Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)
1961-03-01 / 3. szám
í HL 'fJ HOfiUE^ . ?£S. xwpofl 'pn&oCL v. i-iGOtJlgfi. . KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA V. évf. 3. szám Megjelenik havonként 1961. március A szolga testamentuma .. . vizet tölte a medencébe és kezdé mosni a tanítványok lábait ... János 13, 5. Diákkoromban élénken foglalkoztatta a fantáziámat az az eset, amit egy történelemórán hallottam. Mátyásról az igazságos Mátyás királyunkról volt szó, aki sokszor hirtelen megjelent álruhában, hogy megfigyelje, tisztviselői hogy bánnak a néppel. Egyszer Somogybán járt valahol, s amint kocsizott, egyszercsak arra lett figyelmes, hogy kocsija mellett meggörnyedve fut egy ember. Letekintve látta, hogy kocsija hátsó tengelyéből kiesett a kerékszeg, s a szegény ember saját ujját dugta be a szeg helyébe, nehogy a felséges igazságos királynak valami baja essék. Mikor ezt meglátta a király, annyira megindította a szegényember jószivü szolgálata, hogy nemesi rangot és vagyont adott neki. Egyszerű emberből vagyonos ember lett, szolgából ur.. . Amit pedig most a Bibliából olvastam, ott éppen ennek az ellenkezője történt, valaki úrból lett szolgává. Akinek szavára világ állott elő. Akinek születését angyali sereg jelezte, aki elől démoni, sátáni hatalmak menekültek, akinek az egész világ szolgálatára teremtetett, az otthagyta a fejedelmi trónt. Sőt a húsvét közeledtével egy este leült és 12 tanítványa lábát megmosta. űrből szolga lett. A legalantasabb feladatot vállalta magára, azt, amit korának gazdagjai a legközönségesebb rabszolgáikkal végeztettek el. Ezzel valamire pecsétet akart ütni, amit előzőleg már tanított. Próbáljuk ezt megfigyelni. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy mindig is Ö fog nekünk szolgálni. Mert Isten előtt még kegyes és hivő szív odaajándékozásával sem lehet érdemeket szerezni, ő az, aki teremtett minket. ö az, aki megváltott, ö az aki tesz értem mindig valamit. .. Tudom, hogy ezt nehéz elviselni. Nem nagyon szívesen fogadunk el segítséget senkitől, mert érezzük, hogy annak mindig elkötelezettjei vagyunk, és nagyon rossz a kötöttség érzése. Jézus Krisztussal szemben mindig elkötelezettek vagyunk. Hieronimos írt egy nagyon fontos kis müvecskét: »Beszélgetés a gyermek Jézussal« címen. Felajánl a gyermeknek mindent és az semmit nem^jgad el, s amikor már teljesen elkeseredik, akkor kér4 tőle bür óit, ; - i:. a bűn elvételével is szolgál. Péternek ez a patetikus felkiáltása: Uram, te az én lábaimat meg nem mosod soha! Igazi emberi kiáltás, menekülés a kötöttségtől. Ha meg nem mosom, semmi közöd énhozzám, S ezt így egy héttel húsvét előtt jól meg kell tanulnunk. Azért vagyunk, lehetünk csak keresztyének, mert keresztyénségünk az ö szolgálatától és nem tölünk függ. Annak ellenére végzi a szolgálatot, hogy az megéri-e vagy nem? Mindig az a véleméményem, hogy az Isten befektetésének a tőkéje sokkal nagyobb volt, minthogy az kifizetődnék. Nem jól mondja-e Jézus példázata, hogy amikor a magvető kiment vetni, útfélre, kőre; gazba esett a mag s csak a negyedik csoport volt az, amely jó földbe esett és gyümölcsöt hozott, Tanította a 12 tanítványt, egy elárulta. Neve, tanítása összehozta a keresztyénséget, s az kétezer év óta próbálja elárulni. Téged megkereszteltetett, magáévá fogadott, s hányszor jársz az árulás útján. Engem szolgájává tett s hányszor vagyok méltatlan rá. ö pedig ezek ellenére szolgál nekünk. Hányszor jövök rá beszélgetésben, hogy sem partnerem, sem én nem állunk azon a fokon, hogy Krisztuskövetőknek neveztessünk. S ha hazamagyek, igéje erősít, ha prédikációra készülök, felkészít, stb. Tudta, hogy ott van Judás. Sőt tudta, hogy a másik 11 is elárulja, megtagadja öt, és egész ügyét . . . ő szolgál nekünk. Urvacsorai kezdő énekünk kezdősora jut akaratlanul eszembe: ■»Mily nagy az Ur kegyelmessége, van-é ember, kit meg nem hat? Annak ellenére szolgál, hogy nincs meggyőződve a példa követése felöl. Különböző szimbolikus gesztusoknál felhasználták ezt az aktust, sőt Pesten volt egy szekta, a lábmosók, akik megismételték ezt a nagycsütörtöki jelenetet, - mégis sovány imitátio ez, mert nincs benne, ami ebben benne volt: a világ Ura tud mindenki szolgájává lenni. Tud egyszerű és alázatos lenni. Annyi bér. nünk a dac, az önmagunkkal való elteltség, stb.hogy erre szinte képtelenek lennénk. Mégis szolgál belealázkodik emberi beszédbe, urvacsorai jegyekbe, hagyja magát káromoltatni. Soha én ezt nem tudom meghálálni Jézusom. (Folyt, a köv. oldalon) Salvador Dali spanyol festő: Krisztus a kereszten és János apostol (Cikk lapunk 3. oldalán)
