Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-09 / 259. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Menekültek százai Olaszországban Róma/Reggio Calabria. A német felségjelzésű Rise Abo­ve nevű hajó 89 emberrel a fe­délzetén kikötési engedélyt ka­pott a dél-olaszországi Reggio Calabriában, miközben másik három civil szervezet (NGO) ha­jója a hatóságok szerint törvény­telenül tartózkodik olasz vize­ken. A hajó azért kapott kikötési engedélyt, mivel a migránsokat úgynevezett kutatási és menté­si tengeri övezetben (SÁR) vet­ték fedélzetre - közölte a római belügyminisztérium. Ugyanez nem vonatkozik a másik három NGO-hajóra, melyek nemzetkö­zi vizeken vették fel a velük ér­kezett embereket. Szintén a ca­­taniai kikötőben van az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet által működtetett Geo Barents hajó, melyen a nők, gyerekek és betegek leszállása után még 215-en vannak, ők nem hagyhat­ják el a hajót. Olaszországban éles politikai és jogi vita tárgya, hogy a kikötőket nem automa­tikusan nyitják meg az érkező migránsok előtt. (MTI) Joe Biden elnök mozgástere a tót ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Félidős választást tartottak tegnap az Egyesült Államokban. A képviselőház több mint 400 és a szená­tus 35 tagját választják meg. Előzetes felmérések sze­rint a szenátusi többség há­rom-négy állam eredményén dől majd el. Joe Biden elnök mozgástere szűkülhet. A félidős választás eredményére néhány napot kell majd várni - hívta fel a figyelmet a Fehér Ház szóvivő­je. Karine Jean-Pierre közölte: némi időt vesz igénybe, hogy minden ér­vényes szavazatot jogszerű és megfe­lelő módon összesítsenek. A szóvivő azt is elmondta, hogy Joe Biden vár­hatóan ma beszédet tart a választás eredményeivel kapcsolatban. A vá­lasztás előtti utolsó napon, hétfőn este Joe Biden a fővároshoz közeli Maryland államban vett részt a de­mokrata kampányeseményen, míg elődje Donald Trump Ohióban kérte a választók támogatását a republi­kánusok támogatására. A november 8-i hivatalos szavazási nap előtt már mintegy 42,67 millión szavaztak sze­mélyesen, vagy levélben. A félidős választáson jellemzően az aktuális elnök ellenzéke szokott előre­törni, ami - az előzetes eredmények alapján - most is igaz lehet. A képvi­selőházban szinte mindenki biztosra veszi, hogy a republikánusok szerzik majd meg a többséget - mondta Ma­­gyarics Tamás külpolitikai szakértő, aki szerint a vita csak akörül zajlik, hogy mekkora lesz ez a többség - a 20 és 50 fő közötti republikánus fölényt prognosztizálják a különböző felmé­rések. Az ELTE tanára azt is hozzá­tette: az előrejelzések szerint a szená­tusban a republikánusok - számukra legjobb esetben - 53 helyet szerez­hetnek, míg a demokraták számára az 50:50 tűnik inkább „optimális” eredménynek. Ekkor Kamala Harris alelnök szava döntene. A republiká­nusok nyilván a minimális többséggel is boldogok lehetnének, hiszen akkor valamennyi bizottsági elnöki helyet ők vennének át, ahogy ez a képviselő­házban is várható, miután a „győztes mindent visz” elv érvényesül - fogal­mazott Magyarics. Ha a republiká­nusok szerepelnek jobban, az elnök „béna kacsa” lesz. Ebben az esetben Joe Bidennek elsősorban a törvény­kezésben lesznek gondjai a következő két évben, hiszen bármilyen javaslat­tal is áll elő, azt keresztül kell verni a kongresszuson, ahol nagy ellenállásra számíthat, és sok kompromisszumot kell majd kötnie. Nemcsak az inflá­ció (8,2 százalék, ami messze alacso­nyabb, mint nálunk), a magas üzem­­anyagárak (egy gallon, azaz 3,8 liter benzin ára 3,8 dollár, ami alig 1 eurós literenkénti árat jelent csupán) és a növekvő megélhetési költségek azok, amik segítik a republikánusokat, ha­nem az olyan másodlagos ügyek is, mint a bevándorlás vagy a bűnözés kérdése. A jövőben problémát jelent­het, hogy a republikánusok kevésbé elkötelezettek Ukrajna katonai támo­gatása kérdésében. Emellett a republi­kánus győzelem megnyithatja az utat Donald Trump újabb elnökjelöltsége előtt. (MTI, Infos., ú) Elképesztő veszteségeket könyvel el az orosz fél Változatlan az USA klímapolitikája Sarm es-Sejk. Joe Biden a fé­lidős amerikai választás ered­ményétől függetlenül is fenn­tartja klímapolitikáját - je­lentette ki az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja az ENSZ Eghajlatváltozási Konfe­renciáján Sarm es-Sejkben. John Kerry azt mondta, „még ha el is veszítenénk a félidős választást, Biden elnök minden eddiginél eltökéltebb abban, hogy foly­tassa, amit elkezdtünk, tetteink nagy része pedig nem vonható már vissza csak úgy és bárki ál­tal”. A különmegbízott hozzá­tette: „a klímaválság nemcsak a gazdaságot, az infrastruktúrát és a biztonságunkat fenyegeti, hanem a hétköznapi életünk ösz­­szes területét is”. (MTI) Volodimir Zelenszkij ukrán el­nök rószt vesz a G20-ak veze­tőinek jövő heti csúcstalálko­zóján, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont minden jel sze­rint kihagyja az eseményt. Kijev. A legfontosabb országo­kat tömörítő G20-ak vezetőinek jö­vő heti csúcstalálkozóján, amelyet Indonéziában tartanak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz, de valószínűleg online formában — közölte sajtótitkára, Szerhij Nyi­­kiforov. Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan nem vesz részt a G20-csoport megbeszélésén. Az indonéz elnök szerint eddig 17 állam vezetőjéről tudják biztosan, részt vesz a Balin tartandó találkozón. Mintegy 80 ezer, a részleges moz­gósítás során fegyverbe állított kato­na tartózkodik jelenleg az ukrajnai „különleges hadművelet” övezeté­ben, közülük 50 ezren részt vesznek a harci cselekményekben - jelentet­te ki Vlagyimir Putyin. Putyin azt ígérte, személyesen, az „emberek­kel találkozva” fog tájékozódni ar­ról, hogy áll a mobilizáltak támo­gatásának ügye. Az elnök korábban azt mondta, hogy az önkéntesekkel együtt 318 ezer ember vonult be az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során. Egy rövid, a Guardian által köz­zétett videóban a Fehér Ház nem­zetbiztonsági tanácsadója, Jake Sul­livan arról beszél, hogy az Egye­sült Államok igyekszik fenntartani a kommunikációt Moszkvával, hogy elkerüljön egy nukleáris katasztró­fát. „Ezt akkor tettük, amikor szük­ség volt a félreértések tisztázására, megpróbáltuk csökkenteni a koc­kázatot, és csökkenteni az olyan katasztrófák lehetőségét, mint az atomfegyverek lehetséges alkalma­zása” - mondta Jake Sullivan. Hoz­zátette, az orosz és az amerikai el­nök közt rég volt személyes vagy telefonos megbeszélés, azonban megvannak a kapcsolataik Orosz­ország magasabb rangú vezetőihez. Február 24. óta az ukrán erők két­szer annyi orosz repülőgépet semmi­sítettek meg, mint amennyit az afga­nisztáni háború tíz éve alatt a szov­jet hadsereg elveszített - jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegy­veres erők főparancsnoka. „Az ag­resszió során Ukrajna védői kétszer annyi orosz repülőgépet semmisí­tettek meg, mint amennyit a Szov­jetunió az afganisztáni háborúban veszített el, azaz 278 orosz repü­lőgépet Ukrajnában, szemben a 118 szovjet repülőgéppel, amely Afga­nisztánban semmisült meg” - írta a főparancsnok. Zaluzsnij szerint az Ukrajnával vívott háború ugyano­lyan szégyen Oroszország számára, mint az afganisztáni volt, és Ukraj­na inváziója Oroszország pusztulá­sához fog vezetni. A vezérkar sze­rint eddig Ukrajnában megközelí­tőleg 76 ezer orosz katona halt meg. Naponta már 40-nél is több orosz páncélozott jármű semmisül meg a brit védelmi minisztérium sze­rint. London azt írja: az Ukrajnában szolgáló orosz katonák csalódottak, hogy a régi típusú, konzervdoboz­nak csúfolt harcjárművekkel kényte­lenek harcolni. Az elmúlt hetekben Oroszország legalább 100 harckocsit és gyalogsági harcjárművet szerzett be Belarusztól. (MTI, Tx, ú) Nyertes olvasónk visszajelzése Örömmel tudatom, hogy az ajándékot, ■ U a 20 euró értékű vásárlási utalványt * * megkaptam, amit nagyon szépen köszönök. Tisztelettel Mikus Irén, Érsekkéty új szó Yvmmnxap MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! Magyar anyagi gondok Budapest. A magyarok mind­össze alig 31 százaléka érzi ma­gát anyagilag biztonságban, és ha minden jövedelmét elveszítené, akkor 40 százalék semeddig sem tudna megélni jelenlegi életszín­vonalán - derül ki a Portfolio.hu megbízásából készített kutatásból. A „mennyire érzi magát anyagilag biztonságban?” kérdésre 9,1 szá­zalék felelte, hogy teljes mérték­ben, 21,6 pedig azt, hogy nagy­jából - így jön ki a fent említett, közel 31 százalék. 33 százalék viszont nem, 36,3% pedig egyál­talán nem érzi magát biztonság­ban. A válaszadók mindössze 18 százaléka rendelkezik 6 hónapra elégséges pénzügyi tartalékkal. Az alapfokú végzettségűek 56%­­a és a nők 49 százaléka nyilatko­zott úgy, hogy hónapról hónapra él. A felmérés során arra is rákér­deztek, hogy ki mennyi ideig tud­na megélni a jelenlegi életszínvo­nalán a megtakarításaiból, ha most minden jövedelmét elveszítené. A válaszok: 40,7 százalék semed­dig, ők hónapról hónapra élnek, 19,7 százalék legfeljebb egy hóna­pig, 13,3 százalék 1-3 hónapig, 8,5 százalék 3-6 hónapig, 7,3 százalék 6-12 hónapig és 5,3 százalék 1-2 évig. A felmérés szerint a válasz­adók 61%-ának egyáltalán nincs, 3%-ának viszont háromnál is több rendszeres megtakarítása van. Szeptember Volt egymás után a negyedik hónap, amikor a fo­gyasztás nem tudott lépést tartani az inflációval, tehát rosszabbul él­nek az emberek. Pedig elképesztő vagyonok maradnak a boltokban, annak ellenére, hogy több áru­cikkre ársapkát húztak. A statisz­tikai hivatal (KSH) adatai szerint az emberek 133 milliárd forinttal többet hagytak a pénztárnál, mint tavaly szeptemberben, ellenben a megvásárolt élelmiszer meny­­nyisége 2,8 százalékkal csökkent. A KSH számaiból az is látszik, hogy nemcsak élelmiszert, hanem könyvet és illatszert is kevesebbet vásárolnak az emberek. Ellenben virágzik a használtcikk-kereskede­­lem: az eladások volumene 21%­­kal növekedett. (MaHa, 444)

Next

/
Oldalképek
Tartalom