Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-09-01 / 8. szám
Olvassuk együtt a Bibliát Konfirmációi oktatás felnőtteknek Bibliaolvasó kalauzunk Szept. 23. Szentháromság u. 14. vas. Heti ige: Zsolt. 103, 2. — Napi igék: Gál. 5, 16-25. — Luk. 17, 11-19. Márk 1, 40-45. — 2. Kit. 20, 1-21. 1. Tim. 1, 12-17. — 2. Kir. 22, 1-23, 3. 2. Kor. 9, 10-15. — 2. Kir. 23, 4-25. 1. Thess. 1, 2-10. — 2. Kir. 23, 36-24, 17. Fii. 1, 12-18. — 2. Kir. 25, 1-30. Máté 18, 1-11. — Zsolt. 103. Szept. 30. Szentháromság u. 13. vas. Heti ige: 1. Pét. 5, 7. — Napi igék: 2. Kor. 9, 6-15. — Luk. 12, 15-21. Példabesz. 30, 4-9. — Náhum 1, 1-8. l.Tim. 6, 6-12/a — Náhum 2, 1-14. 1. Kor. 7, 20-24. — Abdiás 1-17. 1. Thess. 2, 9-12. — Esdrás 1,1-7. 2. Thess. 3, 6-12. — Esdrás 3, 1-13. Luk. 6, 20-26. — Nehemiás 1, 1-11. Okt. 7. Szentháromság u. 16. vas. Heti ige: 2. Tim. 1, 10. — Napi igék: Ef. 3, 14-21. — Lukács 7, 11-17. Jer.sir. 3, 22-33. — Nehemiás 8, 1-12. Zsidók 12, 4-11. — Gal. 1, 1-5. Jakab 5, 7-11. — Galata 1, 6-10. Márk 6, 14-29. — Galata 1, 11-24. Zsidók 10, 35-39. — Galata 2, 1-10. Lukács 21, 10-19. — Galata 2, 11-21. Okt. 14- Szentháromság u. 17. vas. Heti ige: Mikeás 6, 8. — Napi igék: Ef. 4, 1-6. — Lukács 14, 1-11. Róma 13, 8-10. — Galata 3, 6-14. Máté 15, 1-9. — Galata 3, 15-18. Máté 17, 24-27. — Galata 3, 19-22. 1. Kor. 9, 19-23. — Galata 3, 23-29. Zsidók 4, 9-13. — Galata 4, 1-7. Amos 5, 11-15. — Galata 4, 8-20. Okt. 21. Szentháromság u. 18. vas. Heti ige: 1. Ján. 4, 21. — Napi igék: 1. Kor. 1, 4-9. — Máté 22, 34-46. 1. Thess. 4, 9-12. — Galata 5, 1-12. 1. Mózes 4, 2/b-15. — Galata 5, 13-24. Ef. 5, 21-33. — Gál. 5, 25-6, 10. 5. Mózes 30, 11-14. — Galata 6, 11-18. 2. Kor. 8, 1-9. — Jelenések 1, 1-3. Csel. 5, 1-11. — Jel. 1, 4-8. mindinkább előtérbe jutnak az istentiszteletekkel kapcsolatban. Amíg egy templom megfelel mélyebb értelemben vett rendeltésének, addig nincs ok túlzott «modernségének» kifogásolására. A korszerű istentisztelet arra törekszik, hogy a liturgia rendelkezésére álló egész — irodalmi és zenei — formavilág segítségével a szellemi történésre, a megnyilatkozásra és a vallási élményre irányítsa be a hívők lelkivilágát. Ugyanígy feladata az építészetnek és a képzőművészetnek. hogy az istentisztelet belső lényegének átélését előmozdítsa. Ezért szükséges annyira, hogy a templomi környezet kerüljön mindent, ami hétköznapi és gyerekeknek II. BIBLIA ÉS TUDOMÁNY Az előző leckében a keresztyénséget nyírfához hasonlítottuk: magasbatörő, alázatos, szilárd talajban gyökerező. Sokkal általánosabb azonban az emberi életet az állati élettel összehasonlítani. A tudomány elméletei szerint az állatoktól származunk. Igaz is, hogy az ember testalkatára nézve az állatokra hasonlít. A fejlődéstan azt tanítja, hogy az élőlények mind az egysejtűekből fejlődtek ki. Qjtoiroso«. Nekünk keresztyéneknek semmi kifogásunk ez ellen az elmélet ellen. Lényegtelen számunkra, hogy Isten a lelkét a majomba, vagy egy marék anyagba lehelte (1. Móz. 2, 7). A lényeg az, hogy Isten lelkét adta nekünk, s ezért nem mint állatok élünk. Különbséget tudunk tenni jó és rossz között, a Teremtő lélek él bennünk. Tudjuk, hogy az állatokra hasonlít testünk. A biblia pedig azt tanítja, hogy lelkünk Istenre hasonlít (1. Móz. 1, 27 — Ján. 4, 24). A keresztyén ember a földi életet komolyan veszi és hiszi, hogy minden emberi életet Isten lelkének kell megszentelnie. Ez késztet bennünket arra is, hogy megnézzük, hogyan viszonylanak egymáshoz biblia és tudomány. A biblia megtanítja, hogy ki teremtette az életet és mi célja volt vele. Megtanít különbséget tenni jó és rossz között, s megmutatja a gonosztól való megváltást. A biblia nem változik. h Haladás Á lázai essay A tudomány megtanítja, hogyan használhatjuk ki legjobban az életerőt. Megmutatja, hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen a világ felépítése. A tudomány állandóan fejlődik. Helytelen dolog, ha a biblia korlátok közé akarja szorítani a tudományt. (Ez történt a 16. században.) Az is helytelen azonban, ha a tudomány akarja a bibliát korlátok közé szorítani. (Ez történhet napjainkban.) Hogy az életet helyesen tudjuk felfogni, mindkettőre szükségünk van. Zeuthen Mogens. élettel kapcsolatos eszmetársításokhoz vezethetne. Hogy aztán ezt a hatást többékevésbé történelmi stílusokra támaszkodva, vagy pedig ultramodern eszközökkel éri-e el az építész, az másodrendű kérdés, ihlet és tehetség dolga. S a korszerű templomépítés terén egyikben sincs hiány. Dr. Pándy Kálmán. 7
