Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Dt világrész egyházi híreiből New Delhi. Háromhetes tanácskozás után bezárult az Egyházak Világtanácsa harmadik világgyűlése. A gyűlés kimondotta a Világtanács és a Nemzetközi Missziói Tanács egyesülését és felvett tagjai közé 23 új egyházat, köztük a Szovjetunió ortodox egyházát. Így a tagegyházak száma 198-ra emelkedett. A gyűlés üzenetet intézett a tagegyházakhoz, melyben több aktuális kérdésben foglal állást, s az egyházak tagjait felhívja, erősítsék az egyházon kívülállók felé való bizonyságtételt és az egyháznak a világban való szolgálatát, s szorgalmazzák az egységre való törekvésekét. Üj elnököket választottt a Világtanács az 1967-ben vagy 1968-ban tartandó következő világgyűlésig. Ezek: Sir Francis Ibaim keletnigériai kormányzó, Charles C. Pariin New York-i jogász, A. Michael Ramsay Canterbury-! érsek, Iakovos északamerikai ortodox érsek. Martin Niemöller német egyházi elnök és David G. Moses indiai teológiai tanár. Nikodim Szovjetunió-beli ortodox érsek tagja lett a Világtanács 16 tagú végrehajtóbizottságának, Káldy Zoltán budapesti evangélikus püspök pedig a közel 100 tagú központi bizottságnak. Oslo 82 éves korában elhúnyt az oslói gyülekezeti teológiai fakultás volt professzora, a Magyarországon is ismert Öle Hallesby. Teológiai tanári működése mellett mint igehírdető egész Norvégiát számtalanszor beutazta, s teológiai munkái mellett több tucatnyi építő jellegű írást is adott ki. Legismertebb «Az imádság» c. munkája, mely Amerikában 40 kiadást ért meg s melyből néhai Podmaniczky Pál fordított részleteket magyarra. 1937- ben Magyarországon is járt. ' . ,Sz. — T. Tübingen: Évek óta folyik a legismertebb protestáns lexikon, a «Die Religion in Geschichte und Gegenwart» (RGG) harmadik kiadásának munkája. Az első kötet 1468. hasábja «Budapest» címszó alatt Dr. Szekeres Attila kortenbergi (Belgium) református teológiai tanár tollából közöl adatokat a Budapesti Római Katolikus Központi Teológiai Akadémia múltjáról és jelenjéről. A lexikális formában sűrített legutolsó adatai a két Teológiára 1955-ben beiratkozott hallgatók számát (160 ill. 170) közli. — A lexikon szerkesztő bizottságának és a fenti cikk írójának figyelmét elkerülte a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia, valamint a Budapesti Baptista Egyház Teológiai Szemináriumának létezése, ami egy ilyen tekintéllyel rendelkező többkötetes lexikon összeállításánál igen komoly mulasztás. Caracas. December elején visszaérkezett Caracasba Pósfay György lelkész, aki a skandináv egyházak meghívására háromhónapos körúton dán, norvég és svéd gyülekezetekben és lelkészegyesületekben tartott előadásokat a délamerikai evangélikus gyülekezetek életéről. Körútja során Skandinávia több városában végzett magyarnyelvű szolgálatot is. A lőcseieknek bizonyára van okuk dicsekedni a katedráléjukkal, mert annak pompáját nemcsak a művészi remeklés teszi nevezetessé, de még inkább azok a nagy történelmi visszaemlékezések, amik minden egyes oltárműhöz, kathedrához, az ülőpadokhoz vannak csatolva; a mai kor fia nem járhat végig közöttük, anélkül, hogy arra ne gondoljon, hajh ha most ebből a pádból csak kiszállna Hollós Mátyás király, s széttekintve, azt mondaná: «csiribili emberek!», ha a jó Ulászló csak kinyitná azt az ajtót, s kidugva rajta fejét, azt mondaná mindenre, a mi történik: «dobzse, dobzse!» Ha