Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)

1961-02-01 / 2. szám

MODERN ATEIZMUS Hég évekkel ezelőtt történt, hogy hittanóránkra gyülekezetünk egyik tag­ja felháborodva rohant be és újságol­ta: egy asszony azt mondta a Kossuth hídon, hogy nincs Isten. Mivel istenta­gadókkal korábban soha nem volt dol­gom, engem is meglepett a vakmerő kijelentés. Meg voltam győződve, hogy akikkel korábban találkoztam, mind istenfélő és Istent ismerő emberek. - Középiskolás koromban aztán számtalan ateistával találkoztam, s a velük foly­tatott vitában én is résztvettem. Né­melyikükhöz baráti szálak is fűztek. Talán ezért is nem tudom az ateizmus problémáját egy kézlegyintéssel elin­tézni. A 19. században az ateizmus csupán istentagadás akart lenni. Az istenhit nem más, mint az ember vágyainak a visszatükröződése - hirdette Feuer­bach - tehát nem létezik, mert kép­zelet szüleménye. Marx és Nietzsche az embert tette Isten helyére. Isten meg­halt - jelentette ki ez utóbbi. A másvi­lág nem létezik, csak ez a világ, ahol az ember ura magának - tanította Marx. Az ateizmus akkor még a keresz­­tyénséggel szembenálló tényező. A szovjet birodalomban is az volt, egészen az utóbbi időkig. Nyugaton a harci jel­szó már régen nem ez: Isten meghalt. Rájöttek ugyanis, hogy Isten létének Isten közelit azok felé, akik tiszta szívvel és őszinte vággyal keresik őt. - Elébed hozza, mint eszközét, a hívő és a hitetlen embert, s ezeken keresztül szól hozzád, majd hív téged. A modem ember ezeket az alkalmakat sokszor vé­letlennek minősíti és észrevétlenül el­megy mellettük. Megettem kenyerem javát. Eddig le­pergett életemet vizsgálat alá véve vi­lágosan látom Isten hívását. Látom a három alkalmat, melyet Útmutatásul adott, hogy megismerjem, s elinduljak útjain, az ő szolgálatában. ☆- A Ludovika Akadémián ért súlyos betegségem és lovasbalesetem miatt már elbucsuztattak a földi életből. Csodála­tos képpen életben maradtam, katonai pályámnak azonban vége szakadt. Fel­épülés céljából Sárospatakra kerültem, ahol a főiskola rektorján keresztül kap­tam az első hívást az egyház szolgála­tára. - Gyenge voltam, elmentem a hí­vás mellett, s a debreceni egyetem jogi karára iratkoztam be. — Évek múltak el, s Isten elém tár­ta a második alkalmat. Az osztrák he­gyek magasán két favágó találkozott. Mindkettő mögött katonaidő állt. Az egyik favágó pap volt, a másik csak »laikus«. 18 hónapon át szólott a fűrész és csengett a fészi az erdő csendjében és szólt hozzájuk az Isten. - A bucsu­. záskor paptestvérem átadta nekem a lel­­kiútravalót, egy imakönyvet és egy fény­a tagadása éppen olyan értelmetlen do­log, mint annak bizonyítása, hogy Isten létezik. Az, hogy Isten nem létezik szá­mára magától értődő dolog. Az ateiz­mus elméleti síkról exisztenciális és gya­korlati síkra tért át. Az ember ura lett önmagának, s a probléma az, hogy hova jut a saját erejéből. Jellemző, hogy a szovjet ateizmus is más módszerekhez nyúlt. Rájöttek ugyanis, hogy a teorétikus istentagadás­sal ma már nem lehet tömegeket meg­nyerni. A törekvés ma az, hogy az ateiz­must gyakorlati, emberi életstílussá te­gye, amely felülmúlja a keresztyén élet­formát. Az ateizmus ezért ma - elsősorban nyugaton - egyik fajtája a humaniz­musnak, ha úgy tetszik, profán huma­nizmus. Mi evvel az ateizmussal talál­kozunk itt kint. Milyen értéket hirdetnek és milyen terület felé orientálódnak ezek a mo­dem ateisták ? A tudomány, a politi­ka és az erkölcs területét lehet megne­vezni. Ezért a modern ateizmust 1. mint tudományos humanizmust, 2. mint po­litikai humanizmust, 3. mint erkölcsi hu­manizmust viszgálhatjuk meg. (folyt, köv.) (Svéd források nyomán.) Szigethy Sándor (Lund) képet. Az imakönyv belső lapján ez állott; Isten és a hazád legyen első to­vábbi életedben is. A lelkipásztor favá­gó nyomorúságában is Isten szolgája maradt, mert favágó társának hitét erősítette. Az Újvilág, ahova kerültem, új életvi­szonyokat, új nyelvet, új küzdelmet jelentett, azonban minden szorgalmas foglalatoskodásom mellett sem volt tel­jesség életemben. Megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy elsőnek keresz­tyén közösségünket, egyházunkét kellett volna létre hoznunk itt az idegenben. Amikor aztán évek múltán hívásunk­ra megérkezett messze északról az első evangélikus lelkész, mindez világossá vált előttem. Igehirdetése nyomán érez­tem, hogy a Szent Evangélium egyedül az ami átöleli és megoldja összes prob­lémánkat.- Isten elküldötte a harmadik alkal­mat. Canadából kaptam levelet azzal a hírrel, hogy teológiai felvételem bizto­sítva van. Még bizonytalankodtam, de ekkor ért a bennünket látogató lelkész levele, melyben kéri, ne menjek Cana­­dába, hiszen itt is annyi hívőnk van pásztor nélkül. Gyorsan határoztam Délamerika mellett. így történt, hogy 1958 márciusában beiratkoztam Argentínában a Lutherá­nus Teológia Fakultására. - Itt vagyok ma is, ahol Isten akaratából találkozik a tegnap érettségizett ifjú, az új életet nyert férfivel és egykori presbiterrel, aki 34 évvel ezelőtt érettségizett. KRÓNIKA ökumenikus hangverseny Budapesten. A budavári katolikus Mátyás templom énekkara Bárdos Lajos karnagy vezeté­sével és Kárpáti József organamüvész kíséretével 1960. december 4.-én egyház­zenei estet adott a budavári evangélikus templomban. Igét hirdetett Várady La­jos ev. esperes. 150 éves a berlini Humbolt egyetem. A jubiláló egyetemen a magyar tudo­mányos életet Dr. Ortutay Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rek­tora és az ünnepély alkalmával tisz­teletbeli doktorátussal kitüntetett Dr. Pákozdy László Márton, a Debre­ceni Református Teológiai Akadémia ószövetségi tanára képviselte. A kitün­tetett Németországban és Hollandiában tanult és tavaly hosszabb tanulmányú­tat tett Palesztinában. Karácsonyi üdvözletek A budapesten megjelenő és külföldi magyaroknak pontos címre ingyen járó Magyar Hírek c. képeslapban kará­csonyi üdvözletét küldenek az egyházak képviselői a külföldi magyarságnak. Györy Elemér református püspök a karácsonyi evangéliumból az angyali dicsöségmondást idézi, majd így foly­tatja: A karácsony fényében és a szeretet melegében az arcok megfényesednek, a szívek és a nyelvek feloldódnak, gond­terhelt homlokon elsimulnak a redök, aharagosok kiengesztelödnek és össze­­békélnek, mert a fényben megvilágosod­nak a lelkek: »ti mindnyájan testvérek vagytok« és meg forrósodnak a szívek: »ha így szeretett minket az Isten, hogy elküldötte Szentfiát e világra) hogy él­jünk általa, nekünk is szeretnünk kell egymást«. Dr. Potyondi Imre katolikus nagy­prépost többek között Emmerson egyik élményét mondja el: Emmerson egyszer autóbuszon nagy távolságra utazott. Zsúfolt volt a kocsi, nagy volt a hő­ség, mindenki levert volt. Útközben fel­szállt az autóbuszra egy anya csacsogó gyermekével. A gyermek bizalmaskodó volt, mindenkihez odament. Mindenkinek csacsogott és felvidultak az arcok ... Könnyű lett nekünk is az élet, mert karácsonyestén felszállt az Élet kocsi­jára egy Édesanya isteni gyermekével. Az evangélikus egyház képviseleté­ben D. Dr. Vető többek között 1944 karácsonyáról emlékezik meg, ír a karácsony ünnepléséről, a béke ügyé­ről, a család és az otthon ünnepéről. Majd hosszabban kitér a háború utá­ni újjáépítésre, utal »az épülő szocializ­mus vívmányai és tervszerű erőfeszí­tései« - re. A Megváltó születésére nem történik utalás cikkében. T. L. Boldogan kérem a megismert Istent, a Krisztust, hogy tiszta szívvel és őszinte vággyal szolgálhassam öt. Kadicsfalvy József (Buenos Aires) 5 HÁROMSZORI HÍVÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom