Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)

1962-03-01 / 3. szám

7^/44 KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA VI. évf. 3 szám Megjelenik havonként Gémes István: KÉRDÉSEK Olvasom, hogy a frankfurti Pál templomban az Indiai Köztársaság alelnöke a német könyvkereskedők «béke»-díját kapta meg tavaly ősszel. A kitüntetés ellen semmi kifogásom nincsen, hiszen Sir Radhakrishnan Sarvepalli nagyon komoly, bölcs és rendes ember kell egyen! Azért sincs, hogy ez a bizonyos társaság ilyen dí­jat adott (ki ne adományozna ma már díjakat különböző békeszólamo­kat hangsúlyozva és hangoztatva!), Mindenki azt ad és úgy, amit akar. Az sem lepett meg a hírben, hogy dr. Benz Ernst, marburgi egyháztörténész mondott ez alkalommal nagyon ko­moly beszédet. De Benz dr. beszédének tartalma ellen súlyosabb kifogásaim vannak. Ezért most kérdezek. E kérdéseimet pedig nem kisebb ok miatt teszem föl, minthogy megpróbáljunk együtt gondol kozni róluk és, hogy keressük az igaz választ! Mert ettől a válaszunktól függhet a hitünk és kegyességünk! A kitüntetett azért kapta a békedí­­iat, mert a «világvallások közötti meg­értés újabb útjait nyitotta meg». Be­vallom, ezt az új útnyitást nem is­merem. Ehhez sem tudok hát hozzá­szólni. De térjünk vissza dr. Benzhez. Dr. Benz szerint új öntudatot szül az a tény, hogy az elmúlt évszázad vallástörténeti kutatásai több világval­lásról írván, azoknak létével széles tö­megeket ismertettek meg. A mondat­ból az tűnik ki, hogy a vallástudo­mány hatalmas ismeretei fölhívták a keresztyénségen kívüli vallásokra és azok értékeire a figyelmet. — Ki ta­gadhatná ennek igazságát? Ki ne tud­ná ma már, hogy a budhizmus, a hin­duizmus, a kínai vallások és a moha­medánizmus olyan egyéni értékekkel rendelkeznek, amelyek nélkül szegé­nyes lenne az emberi kultúra. Gondol­junk csak arra, hogy milyen meggon­­dolkoztatók a keleti vallások akkor, amikor csendről, meditációról, kon­centrálásról beszélnek! Mindnyájan tudjuk, hogy teljesen igazuk van, s hogy mi az ellenkezőjét tesszük, va­gyis vétkezünk Isten, s főleg önma­gunk lelke ellen! De kérdezem, hogy mennyiben mó­dosítja ez a véleményünket pl. a budd­hizmusról, azt t.i., hogy a buddhizmus «istentelen vallás»? Kérdezem, hogy a Pál apostol által emlegetett «gyám­ság alatti kiskorúság» (amelyet ő a zsidó vallásra alkalmazott) tényét mennyire szünteti meg a tudós indus államférfi, valamint az összehasonlító vallástudomány munkálkodása? Pál a galáciai levélben nyílván elmondja, hogy a «nagykorúság» Jézus Krisztus eljövetelével következett be és hogy addig «a világ elemei alá voltunk vet­tetve szolgaként». Ilyen város, mint Sao Paulo, itt Bra­zíliában, persze hogy elgondolkoztat, amikor a világnak talán minden val­lását képviselve látom benne embe­rekben, templomokban, vallási rítu­sokban és szokásokban. De ezen az elgondolkoztatáson túl, nem tudom mit tudna még tenni egy tudós indus? Talán annyit, hogy sajnálnám őt, mert még nem lett nagykorúvá? Vagy ta­lán rosszul értem a Galáciai lcvcLt? Dr. Benz azonban még sokkal vilá­gosabban is beszélt, s itt újabb kér­déseim támadtak. Elmondta méltató beszédében, hogy a kitüntetett vallás­filozófiái elképzeléseit, mint államfér­fi, a gyakorlatban meg is valósította. Nem tudom hogyan, mert erről a szűkszavú jelentés nem sokat közölt. Csak az összefüggésekből látom és sejtem, hogy a Mahatma Gandhi által letett alapokról lehet szó. Itt azonban zavarban vagyok, mert nem régen vol­1962. márc tak a Goa-i események, ahol — nem tudok efölött politikai ítéletet monda­ni — a legnagyobb filozófiai elv mé­giscsak csődöt mondott. Nem? A po­litikailag kettéosztott Délkelet Ázsiá­ban pedig már csaknem évtizedek óta állandóan fegyverek dörögnek. S akaratlanul eszembejutott egy má­sik indus, akinek gyújtóhatású beszé­dét néhány évvel ezelőtt az USA-ban hallottam, s aki nem beszélt ugyan hamis «valláserkölcsi» alapról, de vi­lágosan elmondta az őt hallgató tíz­ezernyi amerikainak, hogy amíg ők itt társadalmi szórakozásként eljöttek egy vallásos előadásra, addig az ő hazá­jában ma is éhenhalt néhány tízezer ember! Az alelnök filozófiai elveket hangsúlyozott és valósított meg a gya­korlatban, de, úgy látszik, nem sok si­kerrel. A másik őszintén a keresztyén, felebarát iránt érzett felelősséget nem rejtette véka alá, mert segíteni nk-m honfitársain. A másik szónokot dr. (folyt, a 2. oldalon) Evangélikus templom, Hegyeshalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom