Út, 1960 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1960-03-01 / 1. szám

1960 március ho UT 5. oldal 1848-49 / 1944-56 (M. I.) A magyar szabadsagharcok esemenyei nemcsak a magyar nép, de szinte az egesz müveit világ er­­deklödeseben újra felidéztek az 1848/49-iki szabadsagharc emléke­zetet. Ha igaz volt valaha az a meg­­allapitas, hogy a történelem néha megismétli önmagát, ez az igazság 1944-ben es 1956 őszen szinte szorol­­szora beteljesedett rajtunk. Akkor is, száz estendövel ezelőtt, egy idegen elnyomás, a Habsburg önkény- uralommal szemben kellett Kossutheknak fegyverhez nyulniok, a 48-ban megvalósított alkot­mányos reformok vedelmere es akkor is, mint most az orosz imperializmus, az akkori cári orosz hadsereg segitsegevel sikerült csak, hősies ellenállás után, verbe fojtani a mi ketsegbeesett szabadsagharcunkat... A nemet birodalmi külügyminisztérium tájékoztató es sajto-osztalyanak közremüködesevel, vaskos kiad­vány idézi egyebek között két előkelő francia lapnak a 48-as magyar tragédiához fűzött megjegyzéseit. A Le Mond 1849 julius 17-iki szama közli a magyar kormány hivatalos lapjanak, a Budapesti Hírlapnak, egyik cikket, illetve abból a következő, ma is megren­dítő sorokat: — Mi a külföldtől semmi segitseget nem var­hatunk. Az uralmon levő hatalmak odakünn mindenütt elfojtják a nyugati nepek irántunk megnyilvánuló rokonszenvet es segitökeszseget. így tehat az igazságos Isten es a hit sajat iga­zságos ügyünkben, az egyetlen támaszunk es se­gítségünk ... A Gasette Lausanne cimü, ugyancsak franciayelvü svájci lap, a világosi fegyverletetel nyomán 1849 augusztus 30-iki szamaban, többek között, ezeket Írja: — A magyar felkeles sorsa mar regen előrelát­ható volt, bar a magyarok, az európai nepek álta­lános rokonszenveböl nemi reményt meríthettek. De ha ez a hősies harc veget is ért, ez a tragédia nem jelenti veget a harcnak azokért a fenkölt eszmenyekert, amelyekért a magyarok, •— nem először történelmük folyamán, — most is annyi vert ontottak. Az orosz fegyveres beözönles egyike azoknak a tényeknek, amelyeknek kihatasa az egesz európai politika nyitott sebe gyanánt, meg sokáig éreztetni fogja hatasat. Mit tett a nyugati Europa a küzdő magyar nép erdekeben? Meddő belső torzsalkodásokba merülve, az ügyesen el­hintett gyűlölködésnek, elmesen kieszelt fel­­reerteseknek es az ugyanilyen gyermekes ellen­teteknek reménytelen tömkelegebe elmerülve, tehetetlenül nezte végig ezt a hősies harcot es ezt a megrendítő tragédiát... Mintha csak most Írtak volna ezeket a száz ev előtti sorokat! Az 1956 őszi magyar szabadsagharc tragédiája nyomán, melyet eppen úgy az orosz harckocsik tömege taposott verbe, mint ahogy az 1848/49-iki függetlensegi háború erőfeszítései is a cári hadsereg beatvatkoza­­sahoz vezettek, — Nyugateuropa nepeinek sajnálkozó rokonszenve es kormányainak ugyanilyen sajnálkozó közömbösségé nyilatkozott meg. A magyar sorstrage­­diak ilyen hasonló megismetlödese mellett fennmarad azonban egy nagy ellentet, egy nagy különbség az akkori es mostani Oroszország, illetve azok uralko­dóinak magatartasa között. Miklós car es maga az orosz hadsereg is a rokonszenv es a lovagiassag bizo­nyítékaival tüntette ki magat, a becsi udvar es a zsol­dos-szellem minden emberi jóérzést megcsufolo eljá­rásával szemben, az orosz segítséggel kivívott győzelem után. A magyar törtenetiras, a Ferenc-Józsefi korszak alatt túlzott alazkodasbol, elhallgatta az ellentétnek bizonyitekait es igy tálán nem lesz érdektelen ezekre kissé, mai szemmel, visszapillantani. + Buda bevetele nyomán, a debreceni trónfosztó hatá­rozat után, Ferenc József, a tizennyolceves fiatal császár, — játékszer a magyargyülölö, maradi kama­­rilla kezeben, — Miklós cárhoz fordul segítségért. A car, aki egyébként liberális szellemű ember volt, attól tartott, hogy a magyarok győzelme eseten a lengyelek is követni fogjak ezt a példát es ketszazezerfönyi hadsereget küldött segítségül, amely nagy zömeben a vereckei szoroson, kisebb egysegeiben az erdélyi hágó­kon keresztül nyomult be Magyarorszagra, Paskievits herceg parancsnoksaga alatt, hétszaz agyúval. A Hay­­nau vezerlete alatt harcoló császári haderő, néhány ezernyi horvat martaloccal együtt, ugyancsak szaz­­nyolcvanezer főre rúgott. Velük szemben a honved hadsereg százötvenezer embert számlált, háromszáz agyúval es meglehetős mostoha felszereléssel. Kossuth a sorozatos veresegek után, visszavonulásra kenyszeritve, 1849 ausgusztus 12-en lemondott a kor­mányzói hatalomról es Görgeyre ruházta at a hadsereg­­föparancsnoksaggal együtt, a kormanyhatalmat is. Görgey, hogy a Haynau előtti megadást kikerülje, sikeres hadmozdulatokkal, Világos előtt, az orosz hadsereggel szemben, összpontosította a honved had-Egyedül a Golgothán Uram, a nepek lásd mind elhagytak, keresztünk arva fenn a verhegyen, s a szabad világ mea culpazva eloson gyáván, gyorsan, nesztelen. Uram a Nyugat ezt hagyta bérül, ezt a keresztfát s ezt a nagy magányt, futtában ugyan kikiált hősül, s könnyet nyom széjjel lelke asztalan. Mégis, a vert nem merhetni könnyel, csak tett halkithat felzugo átkot, ma csak akarva, foggal es körömmel, lehet perelni a nagy szolgaságot! Dioszeghy T. sereg, csoportokat es ott történt meg az ismeretes fegy­verletetel, Rüdiger tábornok előtt, a következő feltéte­lek mellett: — A honvédség tisztjei megtarthatják fegyvereiket. Minden katona, a polgári személyekkel együtt, teljes közkegyelemben részesül. A honved tisztek, rangjuk megtartása mellett, belephetnek az orosz hadseregbe. Rüdiger megigerte, hogy ezeket a feltételeket, a leg­melegebb ajanlassal, a car ele terjeszti es ezzel együtt azt is, hogy egyetlen császári tiszt sem lesz jelen a fegyverletetelnel... Paskievits herceg aztan, augusztus 14-en, jelentette a carnak: — Magyarorszag felseged labai előtt fekszik .. . 4“ Hogy Rüdiger igeretet, a fegyverleteteli feltételeket illetőleg, beválthassa, Paskievits herceg közölte Gör­­geyvel, hogy a car sajat fiat, a trónörökös nagyher­ceget, Ferenc Józsefhez küldötte azzal a keressek hogy e feltételek teljesitesehez ö is járuljon hozza. Paskie­vits maga is hasonló ertelmü kérést intézett a császár­hoz, aki azonban csak Görgey megkegyelmezeset igerte meg, egyébként szabad kezet engedett Haynauek bosz­­szuallo, megtorló kegyetlenkedeseinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom