Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-17 / 291. szám

2 I KÖZÉLET 2022. december 17. | www.ujszo.com Megnyílhat az út az előrehozott választásig Zuzana Caputová államfő szerint nincs értelme átalakított kormányt kine­vezni, mielőbb meg kell tartani az előrehozott választást (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony Tegnap délután be­nyújtotta lemondását Eduard Heger (OLaNO) miniszterel­nök, majd Zuzana Öaputová államfő ügyvezető kormány­főnek nevezte ki őt azzal, mi­hamarabb juttassák el az or­szágot az előrehozott parla­menti választásig. Az államfő, miután az elnöki pa­lotában átvette a miniszterelnök le­mondását, elmondta, Hegerék kor­mányzását az utolsó percig a folya­matos dráma jellemezte. Caputová arról is beszélt, a politikai pártok vezetőinek a kijelentéseiből számá­ra világos, nem lehet olyan átalakí­tott kormányt létrehozni, amelynek a parlament legalább 76 képviselő bi­zalmat szavazna. Korábban Richard Sulik, a Heger-kabinettel szemben beadott bizalmatlansági indítványt jegyző SaS elnöke beszélt olyan le­hetőségről, hogy a kormány egy át­alakítás, így elsősorban Igor Mato­­vié (OLaNO) pénzügyminiszter me­nesztése után újra bizalmat kérhetne a törvényhozástól. Az államfő arra kérte az ügyve­zető kormányt, de a politikai pár­tok vezetőit is, január végéig hoz­zanak meg minden szükséges dön­tést ahhoz, hogy legkésőbb június 30-ig meg lehessen tartani az elő­rehozott választást. Ezt azzal indo­kolta, a most kinevezett ideiglenes kormány hatáskörei korlátozottak, illetve a 2024-es állami költségve­tést is időben elő kell készíteni. Boris Kollár, a koalíciós Sme ro­­dina vezetője, aki a parlament ház­elnöke is egyben, még csütörtök este beszélt arról, az államfővel megálla­podott, milyen lépésekre van szük­ség. „Egyetértek az államfővel: a le­hető leghamarabb előrehozott parla­menti választást kell tartani. Ennek a legkésőbbi időpontja június” - jelen­tette ki Kollár. „Ha nem juttatják el az országot az előrehozott választá­sig, akkor az államfő szakértői kor­mányt nevez ki” ^- ismertette Kollár az elnök álláspontját, de hozzátette, pártja, a Sme rodina, valamint az el­lenzéki Smer és Hlas, illetve további ellenzéki szereplők sem szeretnének hivatalnokkormányt. Az SaS ugyan­akkor az előrehozott választás he­lyett egyebek mellett ezt a megoldást preferálja. Kollár arról is beszélt, az ál­lamfő két határidőt adott neki. Az első január végén jár le. A köztár­sasági elnök azt szeretné, ha addig a parlament úgy módosítaná az al­kotmányt, hogy az lehetővé tegye a törvényhozás kezdeményezte előre­hozott választást. Bár Szlovákiában korábban volt már ilyen előrehozott voksolás, az utóbbi időkben szüle­tett alkotmányértelmezések szerint ilyen kompetenciája a parlamentnek jelenleg nincs. Kollár elmondta, a törvényhozás előtt van a pártja, a Sme rodina által beadott alkotmány­módosítási javaslat, amely ezt lehe­tővé tenné. Hozzátette, a javaslatot még úgy fogják módosítani, hogy a törvényhozás nagyon gyorsan, nem törvénnyel, hanem határozat­tal dönthessen a választási időszak lerövidítéséről, vagyis az előreho­zott parlamenti választásról. Ehhez azonban a 150 fős törvényhozásban 90 szavazatra lenne szükség. Az alkotmány szóban forgó mó­dosításához is 90 képviselő támoga­tása kell, Kollár azt szeretné, ha már jövő héten, de legkésőbb januárban szavazna erről a törvényhozás. Ri­chard Sulik, az SaS vezetője viszont kijelentette, nem támogatják, hogy előrehozott parlamenti választást tartsanak. Ezért aztán problémát jelent, hogy a parlamentben mind­két, 90 szavazatot igénylő döntés megszülessen. Az ellenzéki Smer és Hlas, valamint a frakción kívüli ellenzéki képviselők minden bizony­nyal támogatnák, hogy mihamarabb ki lehessen írni a választást. A kér­déses alkotmánymódosítást a parla­mentjanuári ülésének elején tűzhe­tik napirendre. Ha elfogadják, akár másnap szavazhatnak a választási időszak lerövidítéséről is. „Ez után én mint házelnök leghamarabb 110 nappal későbbre ki is hirdethetem a választást” - magyarázta Kollár azzal, május végén, június elején biztosan meg lehetne tartani a vok­solást. A házelnök azt is elmondta, az államfő által adott másik határidő az előrehozott parlamenti választás időpontjára vonatkozik. „A válasz­tás a lehető leghamarabb legyen: Az lenne a legjobb, ha áprilisban, má­jusban, legkésőbb júniusban rendez­nék azt” - ismertette Kollár Caputo­vá feltételét. A házelnök ugyancsak kizárta az SaS által preferált másik lehetőséget, mi szerint a jelenlegi parlamentben 76 képviselő újra bi­zalmat szavazna egy átalakított kor­mánynak. Kollár arról is beszélt, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédjék az embereket a magas energiaáraktól. Ehhez a par­lamentnek, lehetőleg jövő héten, el kell fogadnia az állami költségve­tést, amelyről már az ellenzékkel is egyeztetett. Meseznikov: Igor Matovic nélkül nincs kormány Zuzana Öaputová államfő tegnap visszahívta a kor­mányt, s arra kérte a poli­tikai pártok vezetőit, janu­ár végéig egyezzenek meg az előrehozott választásról. Vajon elkerülhető lett volna a kormány bukása, melytől 2020-ban sokan az ország „megtisztulását" remélték? A kormány bukásáról és an­nak következményeiről Grigorij Meseinikov polito­lógust kérdeztük. Eduard Heger (OLaNO) kor­mányfő csütörtök reggel „tisz­tességes ajánlatnak” nevezte Igor Matovié lemondását. Elég lett volna a pénzügyminiszter távo­zása, hogy az SaS visszavonja a bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány bukása már megállít­hatatlan volt? A (nem)lemondásról csak a sza­vazás megkezdése után értesül­tünk. Távozását először a jövő évi állami költségvetés elfogadá­sához és a bizalmatlansági indít­vány visszavonásához kötötte. Az első feltétel elfogadhatatlan volt az SaS számára, egy olyan tervezet elfogadásának feltételül szabását, melyet számos ellentmondás övez, nem tartanám korrekt ajánlatnak. Matovic ezután hivatalos bejelen­tés nélkül elment benyújtani a le­mondását, s ami az elnöki palotá­ban történt, az tisztességes ajánlat­nak végképp nem tekinthető. Úgy sült el, ahogy azt várni lehetett. Matovic a kormányban töltött idő­szak alatt olyan politikát folytatott, hogy nélküle ne működhessen a kormány - vagy ő lesz a kormány­ban, vagy semmilyen kormány nem lesz. Most ez megtörtént. Mi a fő oka annak, hogy ez a kormány sem bírta ki a választási időszak végéig? Az ok Igor Matovic. A kormány - a különböző nézeteltérések elle­nére - nyugodtan kitartott volna. A kormány alacsony hatékonyságához nemcsak Matovic járult hozzá, ha­nem a koalíción belüli ellentétek is, például a Sme rodina ellenállása a reformokkal szemben. A kormány bukásának oka azonban Igor Mato­vic, aki olyan rendszert alakított ki, melyben nem volt leváltható - nem lehetett őt másként eltávolítani, csak az egész kormány megdöntésével. Két lehetőség volt: egy formálisan működő kormány, melynek tagja, vagy bukik a kormány. Grigorij Meseznikov politológus A miniszterelnök felelős a kor­mány tagjaiért. Kudarcot vallott Heger, amiért nem tudta meggyőz­ni pártfőnökét? Heger alárendelt pozícióban van Matovichoz képest a pártban. Mato­vic jelölte őt a miniszterelnöki pozí­cióra, s ez talán más pártokban sem alakult volna másképp. A személyes kötelék Matovié és Heger között nem tette lehetővé, hogy a minisz­terelnök másként járjon el. A kez­dettől fogva világos volt, hogy nem fogja javasolni Matovic visszahívá­sát, de még mindig nem tudjuk, mi történt a háttérben. Milyen forgatókönyvre számít? Mi lenne a legjobb megoldás Szlo­vákia számára? Az államfő az elő­rehozott választást sürgeti, Sulik viszont a kormány átalakításáról beszél. A kormány átalakítása szerintem nem lehetséges, a parlament nem szavaz bizalmat az új kormánynak. A hivatalnokkormány, mely teljes jogkörrel rendelkezik, professzioná­lisan, politikai konfliktus nélkül mű­ködne a következő választásig, nem lenne rossz opció, de nem kerül rá sor. A reális lehetőségeket tekintve, talán a belátható időn belüli előreho­zott választás lenne a jobb megoldás. Azt gondolom, ebbe az irányba ha­ladnak a dolgok. Véleményem sze­rint az államfő által felvázolt verzió észszerű megoldás. Boris Kollár bocsánatot kért a parlamenti cirkuszért, Matovic vi­szont lefizetett képviselőkről be­szélt. Ön szerint a politikusok effé­le magatartása felelős a kormány alacsony népszerűségéért és az in­tézményekkel szembeni általános bizalmatlanságért? Azt gondolom, a kormányzási stí­lus - melynek tanúi voltunk, s mely­be nagyon intenzíven bekapcsoló­dott Matovié - hozzájárult a kor­mány iránti bizalmatlansághoz. Az igazság kedvéért meg kell említeni azt is, a kormánynak több váratlan kihívással is szembe kellett néznie, például a koronavírus-járvánnyal, ami teljesen új volt, és ezért gyak­ran improvizált. Majd jött a háború, az inflációs és energiaválság, de azt gondolom, a külpolitikát tekintve jó volt a kormány - Ukrajna támogatá­sát értékelni kell. A háttérben zajló konfliktusok a hatékonyság rovásá­ra mentek. Kollár bocsánatot kért, de mit csinált a mozgalma, amikor megegyeztek valamilyen eljárásól egy törvényjavaslat elfogadását il­letően, és mégis az ellenzékkel sza­vazott? A kormány fenntarthatósága szempontjából a legnagyobb problé­ma - nem a szakpolitikákra gondo­lok, hanem a kormány alapműködé­sére a többség támogatásával - Igor Matovié. Mit jelent a kormány bukása az egyes kormánypártok jövőjé­re nézve? Ezt még túl korai firtatni, nem szeretnék találgatásokba bocsát­kozni. Azt tudjuk, hogy az SaS el­veszhette szavazóinak egy részét, miután kilépett a koalícióból. Azt gondolom, a saját szempontjukból a lehetséges megoldások közül a legkevésbé elfogadhatót választot­ták. Már nem lehetett kibírni, ezért távoztak, de a választók egy része ezt nem értékelte. Meglátjuk, mi­ként befolyásolják a történtek a töb­bi koalíciós párt preferenciáját. A kormány bukása negatív ha­tással lehet a korrupciós ügyek feltárására? A nyomozást egy személy befo­lyásolja negatívan Szlovákiában - a főügyész, Maros Zilinka. A fon­tos az, hogy a Nemzeti Bűnüldözé­si Ügynökség (NAKA) működik, s eddig nem történt változás. Feltéte­lezem, hogy az ügyvezető kormány ideje alatt nem lesz személyi válto­zás. Nem hiszem, hogy ez megfé­kezi a korrupció elleni harcot. Mint említettem, azt Maros Zilinka fő­ügyész akadályozza. Miként értékeli, hogy Matovié az utolsó pillanatban visszavonta lemondását? Mire utal ez a visel­kedés? Ez nem egy bevett módszer. Azt gondolom, egy miniszternek nem így kellene eljárnia. Teljesen le va­gyok nyűgözve, hogy valamilyen is­merőse egy telefonhívással - ha igaz egyáltalán - meg tudja változtatni a lemondással kapcsolatos döntését. Erre még nem volt példa, és nem volt államférfihez méltó. Remélem, hogy többször nem fordul elő, hogy valaki benyújtja a lemondását, majd kitépi azt a hivatalvezető kezéből. Ez a tipikus módja annak, miként gondolkodik Matovié, de szerintem ezek után kevesen lépnének kor­mánykoalícióra egy ilyen pártel­nökkel. (ba) (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom