Utitárs, 1961 (5. évfolyam, 2-10. szám)

1961-02-01 / 2. szám

u jrm i Külföldön élő magyar evangélikusok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terray László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5. Oslo. A szerkesztőbizottság tagjai: Kótsch Lajos, Pátkai Róbert, Szépfalusi István. A lap ára egy évre 1,50 US dollar. Uj feladatok Bizonyára nem csak egy-egy egyház­nak vagy országnak egyéni problémája az, hogy a templomok egyre üresebbek lesznek. Egész Európára, de mondhat­nánk az egész »nyugati kultúra« terü­letére kiterjedő jelenség ez. Talán nem is jelenti azt, hogy az emberek ma nem olyan vallásosak mint régen, vagy hogy kevésbé törődnek Isten akaratával mint régen, de minden esetre jelenti azt, hogy a templombajárás ma nem»divat«. A mi nemzedékünk elég bátor lett ahhoz, hogy kimondja: nem érdekel. Becsülen­dő őszinteség. Talán sok tekintetben még jobb is, mintha mindenki ott ülne a templomban, de közömbösen. Ez az »új divat« azonban feltétlenül kell, hogy Isten igéjének hirdetésében is »új módszereket« szüljön. Mit ér, ha va­sárnaponként szebbnél szebb prédikáci­ók hangzanak el és azokat senki - leg­alább is nagyon kevesen hallják? Vagy mit ér, ha a »hívők«, akik még az istentiszteletre járnak, lemondanak a többiekről és ölhetett kézzel várják a következményeket ? Jézus Krisztus utolsó parancsa tanít­ványaihoz az volt, hogy az evangéliumot hirdessék. A tanítványok engedelmes­kedtek. Kezdetben a zsidók zsinagógái­ban beszéltek Jézusról, majd az üldözé­sek alatt a katakombákban, később is­kolákban templomokban. Most azonban a templomi igehirdetés elégtelennek bi­zonyult, hiszen éppen azok nem hallják, akik számára azt elsősorban kellene hir­detni, akik nem ülnek ott a padokban. üj utakra, új módszerekre van szük­ség, de senki ne gondolja, hogy ezeket megtalálni »a papok dolga«. Az evan­gélium hirdetése nem a lelkészek ügye, hanem Jézus Krisztus parancsa minda­zok felé, akik benne hisznek - tehát Te feléd is Kedves Olvasóm, ha ugyan hiszel. Az Utitárs jelen számában bemutat­kozunk mi teológusok, akik azért tanu­lunk több éven át, hogy ennek a pa­rancsnak minél jobban eleget tudjunk tenni. Reméljük azonban, hogy nem mi vagyunk az egyedüliek. ügy volna jó, ha már azalatt az idő alatt, míg mi ta­nulunk sok »lelkész« munkálkodna azon, hogy gyülekezetek születhessenek, s majd ha készen leszünk, ne egyedül kelljen állnunk egy üres templomban, üj feladatok várnak mindnyájunkra. Szilas Attila. Ordass Lajos 60 éves D. Ordass Lajos püspök a budapesti Luther-szobor előtt Február 7-én olyan születésnapról em­lékezik meg a külföldi magyarság, me­lyet már azért is számon tartunk, mert odahaza aligha fogják ünnepelni. E napon tölti be 60. életévét D. Or­dass Lajos, akit 1958 tavaszán távolí­tott el a déli evangélikus egyházkerület püspöki székéből a mostani magyar kormány. Ismételten megtörténik, hogy mikor külföldi egyházi emberek meghallják, milyen idős Ordass Lajos, meglepve kér­dik: hát nem idősebb? S meglepeté­sük indokolt is, hiszen lassan már 15 éve, hogy Ordass Lajos ismeretes lett a világkeresztyénség előtt, mint püspök, igehirdetö, fordító és egyházszervező. Mikor a bányai egyházkerület 1945 őszén Raffay Sándor utódjaként püs­pökké választotta, egy romokból felépí­tendő egyházkerület gondjait tette vál­lára. De aligha volt olyan gyülekezete, melyet meg ne látogatott volna az új püspök 1948 őszén bekövetkezett bebör­tönzéséig. Rengeteg otthoni teendője mellett 1947-ben többhónapos körúton járt Eu­rópa egy sereg országában s az Ame­rikai Egyesült Államokban. Nem ritka dolog olyan külföldi egyházi emberrel találkozni, akik ma is idézik akkori pré­dikációi egy-egy mondatát, részletét. S már ekkor híre volt, hogyan for­dította a háború alatt a budapesti óvóhelyen a dán evangélikus pap-költő, Kaj Műnk, drámáit magyarra, hogy kö­teteket tettek ki a skandináv müvek, melyeket magyarra fordított, nem is szólva a kéziratban levőkről. Maguk a skandinávok emlegetik, bámulattal, hogy egy magyar püspök jobban ismeri az északi nyelveket, mint ők maguk, hiszen csekély azon skandinávok szá­ma, akik jól ismerik a nehéz izlandi nyelvet, de Ordass püspök erről a nyelv­ről is fordított egyházi énekeket ma­gyarra! Ordass Lajos a bácskai Torzsán szü­letett, teológiát Németországban és Své­dországban tanult budapesti teológiai vizsgája után, s amerikai egyetemtől van teológiai díszdoktorátusa. Halléban köz­vetlenül az első világháború után tanult, s mikor az infláció miatt elértéktelene­dett az ösztöndíja, mint bányamunkás kereste kenyerét. Uppsalai tanulmá­nyai során Söderblom svéd érsekkel s a Luther-kutató Nygrén professzorral ke­rült közelebbi kapcsolatba. Ceglédi, majd kelenföldi lelkészkedés után vá­lasztották püspökké 44 éves korában. Az Evangélikus Világszövetség 1947- ben, majd 1957-ben ismét alelnökévé vá­lasztotta, s egy időszakra az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságnak is tagja volt. Világszerte egy sereg nyel­ven megjelent az az emlékezetes beszé­de, melyet tízezres hallgatóság előtt mondott el 1957 augusztusában a minne­­apolisi evangélikus világgyülésen. 1958 óta visszavonultan él Budapesten. Hatvanadik születésnapján szeretettel fordulunk feléje, s kérjük Istent, ad­jon neki most is olyan békességet, me­lyet senki el nem vehet tőle. T. L. „ECCE HOMO!“ Ifjúsági konferencia Salzerbadban -Nagyhéten, március végén az eddigi jelentkezések alapján jóval 100-nál több középiskolás, egyetemi hallgató és ifjú­munkás fog konferenciára összegyűlni Európa különböző országáiból az ausz­triai Salzerbadban. Az evangéliumi ifjúsági konferencia központi témája a húsvéti történetből: »Ecce homo« (íme az ember) lesz. A találkozóra az alábbi előadókat várják: Berey Ákos, Cs. Szabó László, Dr. Dantine Wilhelm, Glatz József, Ha­nák Tibor, Dr. Kerényi Károly, Kocsis Gábor, Nagy József, Pátkai Róbert, Szépfalusi István, Terray László, Tollas Tibor, Ungár Aladár, D. Dr. Vajta Vilmos. A konferencia előtt Bécsben két napos találkozóra gyűlnek össze az Európában tanuló magyar evangélikus teológiai hallgatók, s ugyancsak 2 napig itt fog ülésezni a Külföldön Élő Magyar Evan­gélikus Lelkigondozók Munkaközössé­gének Intéző Bizottsága. Az ifjúsági konferencia húsvéthétfőn felkeresi az öriszigeti magyar gyüleke­zetét, amelynek húsvéti istentisztele­tén Teleky Béla helyi lelkész fog szol­gálni. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom