Út, 1960 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1960-03-01 / 1. szám
4. oldal UT 1960 március ho többi társadalmi osztályok szétzúzására. Afrikában a bolsevizmus „szabadsagot" ad a négereknek, Magyarországon földet kap a földnelkuli paraszt s Afrikában — ha a vilagbolsevizmus valosag lenne — úgy jar a szabadsággal a neger, mint Magyarországon a földdel az agrarproletar: a kommunista rendszer leigazott, koldusszegeny rabszolgája lesz mindkettő. A radioaktiv kisugárzás, Szaharában, nyilván a francia atombomba kapitalista romlottsága miatt, a propaganda után itelve, 20.000 tonna nitro-toluol robbanoerejenek megfelelő explosio mellett, egyetlen bomba robbanásakor nagyobb volt, mint az 5—10, sót 15 millió tonna nitrotoluol erejű eddig felrobbantott tucatnyi szovjet hidrogenbombae. Allitolag az USA mar robbantott 45 millió ilyen egységgel egyenlő erejű bombát, Anglia is cselekedett ilyesfélét, de az összes eddig felrobbantott atom- es hidrogenbomba nem volt olyan veszélyes, mint a radioaktiv sugárzástól „megtisztított" kis francia atombomba. Az osztrák kommunista sajtó, az egesz kommunista világsajtó hangján, francia bűnözésről siránkozott. Franciaország eppen most folytat atomrobbantasi kiserieteket, — jajgatott a vörös sajtó —, mikor az atomhatalmak nem kísérleteznek es ezzel felidézi azt a veszélyt, hogy ismét elkezdődik az atomverseny. Hogy Franciaorszag, a három másik atomtulajdonos megegyezese eseten az atomleszerelest illetően, akarva sem folytathatna a kiserieteket, erről nem beszel a Szovjet s nem beszel az angol sajtó sem, legalábbis 90%>-ban nem. Valószínű, hogy Franciaorszag nem Europa erdekeben, hanem soviniszta érzésektől fűtve alkotta meg imponáló áldozatok es tudás áltál atombombáját, de ez nem változtat azon, hogy örülnünk kell egy európai hatalom erosödesenek, amig a Szovjet becslesek szerint 30—35 000 atombombával rendelkezik es amig az europaidegen Anglia atomereje egyben kontinensünk Angliától való lemaradasat jelentette. Europa es Anglia, az utóbbi jóvoltából, mindkettő karara, sok vonatkozásban vetelytarsak, amint Anglia gazdasagpolitikaja bizonyítja. Aggodalomra mégis okot ad a francia belpolitikai földcsuszamlás lehetosege, s ha De Gaulle kézéből netalán baloldali erők kezebe kerülne a hatalom, akkor az atombomba mar nem szolgálná Europa vedelmet. Franciaorszag nukleáris háborúra tervezett felkeszulese nem tudjuk mennyiben kepes a beket veszelyeztetni, amikor a két fel háborús készülődésé nagyobb erővel folyik, mint barmikor. Az USA hadügyi költsegvetese ez evben eddig a legmagasabb, alairtak az amerikaijapan biztonsági szerződést, építik a meglepetesszeru tamadas kikapcsolására hivatott radarallomasokat. Az angol hadikiadások szinten állandóan emelkednek. A Szovjet irtozatos iramban epiti óriási interkontinentális rakétáit, hajóhada, legiflottaja naprol-napra nagyobb. Kruscsov „fantasztikus" fegyverekről beszelt, amelyet szerinte nem sokara gyártásra alkalmassá tesznek a megfeszült erővel dolgozo orosz tudósok. Eisenhower elnök vegre megfeleoen válaszolt Kruscsovnak, mikor azt mondta, hogy az USA atomfölenye, repülő- es raketatamaszpontjai, „Polaris"-raketaval felszerelt atommeghajtasu tengeralattjárói, gigantikus repüloanyahajoi a világ leghatalmasabb katonai erejet adjak es elkepzelhetetlen, hogy ezt a sokrétű, részben mozgo, bázist meglepetesszeru raketatamadassal ki lehet kapcsolni. Rurko amerikai tengernagy ugyancsak hangoztatta, hogy az USA kepes a tamado Szovjetet meg a tamadas napjan megsemmisíteni. Ezen kijelenteseknel — bar a mai haditechnika es az USA felkeszultsege folytan nem lehet ezeket üres szavaknak minősíteni — nem azt tartjuk leglenyegesebbnek, mennyiben fedik a tényékét, es ezt úgyis csak egy háború folyamán lehetne lemerni. A lenyeges az, hogy Kruscsov szinten nem alaptalan fenyegetéseire vegre nagynehezen, megkesve, de nem túl későn, a nyugati tömegek erőt mutató, önbizalmat kölcsönző kijelentéseket hallanak, amelyek nemcsak növelik a bátorságot, csökkentik a letargiát, hanem Kruscsov lélektani tamadasainak elet tompítják. Vegre valami ellentamadasszeru jelenseg észlelhető. A modern fegyverek pusztítása nyomán földreszabadult pokoltol való kölcsönös felelem, a fegyverkezesi egyensúly eseten, mindkét felet elrettenti a háborútól — igy hangzik egy elmelet, amely sajnos, — ha nem is lehet azt kezlegyintessel elintézni — részint az önáltatás egyik eszköze. Fogadjuk mégis el, hogy ez igy igaz. Ezzel szemben a kölcsönös elrettentést kitermelő technikai civilizáció a másik oldalon azt eredményezte, hogy a földgömb összezsugorodott, kontinensek szomszédi közelségbe kerültek egymáshoz, a híreket közvetítő eszközök az elektromosság sebessegevel juttatják el, mindenkihez, a világban történő esemenyek hiret. A szellemi es gazdasági kölcsönhatások aramlasa szédületesen meggyorsult es kiszelesedett. A technikai civilizáció előtt gazdasági kölcsönhatás száz km. távolságban nem volt olyan intenzív, mint ma több ezer km. viszonylatában. A nemzetek, kontinensek egymasrautaltsagat nem kell magyaráznunk. Mármost a Szovjet, miután évtizedes elszigeteltsegbol kilepett, hogy az elszigeteltseg alatt határtalan terrorral, verrel, könnyel kiépített nehézipara es egy millard ember munkaereje birtokában megkezdje a világuralomért vívott harcot,'számolni kénytelen a szabad világból feleje aramlo szellemi es gazdasági hatásokkal. A koexisztencia, amint a bolsevizmus tamadasi lendülete különösen a lélektani hadviselésben bármilyen ókból megszűnik, vagy ha Nyugat nem túri tovább, hogy a szovjet propaganda vadászterülete legyen kölcsönösség nélkül, es a szovjet beszünteti propadandajat, vagy ugyanezt sajat területen Nyugatnak is meg kell engedje, akkor halálos veszélynek teszi ki magat. Ezért akarja az ideológiai, lekektani habomban addig megszerezni döntő pozícióit, amig Nyugat fel nem ebred, illetve amikor a felebredes mar keso lesz. A technika tehat -— amit nehezen hiszünk —- kikapcsolhatja a fegyveres háborút, de a háborút, mint olyant, elősegíti, sót kikenyszeriti. Ebben a habomban csak totalis győzelem vagy totalis vereseg lehetséges. Az egyik fel élettelenül marad a porondon. Nyugat, ha csupán a fegyverkezes frontján veszi fel a kesztyűt, eletet aránylag rövid ideig meghosszabbíthatja, de az ideológiai, lélektani, gazdasági frontokon megkapja a halálos döfést. Ideológiai ellentamadas nélkül a felszabaduló színes nepek Moszkva szuggeszcioja ala kerülnek, a nyugati tömegek eszmei s szellemi iránytű hiányában a szakadék fele tántorognák, általános lelki s szellemi összeviszszasagba kergeti őket a szüntelen ideológiai es lélektani ostrom. A végső leszámolás fele vezet minden ösvény es muut. Atombombákkal, rakétákkal, bakteriumhaboruval vagy könyvekkel, szellemmel, gazdasági csatákkal törtenik-e a leszámolás, ez a let- nemlet szempontiabol tökéletesen közömbös. Az a fel, amelyik nem készül fel az összes lehetőségekre, fegyvertárában nem halmozza fel a lelki, szellemi es anyagi fegyverek minden fajtajat, eldobja magatol a győzelem eselyet. A csúcskonferenciák varhato kudaraca remelhetoleg fordulópontot hoz az emberiség törtenelmeben es Nyugat zaszlajara írja, hogy „győzni vagy elpusztulni." Dunántúli
