Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-09-01 / 8. szám
Korszerű templomépítkezés Vallásellenes körökben ugyan állandóan hangoztatják a mai ember eltávolodását az egyháztól, a háború utáni években mégis hihetetlen módon fellendült a templomépítkezés. Gyakran előfordul hogy az új lakótelep cövekekkel kirajzolt uccái és terei körül még meg se kezdték felsorakoztatni a lakóházakat és középületeket, de a templom már ott áll és keresztjével, harangjával hívogatja magához a híveket. Ezeknél az újonnan épült templomok nál három főszempontot kell az építésznek szem előtt tartania. Először is, miután a mai Ízlés elzárkózik a XIX. század stilusutánzataitól, ezek az új istenházák modern anyagból, modern külalakkal, de mégis úgy illesztendők be az közösségbe, hogy magasabb szellemi célokat szolgáló rendeltetésük azonnal feltűnjék és útmutásként szolgáljon. Másodszor a modern templomépület majdnem mindig nemcsak szigorúan vett istentiszteleti, de egyéb gyülekezeti célokat, összejövetelek, előadássorozatok stb. lehetővé tételét is szolgálja, vagy a főterem egyes részeinek elkülöníthető kitervezése, vagy azzal kapcsolatos külön szárnyak által. A harmadik és legfontosabb cél természetesen az istentisztelethez és áhítathoz szükséges hangulat és környezet megteremtése és az istentisztelet különböző részeinek megfelelő kidomborítása és középpontba való helyezése. Ami az építészeti külsőségeket illeti, világszerte rendkívül sok érdekes próbálkozást tapasztalhatunk és tény az, hogy a Zsinati irodalom A küszöbön álló rámái katolikus zsinat előkészületeiről egy rövidrefogott, igen áttekinthető katolikus kiadvány ad jó tájékoztatást: Fragen an das Konzil, Anregungen und Hoffnungen, mely a katolikus «Herder-Bücherei» c. pocket-booksorozat 95. füzeteként jelent meg 1961- ben 173 oldalon. Evangélikus részről a Lutheránus Világszövetség «felekezetkutató intézetének » első vezetője, a dán K. E. Skydsgaard professzor adott ki egy 215 oldalas könyvet ez évben Konzil und Evangelium címen (Verlag Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen). Az ugyancsak evangélikus Peter Meinhold Konzile der Kirche in evangelischer Sicht c. könyvében (Kreuz- Verlag, Stuttgart, 1962) történeti áttekintést ad az egyes zsinatokról. modern vasbeton, üveg, fa- és mozaiktechnika, valamint a korszerű világítási lehetőségek e téren szinte korlátlan lehetőségeket nyitnak meg s e tekintetben nemcsak a különböző keresztény felekezetek, de zsidó, mohammedán vagy buddhista szenthelyek is megkapó példáit nyutjták a mai ember elképzeléseinek az istenség hajlékát illetőleg. Hogy csak néhány igen ismert példát említsek, gondoljunk Matisse híres kápolnájára St. Paul de Venceban, a pár hónappal ezelőtt felavatott coventryi «engesztelő kápolná»ra, melynek berendezéséhez Európa számos nemzete hozzájárult egy-egy részlettel, vagy a berlini «Gedächtniskirche»-re mai alakjában. Míg a Matissekápolna elejétől végig egy nagy művész vallásos elképzeléseit testesíti meg, miután Matisse tervezte nemcsak a freskókat, üvegablakokat, oltárt és kaput, de magát az épületet is, a coventryi és berlini hatalmas méretű templomok tulajdonképen egy régebbi templom maradványaihoz kapcsolódnak. Coventryben olymódon, hogy az oltárról tisztán láthatók a német bombázók által 1940-ben «kiradírozott» középkori székesegyház romjai. Berlinben viszont a szintén a háború alatt kiégett Vilmos császár emléktemplom füstös romjait befoglalták két ultramodern, lépesmézre emlékeztető hatszöges üveg — és betontömb, az új templomhajó illetve harangláb közé és ez az igazán csak a modern művészet lelkes barátai által értékelhető kompozíció mintegy zárópont-A római katolicizmus alaposabb megismeréséhez jó hasznát vehetjük az utóbbi években megjelent következő könyveknek: Német nyelvterületen: Walter von Loewenich, Der moderne Katholizismus. E 460 oldalas könyvnek 1959-ben már negyedik, bővített kiadása jelent meg. Részletesen ismerteti a modern katolicizmusban megtalálható fő irányokat s rámutat azok gyökerére az utóbbi évszázadok zsinataiban és pápai megnyilatkozásaiban. Angol nyelvterületen a fiatal amerikai teológus Jaroslav Pelikan könyve a leghasználhatóbb: The Riddle of Roman Catholicism. Pelikan, aki mellesleg szlovák származású evangélikus s máris hatalmas irodalmi munkásságot fejtett ki, e könyvével 1959-ben egy tízezer dolláros irodalmi díjat nyert az Egyesült Államokban. Skandináv nyelvterületen Per Erik Person fiatal lundi egyetemi tanár 75 oldalas kis füzete ad igen jó bevezetést a katolicizmus tanulmányozásába: Romerskt och evangeliskt. T. L. ját képezi Nyugatberlin parádés utcájának, a « Kudamm »-nak. A külsőségek terén meglehetősen könynye megegyeztek egymással építészek, hívek és papság, kevésbé volt könnyű közös nevezőre hozni az új gyülekezeti központok gyakorlati használatára vonatkozó kívánságokat. Olyan templomokban, mint a skandináv egyházaknak minden nagyobb kikötővárosban megtalálható tengersztemplomai, tekintettel ezek különös rendeltetésére és a rendelkezésre álló korlátolt anyagi eszközökre, nagyobb nehézség nélkül sikerült elfogadtatni olyan megoldásokat, hogy a kápolna istentisztelet után néhány gyors fogással, a székek és asztalok átrendezésével olvasó-, sőt étteremmé, vagy akár tánchelyiséggé alakult át, de polgári lakónegyedek központjában gyakran hosszas vitákra adott okot annak eldöntése, lehet-e az istentiszteleti helyiségben pl. minden további nélkül mozi előad ásókat vagy bazárokat rendezni. Dr Stenberg Ragnar, a stockholmi Engelbrekt gyülekezet lelkésze és ismert egyházépítészeti szakértő a «Kyrkan Bygger» (Épít az egyház) című évkönyvben érdekesen fejti ki végül az építész harmadik és legfontosabb feladatát a vallásos építkezésekkel kapcsolatban, Megállapítja, hogy a XVI. század svéd reformátorai a kontinensről újításokat csak annyiban vettek át, amennyiben ezek a Szentírás, az őskeresztyén egyház vagy Krisztus parancsaihoz való viszszatérést jelentettek, így megtartották a miseruhák használatát és a bibliai tárgyú oltárképeket és egyéb ábrázolásokat, csak az ereklyéket és a szentek oltárait távolították el a templomokból, vagy állították kevésbé szembeödő helyre. Vasa Gusztáv történelmi és művészettörténeti szempontból pótolhatatlan veszteségeket eredményező és drákói szigorral végrehajtott elkobzásai, melyeknek következtében sok templom még a legszükségesebb urvacsorai edényeket is elveszítette, tisztán fiskális és éppen nem vallásreformátori célokat szolgáltak. Csak a XIX. század racionalizmusa és Tegnér püspök, a nagy svéd költő hadjárata «a középkori pogányság maradványai ellen» vonta maga után számos felbecsülhetetlen értékű középkori templom kíméletlen «modernizálását» vagy lebontását és ezzel kapcsolatban azt a tendenciát hogy az istentisztelet mindinkább imával és némi oltárszolgálattal bekeretezett szentbeszéddé váljék. Korunk az új teológiai felfogás és egyházszemlélet alapján új értelemmel és értékkel tölti meg a liturgiát, fejezi be eszmefuttatását Dr Stenberg, az úrvacsorái élet felújulása félreismerhetetlen jele annak, hogy az ó-luteránus misztériumelemek visszanyerték régi jelentőségűket. Az úrvacsoraszolgáltatásnál a gyülekezet közvetlenül találkozik az TJrral. A modern egyházi zenét is a liturgikus szellemnek ez a megújhodása jellemzi. A régi, sokáig elévültnek tekintett lutheri zsoltárok 6