az a márványba faragott kép, aki két sarkával egy fekvő oroszlánt tapos, csak kinyújtaná egyszerre a karját s odamutatna az átelleni falra s elkiáltaná magát: «hova lett onnan az a kép, a mit én odaállítottam?» A hatalmas nagy dynasta Thurzó az a márványszobor, az az eltűnt kép pedig Luther Márton életnagyságú képe volt, amit a lutheránussá lett püspök aranyozott bronzrámába helyeztetett el, szemközt a templom patrónusával, Szent Jakabbal. S az apostol és a reformátor szépen összefértek egymással és mind azok az aranyos szent alakok megszokták régen, hogy a lutheránus pap prédikáljon a templomukban, még csak a fejüket sem csóválták, a midőn nagytiszteletű Zabeier Jób uram arról a a textusról tartott hatalmas prédikációt, hogyan verte meg Gideon az amalekitákat és filiszteusokat, kihozva belőle, hogy Gideon nem más, mint Rákóczi Ferenc fejedelem, az almalekiták és filiszteusok pedig a németek és rácok. Verjük mi azokat! A prédikáció után pedig felolvasá a gyülekezetnek Bercsényi fővezér őkegyelmességének hadi rendeletéit. Amen. A gyülekezet hallgatta nagy áhítattal, csak a senatorok padjában hangzott fel közbe a hangos prüsszentés, orrfúvás; sorba járván a prédikáció alatt az öblös tubákos pikszis. Ez a senatorok padja leghátul van a templom mélyén, egészen az orgona karzata alatt. Akkoriban készült ez, amikor Lőcse szabad köztársaság volt, tizek tanácsával és elnökkel. Valamennyi souverain senatornak címerét odafaragták a pad magas támlájára, olyan hatalom volt az akkor! A prédikáció végeztével az orgonista rákezdi a nagyszerű orgonán (Kramerius patrícius készítette azt) a művészien előadott praeludiumot, melyben összevegyülnek Jacoponi Stabat Materének melódiái a Rákóczi nóta búsongó dallamaival, míg egvszer' aztán megszólal a pedál basszus hangja, s ez ismeretes búgásra mind az egész gyülekezet talpra áll s egy szívvel és szájjal rázendíti a zsolozsmát: «Eine feste Burg ist unser Gott». Milyen hatása van ennek a zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden arcra; úgy tetszik mintha világosságot sugároznának ki. A gyermekekből férfiak, a férfiakból hősök, a nőkből kíntanúk (martyr) lesznek. A lelkesedés szent tüze gyújtogat. «Erős várunk nekünk az Isten!» Benne van e dalban minden, ami az embert a föld sarából felemeli: a szabadságvágy, a hazaszeretet, a testvérvonzalom, az önfeláldozás, a jellemerő, egészen fel az Istenimádásig! Kihívás a haragos bálványok ellen, akár e földön laknak, akár a túlvilágon. S mikor elvégzi a falrengető strófát a közönség, äz a festett kép ottan a rámában, Luther, maga egyedül még tovább énekli azt. (Nem miraculum ez, se nem hókusz-pókusz, hanem egy szegény süket szabómester ül ottan a kép fölötti fülkében, a ki nem hallván semmit a füleivel, egy sorral elkésett s most azt végzi. Isten hallgassa meg!) E zsolozsma éneklése alatt tizenkét senator az oltár elé járul, ahol a nagytiszteletű úr kiosztja nekik az Úrvacsoráját. Ügy szokás, hogy esztendő utolsó napján a tanácsbeliek communikáljanak, s bűneikért extra feloldást kapjanak. Szükségük lehet rá. A communióról elmaradni senkinek nem szabad, hivatalvesztés terhe alatt. Ez is megtörténvén, a gyülekezet kivonul a templomból, elől a gyermekek, azután a nők, utoljára a férfiak, leghátul a tanácstagok. Azután bezárják a templomot, s szent Jakab és Luther maradnak egymással szemben. 2 Szent Jakab és Luther Márton