Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-17 / 291. szám

RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. december 17. I 3 Párkány: az Enerbyt ügye függőben BUCHLOVICS PÉTER Maratoni iiióst tartott de­cember 13-án a Duna-par­­ti város önkormányzata. Ugyanakkor a távhőárak drasztikus drágulása mi­att kirobbant botrányt még nem tárgyalták érdemben, az Enerbyt ügyével a következő heti rendkívüli önkormányza­ti ülés foglalkozik majd. De anélkül is nagyon kemény év következik Párkányban. PÁRKÁNY Mint arról lapunkban korábban részletesen beszámoltunk, a városban kirobbant távhőszolgáltatási botrány másfél hete húzódik. A távhőárak drasztikus emelése és az Enerbyt vá­rosi cég ügye eredetileg nem is szere­pelt a gyűlés napirendjén. De mivel a múlt hét elején kitört a botrány, ezért a Szövetség frakciója szorgalmazta, hogy ezt most tárgyalják meg, kü­lönös tekintettel az Enerbyt eddigi gázbeszerzési politikájára, a hőárak hirtelen megugrására és a helyzet to­vábbi alakulására. A keddi ülésen viszont rendkívül sok, határidős és komoly program­pont szerepelt, többek közt a jövő évi költségvetés, a várható takaré­kossági intézkedések és egy sor he­lyi illeték emelése is. Több függet­len képviselő viszont azt javasolta a gyűlés elején, hogy az Enerbyttel és a lakossági távhőszolgáltatással a jö­vő heti rendkívüli ülésen foglalkoz­zanak részletesen. Egyrészt, mert ez a gond összetett, külön tanácskozást igényel, másrészt emiatt már volt egy szakmai értekezlet a cégben, harmad­részt pedig emiatt lakossági fórumot is tartanak. Ráadásul ahhoz, hogy a gondot oldani lehessen, a kormány és az ÚRSO, azaz a regulációs hi­vatal döntéseit is meg kéne várni. A Szövetség frakciója viszont ragasz­kodott ahhoz, hogy legalább az eddig a cégben keletkezett gondokat vitas­sák meg, még ha döntést nem is hoz a testület. Ugyanis ez a minimum, amit a lakosság az elégtelen és rossz tájékoztatás és a későn hozott lépések kapcsán elvár. Kell a kölcsön Az ügy közel egyórás vitája kap­csán Szórád György, az Enerbyt igaz­gatója közölte, hogy a cég minden fi­zetési kötelezettségét időben teljesíti, anyagi helyzetük november végére stabilnak mondható, a készpénzt, a kinnlevőségeket és a kötelezettsége­ket illetően kiegyenlített. Ugyanak­kor az igazgató az is elmondta, a to­vábbiakban a cégnek nagyobb meny­­nyiségű készpénzre lesz szüksége ahhoz, hogy a valós költségek és az ársapkás, szabályozott lakossági hőár előlege közti különbséget ideiglene­sen ki tudja egyenlíteni - mindaddig, amíg az államtól remélt hőártámo­gatás be nem fut. De ez utóbbinak még nem tudják a mértékét. Szórád azt is hozzátette, novembertől azért került sor 70 százalékos hőáremelés­re a lakosság felé, mert augusztustól emelkedtek a gázárak és emiatt emel­kedett a cégnek a gázért fizetett havi előlege is. Nem győzték fizetni A havi gázár előlegét pedig már nem fedezte a lakosságtól beszedett hődíj havi összege. A gázár havi elő­lege (amit az Enerbytnek kell fizetnie a gázellátó felé - a szerk. megj.) és a lakossági hőár havi előlege (amit viszont az Enerbyt szed be a lakástu­lajdonosoktól), tehát az e kettő közti különbséget a cég már nem tudta to­vább kiegyenlíteni saját forrásaiból. Szórád hozzátette, mindent megtesz­nek azért, hogy a továbbiakban ne kelljen emelni a hőszolgáltatás árát. Az Enerbyt igazgatója szerint a hőá­rak alakulása és szabályozása, vala­mint az árak támogatása nem az ő hatáskörük, mindez a kormány és az állam kompetenciája. Úgy véli, a lakosok 92 százaléka megértette az emelés okait, amiről ők írásban tájékoztatást is küldtek, és köszöni, hogy befizették a novemberi, meg­emelt előleget a hőre. Nem lesz emelés? A kormány az elfogadott törvények alapján nyilván jövő év január else­jétől válságszabályozást vezet be, és szabályozni fogja a hőárat az összes háztartás számára, ezáltal pedig az ÚRSO, azaz a regulációs hivatal ár­megállapító döntéseit nem fogják ér­vényesíteni - írja Szórád György a képviselő-testületen ismertetett anya­gában. A jelenleg rendelkezésre álló információk és számítások alapján, melyeket a december 12-ei szakmai értekezleten is a képviselők tudo­mására hozott, feltételezhető, hogy a lakosságnak a jövőben, Párkány­ban sem kell majd havonta magasabb hőárelőlegeket fizetnie. Hogy ponto­san miként alakul ez a folyamat, az az erre vonatkozó kormányrendelet kihirdetése után tudható majd meg - állapította meg Szórád. Az igazgató azt is elmondta a keddi önkormányza­ti ülésen, hogy ők a lakossági hőárért felelnek. Hogy ezen kívül a lakásszö­vetkezet a szövetkezet kezelésében lévő lakásokban milyen díjat emelt és milyet nem, az nem az Enerbytre tartozik. Takarékosság Roppant fontos része volt az ülés­nek Párkány következő évi költség­­vetésének elfogadása, amit a képvi­selők meg is szavaztak. A gyűlésen ugyanakkor elhangzott, bár a vá­ros költségvetése kiegyensúlyozott, az általános gazdasági helyzetnek, az inflációnak, az energia-, ár- és bér­emeléseknek, valamint a növekvő állami elvonásoknak köszönhetően pengeélen táncol és a hosszú távú stabilitás érdekében takarékossági intézkedésekre lesz szükség, melye­ket legkésőbb jövő júniusig ki kell dolgoznia a városi hivatalnak. Csak akkor dönt a bevezetésükről a tes­tület. Többek közt szóba került a városi buszok hétvégi közlekedésének to­vábbi ritkítása vagy ideiglenes kor­látozása, a szabadidőközpontnak az elköltöztetése vagy működésének korlátozása, illetve ideiglenes fel­függesztése, a mozi, galéria, mú­zeum nyitvatartásának korlátozása, a városi sportszervezet működésének átértékelése, a társasági események, rendezvények pénzügyi támogatá­sának megvonása, a Sobieski utcai telkek eladása, a városházi munka­helyek összevonása és a működés költségeinek csökkentése, valamint egyes óvodák esetleges összeköltöz­tetése. Az üzletek és a vendéglátó­ipari egységek előtti teraszok adóját ezentúl szigorúbban ellenőriznék és hajtanák be. Júniusig mindent ponto­­sítanak. Az ülésen az is elhangzott, hogy a Vadas fürdőből is több pénzt remélnek jövőre beszedni, mégpedig több mint félmillió eurót. Drágább lesz néhány helyi adó és illeték is, va­lamint drágulnak a Simon-Júda vá­sár bérleti díjai - minderről és az ülés további történéseiről külön cikkben számolunk majd be. Az Enerbyt kapcsán kipattant bot­rányról lakossági fórumot hirdettek a párkányi kultúrházba. Arról is tu­dósítani fogunk, miként a december 21-ei rendkívüli ülésről is. A magyar himnusz miatt tettek panaszt Halász Bélára és a gútai képviselőkre A gútai polgármester szerint teljesen természetesnek kell lennie annak, hogy egy magyarok lakta településen a szlovák mellett a magyar himnuszt is elé­­neklik a képviselők (Fotó: Gúta Önkormányzata) VATAŐClN PÉTER A Legfőbb Ügyészségnek címzett panaszt a két éve lé­tező Szlovák Értelmiségiek Egyesülete (Zdru2enie slo­­venskej inteligencie, ZSI) jegyzi. Halász Béla (függet­len) polgármester lapunk­nak elmondta, továbbra sem lát kivetnivalót a magyar himnusz eléneklésóben. A november 22-én tartott gútai alakuló ülés, amelyről lapunk is be­számolt, annak rendje és módja sze­rint a szlovák himnusszal kezdődött. A magyart nem egész 40 perc múl­va, Halász Béla kérésére énekelték el, miután az újonnan beiktatott polgár­­mester befejezte a beszédét. „Magyar revizionizmus" A magyar himnusz elhangzásáról a Felvidék.ma hírportál tudósításából szerzett tudomást a ZSI - legalábbis erre a cikkre hivatkoznak a honlap­jukon a napokban közölt szövegben. Ebben többek között az áll, hogy „a magyar revizionizmus folyamatában részt vevő aktivisták sajnos az állami közintézmények szintjén sem haboz­nak megszegni a Szlovák Köztársa­ság törvényeit”. A ZSI szerint a ma­gyar himnusz eléneklésével Gútán megsértették az állam jelképeiről és azok használatáról szóló törvény 13. paragrafusának második bekezdését. Itt ugyanis az szerepel, hogy egy má­sik állami himnusz akkor hangzik el Szlovákiában, ha az adott helyszínen jelen van annak hivatalos delegáci­ója - ám ez nem érinti a fizikai és jogi személyek arra való jogát, hogy ezt mégis megtegyék. A ZSI szerint ugyanakkor a gútai képviselő-testü­let az államhatalom közfeladatot el­látó szervének minősül, s ezért nem vonatkozik rá az utóbbi kitétel. így pedig megsértették az alkotmány 34. cikkelyének harmadik bekezdé­sét, mely szerint „a nemzetiségi ki­sebbségek és etnikai csoportok ezen alkotmányban lefektetett jogai nem vezethetnek a Szlovák Köztársaság területi egységének és szuverenitásá­nak veszélyeztetéséhez és a többi la­kosság diszkriminációjához”. Emiatt a ZSI veszélyeztetve látja Szlovákia területi integritását, valamint arra is felhívja a figyelmet, hogy Gútán még a büntető törvénykönyv közfeladatot ellátó személyek bűncselekményei­ről szóló szakaszát is megsértették. A Legfőbb Ügyészséget arra kérik, hogy folytasson le részletes vizsgá­latot az ügy kapcsán, ha pedig bebi­zonyosodik a törvényszegés, szük­ségesnek látják a megfelelő bünte­tőjogi és személyi következmények megtételét. Halász: Nincs alapja Az eset kapcsán állásfoglalást kér­tünk Halász Bélától. „Mindig meg­nézzük, hogy ki az, aki a feljelentést teszi. Szerintem őket minősíti, ami az internetes oldalukon látszik. Szeren­csétlen csoportosulásnak tartom ezt. Próbálják meglovagolni ezt a dolgot”- mondta az Új Szónak a gútai pol­gármester, majd hozzátette, szerinte teljesen természetesnek kell lennie annak, hogy egy magyarok lakta te­lepülésen a szlovák mellett a magyar himnuszt is eléneklik a képviselők, Gútán pedig ez teljesen spontán mó­don zajlott. A ZSI írásában olvasható jogi hivatkozásokat már jogászokkal is megnézették, s úgy látják, nincs alapja a panasztevésnek — mit több, valójában a szlovák egyesület kelti rossz hírét a városnak és polgármes­ternek, amely szintén büntetőjogi kö­vetkezményeket vonhat maga után. „Megvárjuk, hogy egyáltalán érke­­zik-e valami a Legfőbb Ügyészségtől ezzel kapcsolatban. Ha nem, akkor nem foglalkozunk vele, nem szeret­nénk piedesztálra helyezni ezt a cso­portosulást” - mondta Halász. Az eset kapcsán megkerestük a ZSI-t és a Legfőbb Ügyészséget is. Ha válaszolnak, azzal majd külön cikkben foglalkozunk. Mi az a ZSI? A polgári társulásként működő szervezet honlapja szerint 2020-ban alakultak, s jelenleg a Turócszentmár­­toni járásban található Szucsányban (Sucany) van a székhelyük. A hon­lapjukon közölt cikkek alapján külö­nös figyelmet szentelnek a magyar nacionalizmusnak, amely szerintük Szlovákia területi integritását fenye­geti. Alelnökük idén számos szöve­get közölt a témában. Emellett pedig például arról is cikkeztek már, hogy „Jozef Tiso valójában nem volt hábo­rús bűnös”, míg az egyik első kiad­ványuk Frantisek Vnuk szlovák na­cionalista szerző Alexander Machról szóló könyvének harmadik kiadása volt. Mint ismeretes, Mach a klero­­fasiszta Szlovák Köztársaság belügy­miniszteri, valamint a Hlinka-gárda főparancsnoki posztját is betöltötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom