Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-11-01 / 11. szám
ffawtóe'f-' KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Vcul'MiC^^ VI. évf. 11. szám. Megjelenik havonként 1962. december Dávid városa Az üdvösség történetében nincs véletlen, hanem csodálatos és mély összefüggések vannak. Amíg az első karácsony éjjelén elérkezett az idők teljessége, Isten már régóta előkészítette Egyszülöttje eljövetelét. A Krisztus eljövetelére vonatkozó ószövetségi ígéretek, mint szent lépcsősor vezetnek el a pásztorok Betleheméhez. .. Betlehem Júda törzsének területe volt, az ígéret földjének szétosztásakor ez a terület jutott (Józs. 15). Jákob fiainak adott utolsó szavaiban (I. Móz 49) próféciát mond Júda fiairól (8—12. versek), amelyben a messiási korszak eljövetelének áldott időszakát rajzolja le képies szavakkal a Júda nemzetségének királyi pálcája alatt. Itt nevezi Júdát oroszlánnak az írás — és ezzel összefüggésben Krisztust is Túda oroszlánjának (Tel. 5:5; És. 31:4). Bár már Jákob idejében lakott helység, hiszen ide temetteti el Jákob feleségét, Rákhelt fi. Móz. 35, 16), a szétosztáskor felsorolt városok között bizonyára kicsinysége miatt nincs említve, de messiási prófécia mégis innen származtatja a világ Megváltóját (Mik. 5:2, Mt. 2:6). Júda Betleheme már igen korán a lévita papság egy részének lakóhelye (Bír. 17 és 19). Káleb nemzetsége is itt lakott (I. Krón. 2:51, Rúth 4:20). Innen származik Boáz, majd Dávid atyja, Isai és itt született maga a zsoltáros király, Dávid is. Ezért nevezi az írás Dávid városának is (Lk. 2:4.) Ennek mezején jelentek meg az angyalok, idejöttek a napkeleti bölcsek. Itt építette fel Ilona császárnő, Konstantinus anyja a szikla barlang feletti templomot, amely a hagyomány szerint az Úr születéshelye s amely egyik «Betlehemnek neveztetik» Luk. 2,4-legkedvesebb zarándokhelye volt a keresztyén világnak. Köves talaja termékeny, jó aratást ad, de learatása a kövek miatt nehéz — sok a szertehulló és csak kézzel összegyűjthető kalász. Az Űr ősanyja, Ruth is, — mint a kései utódok is — szorgalmasan szedegette Betlehem mezején a kalászokat ÍBúth 2.\ hogv legyen szerény kenyere. Az árván maradt, szertehuüt /.alaszi.k után járva — lépett a választottak útjára s lett Isten választott eszköze. Betlehem történetéből legyen elég enynyi. Az üdvösség történetében így lett Betlehem a Golgotha mellett a legközpontibb földrajzi hellyé. A név jelentésében is Isten csodái tárulnak felénk. Az elnevezésnek, a névnek is mindig igen mély jelentősége van az írásban. Betlehem azt jelenti: a kenyér háza. Bizonyára kenyérgabona termő földjei miatt kapta. Egyszerű kicsi városka volt. Nem voltak híres templomai a vallásos emberek számára és mégis egyszerű istállójának jászlában helyezte el Isten az Élet Kenyerét. Sziklákkal borított szántóin kézzel kellett összedegetni az életet jelentő kenyeret a falu szegényeinek, hogy egyszer az idők teljességében a szegényeknek mennyből szálljon alá az Igazi Kenyér (Ján. 6:51). Egyszerű, kicsi városkában nem volt az utasok és idegenek számára fényesen berendezett szálló, az Isten Fiának is faluvégi istállóban kellett meglátnia a napvilágot csak azért, hogy e világ zsellérei és jövevényei mind helyet kaphassanak a mennyei Betlehemben. A napkeleti királyok is bizonyára csodálkoztak az új király születéshelyén, hiszen Jeruzsálemben pompás épületeket láthattak, de az égi jelek olvasásában jártas bölcs szemük mégis meglátta, hogy aki ebben az egyszerű kicsi város igénytelen istállójában született, mégis méltó az arany, tömjén és mirha királyi ajándékaira. Egyszerű kis városkában nem laktak királyok, főpapok, vagy más előkelő népek, hanem csak egyszerű földet túró földművesek és birkapásztorok, de Isten ezeket részeltette királyi megtiszteltetésben, amikor angyalaival megjelentette a világmegváltás örömüzenetét. Betlehemben, a kenyér házában nagyon egyszerűen készítették a kenyeret: kerek, lepényformában hamuban sütötték. Az Éle*’ Ken vérét is Isten ilven «»észen egyszerű körülmények között adta. Születésének külső körülményei is olyan egyszerűek voltak, amilyen egyszerű a mindennapi kenyér. Mégis erre van szüksége mindenkinek, ha éhen pusztulni nem akar. A betlehemi pásztoroknak ebből az egyszerű kenyérből is csak morzsák jutottak, de az örökéletre az is elég, mert az élet kenyérből való (Mt. 15:27). Ez a kicsinység, ez az egyszerűség Betlehem csodás titka! Fnől a betlehemi csodáról ír Luther is egyik szép karácsonyi énekében így: «melynek egyszerű jászolja — rejtegeti Isten Fiát». Egyszerű kicsiny városban, egyszerű jászol, benne Isten Fia: ennyi az egész! (Lk. 2, 12). Aki ezt meglátja, megérti karác ony titkát, aki nem látja meg — nem érti meg soha, hogyan hajolt le hoz(folyt, a köv. oldalon) Az Utitárs minden olvasójának s áldott karácsonyi iinne- s • pékét és boldog újévet • ^ kíván • S A SZERKESZTŐSÉG \ s s /•■V
