Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1962-05-01 / 5. szám

A «vidám»........

(folyt, az első oldalról)

döntő jelentőségét a keresztyén életben. (Azt t. i., hogy Istenhez való viszonyunkban nem a mi kegyességünk a döntő, hanem Isten cselekedete és Ígérete, az a szövetség, melyet velünk a keresztségben kötc-tt).

— Mi a dán egyház legégetőbb problémája ma? —

— Igen nehéz erre a kérdésre felelni, mert valószínűleg mindenki másféle problémát lát a legégetőbbnek, s ezért a válaszok is különbözőek lehetnek. A dán egyházra különben jellemző, hogy igen sok különböző nézet és irányzat él egymás mellett ugyanazon egyházon belül. Igaz, hogy az. egyházkerületek élén püspökök állnak, de a papok hajlamosak arra, hogy teljesen egyéni elképzelésük szerint dolgozzanak, s erre meg is van a szabadságuk.

Az én véleményem szerint a legnagyobb probléma abból adódik, hogy napjainkban egyre nagyobb lesz a szakadék az egyház és a társadalom között. Az egyház elzárkózik a mindennapi élettől, s az emberek kizárják az egyházat a mindennapi életből, hogv papok egyháza legyen, amit egyszcrmásszor, különleges alkalmakkor elő lehet venni. A feladat az egyházat ebből az elszigeteltségből kihozni. Isten igéjét a mindennapi élettel kell kapcsolatba hozni, hogy minden gyülekezeti tag, minden család megtanulja a hitet a mindennapi életbe átültetni, ott megvalósítani. Az egyház ne egy papi «intézmény» legyen, hanem a hívők közössége, ahol a szomszéd a szomszédért felel, s egymást erősítik a hitben és szeretetben. — Ez valószínűleg nem csak dán probléma, hanem az egész keresztyénség területén jelentkezik.

Egy magyar egyházi vezető azt mondta nekem néhány éve, hogy azt szeretné, ha minden prédikáció, ami ma elhangzik, a modern élet egy- egv kérdését igyekezne megvilágítani Isten igéje alapján. Egy másik magyar pap pedig feladatát altban látja, hogy szeretetet, emberiességet, áldozatkészséget vigyen az új életformák közölt élő emberek közé. — Teológiailag így mondhatnánk: a legégetőbb kérdés az inkarnáció kérdése, hogy az ige testté legyen, s lakozzék közöttünk — éppen ott, ahol a problémák vannak. Nehézségekből mindig van elég, de éppen a keresztyéneknek kell ezeket mindig Isten igéjének megvilágításában látniuk.

— Vájjon nem nehezíti-e meg a munkát az, hogy a dán egyház államegyház., tehát papokat mint állami hivatalnokokat lehet tekinteni? — kérdezzük.

— Az Államegyházi rend mindig nehézségekkel jár. Kérdéses, hogy itt Dániában meddig fog fennállni (Persze a szabadegyház is lehet veszélyes torma). A magyarországi egyházi vezetők úgy látják, hogy az államegyház ideje (a Nagy Konstantin-i korszaki lejárt. Az egyházon kívül is az egyházon belül is sokan kívánják e rend megszűnését. Engem, személy szerint nem a szervezeti kérdések érdekelnek elsősorban, hanem a munka, s meg-Egy dán ifjúsági klub műhelyében

— A legnehezebb, de egyben legfontosabb feladat kapcsolatot teremteni az ifjúság és az egyház között. — Több gyülekezetben működnek ifjúsági klubok rendkívül sokoldalú programmal.

Az ifjú házasok számára többször van összejövetel a gyülekezet rendezésében, ahol különböző témákról tartanak előadást és megbeszélést. Évente egyszer színdarabot adnak elő vagy

2

műsoros estet rendeznek. — Egyre több lelkész látja szükségét annak, hogy ne csak szószékről hirdesse az igét hanem a mindennapi élet kérdéseiről mondja el a keresztyén ember véleményét. Egy ifjúsági kör például a Prágai Békekonferencia anyagát olvassa és beszéli meg. A másik az afrikai népek problémáival foglalkozik, vagy az atom kérdéssel.

KONFERENCIAI NAPTÁR

V $

^ J Nyári konferenciák skandi- s>

\ náviai gyülekezeti otthonunk- S

I ban- I

g (Tángagarda, Borás város &

$ közelében). $

június 15—július 20:

$ nyári magyar iskola 6—11 éves \ gyermekek részére.

július 11—29:

•é gyülekezeti konferenciák felnőttek és családosok részére. ^

$ július 30—augusztus 20: ^

$> nyári magyar iskola 12—15

X éves gyermekek részére. $

Részvételi díj: rövid időre X

(1-2 nap) felnőtteknek napi 15, jé

tjé gyermekeknek napi 8 svéd koro- $

jjc na, — hosszabb időre félnőt- jj£

» teknek napi 12, gyermekeknek <é

S napi 7 svéd korona. X

** Jelentkezés a lelkészi hivata- 'jj

lók útján. $

győződésem az, hogy így, ilyen körülmények között is lehet gyülekezeti munkát végezni.

— Mi a véleménye a keleteurópai egyházak életéről, megnyilvánulásaikról?

— Érdeklődéssel, szeretettel és imádsággal kísérem munkájukat. Tartózkodom attól, hogy elhamarkodott és olcsó ítéletet mondjak felettük, ha ugyan sokszor nem is tudok mindent helyeselni. — ügy hiszem, hogy az egyház Keleten és Nyugaton nagyjából ugyan avval a problémával áll szemben: Mi a keresztyénség helye a mai «gépkorszakban». Kelet egyházai a kommunizmus által kényszerítve vannak a kérdést átgondolni s az új körülményekben élni. Mi, többiek viszont nem mindig vagyunk hajlandók belátni, hogy új útakat kell keresni. Én azt hiszem, hogy a keleteurópai egyházak, minden hibájuk és bizonytalanságuk ellenére új utat törnek, olyan útat, amelyből nekünk is lehet és kell is tanulnunk.

— Még egy kérdés: Hogyan ítéli meg a külföldre szakadt magyarok közölti gyülekezetekben végzett munkát?

— A magyar egyházi szolgálatot itt Európa területén kezdettől fogva figyelemmel kisértem, s sokszor csodálom a jó munkát. A jövőt illetően pedig remélem, hogy eljön az az idő is, mikor a magyarok megtalálják majd az utat az őket befogadó országok gyülekezeteihez. Nagy kár lenne, ha elveszítenék azt a keresztyén' örökséget, melyet otthonról hoztak magukkal. Kár lenne, ha elvakítaná őket a materializmus, az anyagi jólét, amely ha vallássá válik, minden élet veszélye. A gyülekezetek jelenlegi feladata az, hogy Isten igéjének az anyanyelven való hirdetése által felebaráti szeretetre buzdítsa a külföldön méginkább egymásra utalt embereket.

Befejezésül csak ennyit mondok: szeretem a magyarokat. (Sz. A.)