Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-10-01 / 9. szám
«Una Sancta» (Folyt, az 1. oldalról) már ott volt a Csanádi püspök irodájában, ahol magyarázott, bizonyított és panaszkodott, s még aznap este birtokában volt a püspök írásbeli engedélye, hogy egyházmegyéje területén bármely római katolikus temetőben végezhet temetést. Ugyanaz a Csanádi püspök a szegedi belvárosi esperes-plébános temetésére meghívta mindkét protestáns gyülekezet lelkészét, s azok a temetésen papi ornátusban részt is vettek. Hasonló jelenségekről bizonyára sokan és sok helyről tudnának beszámolni, otthonról is, az emigrációból is. Magam borsodmegyei szórványlelkészi munkámból élénken emlékszem arra az esetre, mikor kerékpáron vidéki házi úrvacsoráztatásra igyekezve rájöttem, hogy elfelejtettem magammal ostyát vinni, s kényes helyzetemből az utamba akadt katolikus kolléga szabadított ki ostya kölcsönzésével. A Magyar Szemle c. folyóirat hasábjain ismételten folyt felekezetközi eszmecsere, melyeknek résztvevői közűi hadd említsük itt meg Lakos Endre jelenlegi bécsi magyar egyetemi lelkészt. Király Kelemen ferences atya pedig, aki jelenleg Amerikában él, «Az egység útja» címmel folyóiratot is adott ki Budapesten a háború előtt, s ebben római katolikus és protestáns írók foglalkoztak felekezetközi kérdésekkel. Mint hideg zuhany hatott az Una Sancta-mozgalom híveire, hogy a Szentszék 1948 júniusában «Cum compertum» c. nyilatkozátában («monitum»-ában) a mozgalmat elítélte. A nyilatkozat többek között ezeket mondja: «Mivel ismeretessé lett, hogy a kánonjog ellenére egyes helyeken katolikusok és nemkatolikusok a Szentszék előzetes engedélye nélkül összejöveteleket tartottak, melyeken hitbeli kérdésekről tárgyaltak, emlékeztetünk arra, hogy az 1325. kánon 3. §-a értelmében tilos ilyen összejöveteleken résztvenni. ... Még kevésbbe szabad katolikusoknak ilyen összejöveteleket összehívniok. . . . Un. ’ökuménikus’ összejöveteleken katolikusoknak, sem laikusoknak, sem papoknak, a Szentszék előzetes engedélye nélkül semmi körülmények között nem szabad résztvenniök.» Emlékeztet a nyilatkozat arra is, hogy protestáns istentiszteleteken résztvenni tilos, temetésen vagy esküvőn pedig csak abban az esetben szabad, ha azzal a nyílványos megbotránkoztatást kerülik el (1258. kánon), — a szentségeket pedig csak abban az esetben szabad protestánsoknak kiszolgáltatni, ha azok előzőleg tagjaivá lettek a római egyháznak (731. kánon, 2. §). «Róma és az egység» c. cikkében az Utitárs tavaly novemberi számában Szigethy Sándor bővebben ismertette az ilyen 8 rendelkezések hátterét s mutatott rá, hogy azok nem jelentenek újságot a katolikus egyházban, csak régi alapelvek következetes keresztülvitelét. Az Una Sancta-mozgalom szelleme azonban továbbra is hat a katolikus egyházban. Ennek sok jele közűi hadd mutassunk itt egyre: a keresztyénség egységéért való imádságok szövegének enyhítésére. 1909-ben, római katolikussá lett anglikán lelkészek kérésére, évenkinti «imahetet» rendelt el X. Pius pápa, melyet a római egyház mind a mai napig megtart. (Protestáns oldalon az ún. «evangéliumi alliansz»-ban már a múlt század második felében megvalósult egy ilyen imahét gondolata, ezt magyarországi egyházaink ma is gyakorolják.) 1961-től kezdve a hivatalos katolikus imaszövegekben lényeges változások álltak be. Míg pl. az imádságok korábban arra vonatkoztak, hogy «az anglikánok alávessék magukat Krisztus helytartója tekintélyének», addig az új szövegben «az anglikánoknak a Szentszékkel való kiengesztelődéséről» van szó. «Hogy a lutheránusok és a többi európai protestánsok visszatérjenek a Szent Egyházhoz» helyett most ez áll: «hogy az európai protestánsok kiengesztelődjenek a Szentszékkel». Az idők jele, hogy többé nem «alávetésrőh van szó, hanem «kiengesztelődésrőh. A fentiekből kitűnik, hogy a katolicizmus és protestantizmus közötti beszélgetést nem lehet egy-egy pápa vagy egyes katolikus lelkészek, püspökök vagy magánszemélyek «ökuménikus érzületére» alapítani. Ahhoz, hogy katolikusok és protestánsok tényleg mint keresztyén testvérek beszélgethessenek egymással, az szükséges, hogy a katolicizmus mint egyház hajlandó legyen feladni az «eretnekekkel» szembeni merev álláspontját. Hogy erre vannak jelek, azt őszinte örömmel állapítjuk meg. Hogy a római egyház hivatalosan is hajlandó-e továbbmenni ezen a vonalon, annak próbaköve a kánon jogi kódex esetleges revíziója lesz a mostani zsinat alkalmával. Tényként szögezhetjük le, hogy az utóbbi 2—3 évtized a protestantizmus és katolicizmus egymáshoz való viszonyában világszerte változásokat hozott. Maga a légkör enyhült meg, s feszülten várjuk, hogy ennek következményeit hivatalosan is levonja-e a római egyház. Függetlenül azonban attól, milyen eredményre jut a II. vatikáni zsinat, vannak az új helyzetnek közvetlen gyakorlati következményei ránk, magyar evangéliumi keresztyénekre nézve, s jövő számunkban ezekről fogunk részletesebben szólni. Terray László. «Az alázatos beszéd jó alkalom lehet a nagyképüeknek nagyképűségre.» Pascal. A/L TIDENS KRAV, KRISTIANSUNO N Előfizetések, címváltozások a következő címekre küldendők ANGLIA Rév. Robert J. Pátkai, 36 College Rd, Wembley, Middlesex. AUSZTRIA, OLASZORSZÁG Utitárs, Liechtensteinstr. 20/9, Wien 9. BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG Gáspár Schulek, 41 rue de Tirlemont, Louvain. DÁNIA Utitárs, Attila Szilas, Fredensvej 32, Charlottenlund. FRANCIAORSZÁG, SPANYOLORSZÁG, PORTUGÁLIA Ervin Pátkai, 5 rue Marie Davy, Paris XIV. NÉMETORSZÁG István Szalay, Zuckerbergweg 127, Stuttgart - Bad Cannstadt. NORVÉGIA Utitárs, Kirkens Npdhjelp, Kirkegt. 5, Oslo. SVÁJC Natasa Donáth, Davidsbodenstrasse 63, Basel. SVÉDORSZÁG János Orem, Rondellen 6, Kallhäll. KANADA József Halászy, 4659 West 7 Ave, Vancouver 8 BC. USA Márta Kassay-Farkas, 439 East 88th St., New York 28, N. Y. ARGENTINA Utitárs, Amenábar 1749, Buenos Aires. BRAZÍLIA Rév. István Gémes, C. P. 6452, Sao Paulo. CSILE Tibor Lovagi, Casilla Correo 7045, Santiago. PARAGUAY Dr. László Baráth, Comex S. A. Edif. Victoria, Asuncion. URUGUAY Imre Biró, Laguna Merin 4337, Montevideo. VENEZUELA, KOLUMBIA Rév. György Pósfay, Apartado 4661, Caracas. IZRAEL Gertrude Weiss, P.O.B. 9011, Haifa. AUSZTRÁLIA Rév. Béla Bernhardt, 21 Kilbride St. Canterbury NSW. Egyéb országokból vagy légipostán való küldés kérése esetében közvetlenül kiadóhivatalunkba. urm 0 Monatshlatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt verantwortlich: László G. Terray, Prestegärden, Rosvoll, Norge. Mitglieder des Redaktionsausschusses: Lajos Kótsch, Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pátkai, 36 College Road, Wembley, Middlesex, England — und István Szépfalusi, Liechtensteinstr. 20, Wien 9, Österreich.
