Utitárs, 1960 (4. évfolyam, 3-11. szám)

1960-03-01 / 3. szám

UTimi Külföldön élő magyar evangélikusok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terray László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5. Oslo. A szerkesztőbizottság tagjai: Kótscli Lajos, Pátkai Róbert, Szépfalusi István. A lap ára egy évre 10,50 dán korona vagy ennek megfelelő külföldi pénzösszeg (1,50 US dollár, stb.) Pröhle Károly 85 éves 1949-ben egy svájci teológiai könyv került a kezembe. Szerzője az előszó­ban külön köszönetét mond feleségének, aki egy délutáni kávézás közben sza­lonjukban beszélgetve hozzásegítette a könyv címének kialakításához. Egy másik, - magyar - könyvre kel­lett ekkor gondolnom. »A hit világa« a címe; szerzője a magyar evangélikus egyház legnagyobb élő teológusa, D. Dr. Pröhle Károly. Előszavában egész más körülményekre utal, mint amilyenek kö­zött a svájci teológus dolgozott: »külső és belső exisztenciáankat egyaránt meg­rázkódtató események hatása alatt, nem is dolgozószobámban, hanem - ez is jellemző a helyzetre - a háztartás tűzhelye mellett« fejezte be nagy mun­káját, az 1945 utáni években. Nekünk magyaroknak sokszor egé­szen más körülmények között kell él­nünk és dolgoznunk mint a világ sok más nemzetének. S csak csodálatunk, hálánk és köszönetünk illeti azokat, akik ilyen »más« körülmények között is dol­goznak, tanítanak, hirdetnek, építenek, alkotnak. »A hit vilaga« szerzője ez év március 17-én tölti be 85. életévét. Csendben visszahúzódva - tudomásunk szerint soproni otthonában - él már évek óta. »A hit világá«-val felbecsülhetetlen szolgálatot tett egyházának Pröhle Ká­roly. Ez volt sorrendben a harmadik ma­gyar evangélikus dogmatika, de az első olyan, amely nem fordítás hane m szer­zőjének önálló müve. E fömunkáján kí­vül sok cikket írt magyar és külföldi teológiai folyóiratokba, képviselte egy­házunkat több nagy ökuménikus gyű­lésen, többek között a Faith and Or­der (Hit és egyházszervezet) mozgalom Lausanne-i gyűlésén 1927-ben, több íz­ben meghívott előadója volt a sonders­­hauseni Luther-akadémiának. Egy emberöltönyi professzori mun­kássága során egy egész lelkésznem­zedék került ki katedrája alól, egy nem­zedék, amely magával vitte az egyházi életbe a fakultás rendszeres-teológusá­nak erős egyházi, pozitív teológiai alap­nézeteit. 85. születésnapján nemcsak Magyar­­országon élő s a világba szerteszét szóródott tanítványai, de egész egyháza gondol rá hálával és szeretettel. D. Leskó Béla: Születésnapi ajándék Nyolc hosszú év után megint Eu­rópa földjén érhettem meg születésna­pomat. öröm ez és fájdalom, öröm, hogy megint viszontláthattam és átélhettem ezt a bennünket egyszer elbocsátott kon­tinenst, és fájdalom is mert számomra lezárt kapukat is találtam éppen itt. Gondolataim szerte jártak ezen a napon s minduntalan magam előtt láttam azt a MÁV gyorsvonati kocsit melyen ezt olvastam a müncheni főpályaudvaron: Hegyeshalom-Budapest keleti p.u. - s amelyre én nem szánhattam fel,csak néz­hettem a reggeli ködbe eltűnő vonat után ... És akkor érkezett meg ide a postás, akinek kis piros autóját mindenki jól ismeri a környező tanyákon s akinek továbbszáguldása után innen is onnan is feltűnnek az útszéli zöld postaládák­hoz siető levelet-várók. Emberi gyenge­ség, hogy az fut ki a házból először a postaládához akinek éppen születés­napja van. Felébred a »gyermek« a fel­nőttben is s kíváncsian kotorászik a zöld ládában: hátha van valami szüle­tésnapi ajándék? És volt. Egy könyv. Feladója Szépfalusi István Bécsböl. Csak nem az a könyv amit vártam? »Az evangélium igazsága« — olvasom a bekötött könyv fedőlapján. Igen, ez Fogadkozás Azt mondta neki Péter: Ha meg kell is veled halnom, nem tagadlak meg téged. A többi tanítvány is hasonlóképen beszélt. Máté 26, 35. Nem ez volt az első eset, hogy Péter úgy gondolta, jobban érti a dolgok ösz­­szefüggését mint Jézus. Jeruzsálem felé igyekezve arra kérte Jézust, ne is gon­doljon arra, hogy elfogják, elárulják és megölik. »Mentsen Isten, Uram, nem eshetik ez meg veled« - mondta. Tilta­kozott akkor is, mikorJézus elébetérdelt, hogy megmossa a lábát: »Az én lábamat ugyan nem mosod meg soha.