Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)

1961-02-01 / 2. szám

A Miatyánk magyar szövege Az űj Látóhatár november-decemberi számában hosszabb cikkben foglalkozik a Miatyánk legrégibb magyar szövegé­vel Décsy Gyula. E szöveget a Müncheni Kódexben találjuk, melynek facsimile­kiadása 1958-ban jelent meg Németor­szágban. A Müncheni Kódex a négy evangé­lium fordítását tartalmazza, s lemáso­lását 1466-ban fejezték be. Décsy sze­rint ma már kétségtelennek tekinthető, hogy ezt az első magyar bibliafordítást az inkvizíció elől Moldvába menekült huszita szellemű magyar papok készí­tették. A fordítás részleteit a Müncheni Kódexen kívül a Bécsi és Apor Kódex is őrzi. Maga a Miatyánk szövege (Máté ev. 6, 9-13 és Luk. ev. 9, 2-4) annyira elüt az evangéliumokban egyébként használt szövegtől, hogy valószínűnek lehet tar­tani, hogy korábbi időből származik, a 15. század első feléből, s a fordítók ezt a régi, de akkor közismert szöveget dol­gozták bele a fordításba. Lehetséges, mondja Décsy, hogy ez a szöveg, mely valószínűleg szájhagyomány utján ma­radt fenn, már a Halotti Beszéd előtti időkben, talán már a 11. század elején -keletkezett. A gondos nyelv-és irodalomtörté­neti kutatásokra építő cikk érdekes fényt vet a keresztyénség minden feleke­­zetét összekapcsoló egyetemes imádság magyarországi történetére. T. L. ☆ f] (A Décsy Gyula cikkét tartalmazó számot mutatványszámként érdeklő­dőknek készséggel megküldi az üj Lá­tóhatár szerkesztősége: München 8, Steinhauserstr. 34). Szeretet Az Újszövetség két apostola, Pál és János a »szeretet« szóban foglalja az ige mondanivalóját. Istentől jövő szent adománynak nevezik a szeretetet, ami összeköti az embereket Krisztusban. Nemcsak az Újszövetség, de az em­beriség többsége egyetért abban, hogy a legfontosabb dolog ezen a világon az egymás iránti szeretet. Sokszor rádöbbe­nünk hiányára, de rendszerint tovább nem jutunk. Miért van ez így? A Szentírás azt tanítja nekünk, hogy igazi szeretetre csak Jézus Krisztus megismerése által jutunk el. Az aposto­lok görög szóval »agapé«-nak nevezték azt a szeretetet, melynek forrása Krisz­tusnál van. Az isteni szeretet kereszt áldozattal jött el hozzánk. Az Atya azál­tal, hogy Egyszülöttjét elküldte hoz­zánk, megmutatta határtalan szeretetét irántunk, teremtményei iránt. Ezt az ajándékot az ember egyedül hit által, Krisztusba vetett hite által foghatja fel. Jézus Krisztus az igaz üt. Mennyire egyszerű és mégis ... meny­nyire titokzatos, sokatjelentö szó. Ha mint nyelvész nézed, igy, névelő nélkül, talán nem sokat mond: magányos, kö­zönséges főnév. Ha a határozott néve­lőt hozzáadod: ’a kereszt’ - gondolatod kitágul, elmélyül, s előtted ... előtted feltűnik valami sötét emlék fekete ár­nyéka. Ha pedig mértani kifejezést kí­vánsz alkalmazni, talán ezt mondanád: két különböző irányban haladó vonal, melyek egy bizonyos ponton találkozva metszik egymást. »Két különböző irányban haladó vo­nal.« Ez a maghatározás a teológus számára is a keresztet jelenti de sok­kal pozitivebb, reálisabb értelemben. Egyik vonal az Istené, a másik vonal Isten törvénye 111. Szenteld meg az ünnepnapot! Isten tud a hétköznap zajáról, s hogy a ruháért és kenyérért való vad hajsza közepette milyen nehéz belső erőgyűj­téshez és nyugalomhoz jutnod. Erre gon­doltat a pályaudvari távbeszélő-fülke. Az ÚR »a szombatot« megszentelte, vagyis távbeszélő állomássá nyilvánítot­ta, vagyis azzá a nappá, amikor be­szélni akar velünk, s amikor valameny­­nyi közeli beszélgetésnek el kell hall­gatnia, annak az élet és halál felett döntő távolsági beszélgetésnek javára. Ebben az értelemben az Isten napja, az »úrnak napja« a vasárnap. Vedd hát fel azért vasárnap a kagy­lót, ha hívnak és ne kapcsold ki már előre. Az ünnepnapot megszenteljed! Walter Lüthi után. Az újszövetség gyakran beszél a hit, remény és szeretet összetartózandósá­­gáról. Az első, a hit nyitja meg a szere­tetre vezető ajtót. A keresztyéni sze­retetnek határtalan ereje van. Éltető sugara embertársaink felé sugárzik, az a szeretet, az az erő, amit Isten adott nekünk. Azok, akik hitük által eljutot­tak ehhez az ajándékhoz, ezt az isteni »agapét« kell hogy sugározzák ember­társaik felé. Az emberiség azonban általában csak az »egocentrikus« szeretet ismeri. Az ilyen önszeretettel sok eredményt nem érhetünk el embertársaink között. Ez azonban nemcsak általában az emberi­ségre érvényes, hanem szükebb körben, családi, baráti körben is. Csak az isteni szeretetből élők tudnak egymásnak éle­tet adó szeretetet adni. Mi, akik megismertük Isten szerete­tét, megtapasztaltuk, hogy csak ez old­hatja meg az emberiségnek minden problémáját, mindnyájunknak erre van szüksége. Ezért kell imádkoznunk és ezt kell egymásnak adnunk. Csáky István. (Uppsala) az Emberé. Az első: értelem, tökéletes­ség, hatalom, gondviselés, szeretet ... s a második: zűrzavar, szégyen, nyomor, kétség, gyűlölet. Két különböző vonal. A bűneset (Mó­zes I, 3.) óta minden ember vonala más mint az Istené: a porból .. .a por­ba; isteni kezdet s halálos vég. És ez szószerint igaz. Szószerint azaz betüsze­­rint igaz egészen addig mig a kereszt­hez érünk. A Kereszthez melyben rend­kívüli tettet lát az ember. Poncius Pilátus uralkodása idején a Jó önmagát adta a Rosszért. A gon­dolkodó, igazságkereső, emberi elme és dobogó szív újra el-el mereng e való és igaz csodán és önkéntelenül, ismételten teszi fel a kérdést: hogyan? miként le­hetséges ez ? ... A két különböző vonal itt találkozik: amikor a történelem egy meghatározott pontján Jézus Krisztus keresztül metszi az isteni és emberi vo­nal különbözőségét, s amilyen magas a menny a főidtől, olyan hatalmas keresz­tet állit fel jöttében. ☆ »Kereszt« »egy kereszt« »a ke­reszt« ... a zsidóknak megbotránkozás, a görögöknek bolondság (Pál, I. Kor. I: 23) ámde magugnak az elhivottaknak: zsidóknak és görögöknek (és magyarok­nak és minden más nemzetnek) Isten hatalma és Isten bölcsesége. »Mert az Isten bolondsága bölcsebb az emberek­nél és az Isten erőtlensége erősebb az embereknél«. Ezen a kereszten halt meg a Jó, ezen a kereszten feszítette öt meg a Rossz és mégis ezen a kereszten lett diadalmas az Élet a Halál fölött. »Halál hol a te fullánkod, Pokol hol a te diadalmad?« - kérdezi az apostol. Mert a kereszt rabságból szabadságba vezető ut. A Krisztusi kereszt diadalmas kereszt. (Folyt, a köv. oldalon) 6 KERESZT

Next

/
Oldalképek
Tartalom