Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-05-01 / 5. szám
J. Jetiinek: UTItXKI Külföldön élő magyar evangélikusok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terrav László Szerkesztőség és kiadóhivatal Prestegárden, Rosvoll, Norge A szerkesztő bizottság tagjai: Kótsch Lajos, Pátkai Róbert, Szépfalusi István. A lap ára egy évre 1,50 US dollár. Minden relativ? Nemcsak a középkori egyház alkotott magának dogmákat, hanem a mai ember is. Figyeljük csak meg, milyen gyakran hallani olyan kijelentéseket, melyeket mindenki természetesnek tart és gondolkodás nélkül magáévá tesz. — Ez is a hitnek egy formája. Elhisszük, hogy úgy van, hiszen a legtöbb ember elhiszi és természetesnek tartja. Dogmává tesszük anélkül, hogy ezt nyíltan beismernénk. Egy ilyen «modern dogma» többek között az, hogy minden relativ. A történelem mutatja, hogy az emberiség gondolkodása milyen változásokon megy keresztül. Semmi sem örök Minden fejlődik. — Mi az igazság — kérdezte Pilátus. — Mi biztos — kérdezzük mi. Ez a relativizmus a vallás területén abban nyilvánul meg, hoav nem tudhatom, melyik vallás az igazi; nem tudhatom, hogy mit higyjek. Senki sem tudhatja. Minden bizonytalan. — A legtöbb ember — sokszor még magunk is — hajlamosak vagyunk arra, hogy ezt az elvet mérlegelés nélkül magunkévá tegyük. Mit válaszoljon erre a hívő ember, aki hiszi, hogy efölött a vallási bizonytalanság fölött Isten áll, aki ura mindennek, aki «biztos»? — A válasz az, hogy éppen ez a bizonytalanság, erkölcsi és vallási nihilizmus mutatja azt, hogy a keresztyénségnek igaza van. A Biblia ugyanis azt tanítja, hogy Eichmann és A jeruzsálemi «Népház»-ban rendezett s négy hónapig tartó Eichmannper idején történt valami, a keresztyénség és zsidóság egymáshoz való viszonya szempontjából fontos esemény —, mely meglehetősen elkerülte a keresztyén sajtó figyelmét. Mindannyian tudjuk, hogy azzal vádolták Eiehmannt, hogy felelős a nerhzeti szocialista idők zsidó-mészárlásaiért s hogy részes a kb. 6 millió zsidó megölésében. Sem ő maga, sem védője nem tagadta ezt a tényt. A védelem kizárólag azon a vonalon haladt, hogy Eichmann mindezekért személyesen nem vonható felelősségre, mivel ő csak parancsokat hajtott végre s kényszerítve volt mindarra, ami a kb. 6 milliónyi zsidó halálához vezetett. Mielőtt Eichmann megkapta a felszólítást nagy védőbeszéde megtartására, meg kellett esküdnie s erre a célra az izraeli bíróság egy Újszövetséget hozatott elő, hogy a vádlott erre esküdjön. Ekkor történt a meglepő dolog; Eichmann kijelentette: «Én nem hiszek az Újszövetségben, s nem esküdhetek rá, én «gottgläubig» vagyok» (azaz istenhívő, ahogy a hitleri idők nem-keresztyénei nevezték magukat ' Már önmagában ez a kijelentés eléggé szenzációt keltő volt, de mélyebb jelentőségűvé akkor vált, amikor a Jerusalem Post című napilap másnapi számában egy cikk jelent meg ezzel kapcsolatban. A cikket egy érdekes személyiség írta. az ismert németszii ldtésű zsidó professzor: David Flusser. Az az érdekes ezzel az emberrel, hogmár jópár év óta újszövetségi tántvakat ad elő — a jeruzsálemi Héber Egyetemen! Már maga az a tény figyelemreméltó, hogy a zsidó tudomány történetében először egyetemi előadásokat tartanak Jézus életéről és tanításáról s hogy ezzel először válik lehetővé a zsidóság történetében, hogy a zsidó egvetemi ifjúság hivatalosan az újszövetség a keresztyén ügynek. E ténynek jelentősége abban van ugyanis, hogy feleletet ad a kérdésre: «Mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?, vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal?» (II.' Kor. 14—15). Ezzel a legvadabb keresztyénellenes zsidónak is világossá kell, hogy váljék az a tény, hogy . . .népünk ellen elkövetett leggazabb bűntett nem a keresztyénség nevében történt ...» Flusser professor ezzel véget vet annak az állításnak, hogy az antiszemitizmus egyenesen a keresztyénségből táplálkozik. Majd bőven kifejti, miért tarthatatlan ez az álláspont, továbbá bebizonyítja, hogy az a tény, hogy Eichmann ilyen demonstratív módon kijelentette, hogy őt semmi szál sem fűzi a keresztyénséghez, mutatja, hogv zsidógyülölete nem a keresztyénségre van alapozva. E ténynek igazi jelentőségét az tudja igazán lemérni, aki tudja, mily gyakran üldözték u.n keresztyének a zsidókat s hogy ezek a régi üldözések meg az ilyen beszédek, hogy «a zsidók istengyilkosok» — hányszor adtak alapot arra, hogy a zsidók gyanakvással, gyűlölettel és félelemmel nézzenek a keresztyén ség re! Mindezt látva elképzelhetjük, micsoda nehézségekkel kell a zsidómiszsziónak megküzdenie! A zsidó Flusser professor fejtegetésé Izrael legjelentősebb lapjában ily módon missziói szempontból is történelmi jelentőségű s ezért is érdemes a keresztvínségnek felfigyelni reá. Jól tudja David Flusser: az antiszemitizmus ellen egy hathatós eszköz létezik — a keresztyénség. Svédből ford.: Sz. S. Megjegyzés: E cikk szerzője zsidó családból származó svéd evang. lelkész.