« S itt is ellenemond Mesterének, aki épen ar­ról beszélt, hogy Péter meg fogja ta­gadni, nem is egyszer, de háromszor. Péter sokat fogadkozott és tiltako­zott. De mikor Jézusnak legnagyobb szüksége lehetett volna rá, megtagad­ta barátját és Megváltóját. Buzgó volt a fogadkozásban, de hanyag az igéret­­tartásban. Ha, mint Urunk, mi is előre tudnánk látni jövönkbe, mit látnánk akkor? Er­kölcsi győzelmeket? Lelki diadalokat? Tapasztalataink alapján tehetnénk-e olyan ígéreteket, mint Péter tett? Vagy újra meg újra esni és hibázni fogunk, mint ö? Vagy erősebbek vagyunk mint ő? Jó, hogy nem láthatunk a jövőbe. Csak azt tudjuk, hogy haladnunk kell előre. Péter megtagadta Jézust. De Mestere imádkozot érte s így újból hitre jutott és diadalt aratott. (U1CA) az a könyv amire annyit vártunk ti­zennégy évi külföldi vándorlásom és munkám alatt. Most megjött a könyv. Megjött az a könyv amelynek - éppen úgy mint az énekeskönyvnek - ott kell lennie minden evangélikus otthonban. Van egy könyv amit ezentúl konfirman­dusaink kezébe adhatunk, amelynek alapján tovább képezheti magát a va­­sámapiiskolai tanító, amelyben minden egyes olvasni tudó evangélikus megta­lálja hitünk alaptételeit és a legfon­tosabb adatokat a magyar evangélikus egyház történetéről. Van egy olyan könyv amely segítheti a szórványsors­ban élő magyar evangélikusokat is, hogy ott a szülök ennek a segítségével igye­kezzenek kipótolni azt a hiányt amit a gyülekezeti közösségtől való távolélés jelent. Ennek a csaknem 400 oldalas kiad­ványnak közösségformáló ereje lesz.Nem csak mi közöttünk, a külföldön szerte élők között, hanem magyarországi hit­­testvéreinkkel is. Ugyanúgy mint aho­gyan az énekeskönyv egybe forraszt velük, nem közömbös az sem, hogy olyan otthon élő legjobbjaink hangját hall­hatjuk akiknek kemény körülmények között kellett megfogalmazniuk törhe­tetlen hitük álláspontját. Mégsem mondjuk azt, hogy a könyv tökéletes. Ilyet ember sohasem fog írni. Erre a kérdésre és a mü használati mód­jára még visszatérünk majd ezeken a hasábokon. Ilyen megjegyzéseknek úgy is csak akkor lesz értelme mikor a könyv már eljutott otthonainkba és gyü­lekezeteinkbe. E könyv megjelenése újabb forduló pontot jelent a külföldre szakadt ma­gyar evangélikusság történelmében. Is­mét megélhettünk egy »születésnapot«, igazi, maradandó születésnapi aján­dékkal! A „menekült-év" javára indított gyűjtésűnkre legutób­bi közelményünk óta a következő ado­mányok érkeztek: Offertorium Hortenban (Norvégia) 39 n. korona. Offertorium Kopehágában 50 dán korona. Mészáros Géza, örisziget 1/0 o. schilling. Szinte Tamás, Norvégia (jelenleg hajón) 50 n. korona. Plutzler Mátyás, Lechs féld, Ausztria 25 o. schil­ling. Végh Sándor USA, 5 dollár. Lon­doni karácsonyi offertórium: £ 3-13-1/. Bradfordi gyülekezet karácsonyi offer­­toriuma: £ 3-11/ 7. Londoni ifjúsági kör: £ 1-0-0. Bacupi angol methodista gyü­lekezet: £1-5-0. B. A. (London): £1-0-0. S. Gy. (London): £5-0-0. J.P. (Brom­ley): £1-0-0. Tarjányi Ferenc (London): £0-10-0. Weegmann Erik (Fareham): £0-10-0. Droppa István (London): £ 1-0-0. Janki Ferencné és Judith (Lon­don): £1-0-0. Jánosik János (Slough): £0-7-6. B.J. (London): £1-0-0. P. R. (London): £2-5-0. Kopenhágai gyűjtés (januárban): 60 dán korona. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom