Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-09 / 259. szám
www.ujszo.coml 2022. november 9. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Az uniós klímapolitika miatt nemsokára még drágább lesz a családi házak építése Egy jó szigeteléssel az épület energiafogyasztása akár 45 százalékkal is csökkenthető (TASR-feivétei) SLÁVKA CIGÁNOVÁ Pozsony Az uniós klímapolitika miatt a családi házat építőknek a jövőben az eddiginél is szigorúbb szabályoknak kell majd magfelelniük. A szakemberek szerint csak emiatt további 15 százalékkal nőhetnek az építkezés költségei, így még kevesebben engedhetik meg majd maguknak az új családi házat. Az uniós tagországok energiaügyi minisztereinek október végén sikerült egyezségre jutniuk az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatáról. Eszerint 2028-tól a közintézmények tulajdonában levő új épületeknek kibocsátásmentesnek kell lenniük, 2030-tól pedig ez az összes új építésű épületre vonatkozna. Csak bizonyos épületek mentesülhetnek majd e kötelezettség alól, így például a történelmi épületek, valamint az istentiszteletre és védelmi célokra használtak. További fontos kitétel, hogy 2050-re a meglévő épületeket is kibocsátásmentes épületekké kellene átalakítani. Mindez része a Fit For 55 néven ismert éghajlatváltozási csomagnak, amely biztosítja, hogy az új kibocsátási célértékeket 2030-ig teljesítsék. A szlovákiai és csehországi építőipari szakemberek szerint az új szabályok miatt jelentősen megugorhat az épitkezések ára, a szakemberek azonban az uniós tervek megvalósításában is erősen kételkednek. Peter Markovié, a Xella építőipari társaság szlovákiai és csehországi vezérigazgatója szerint köztudott, hogy az építőipar energiaigényes, a termeléstől az építésen át egészen az épületek használatáig. „A jelenlegi fejlemények miatt logikus és teljesen természetes, hogy újabbnál újabb lehetőségeket keresünk az energiatakarékosságra és a kibocsátás csökkentésére. Úgy vélem azonban, hogy a javaslat túlzottan ambiciózus, így az összes érdekelt fél által végrehajtott jelentős beruházások és több százmillió eurós nagyságrendű állami támogatások nélkül a megvalósítása nem túl reális” - állítja Markovié. Hiányzik a technológia „Arra számítok, hogy az új szabályok jelentősen hátráltatják majd az építkezéseket, mivel a piacon nincs elég technológia, tiszta energia és tőke. Becsléseim szerint ez a lépés így akár 15 százalékkal is növelhetné az építkezési költségeket. Az energiafogyasztás csökkentése nem rossz ötlet, de hogy az új szabályok miatt növekvő költségeket mennyien engedhetik meg majd maguknak, az már más kérdés. Meggyőződésem, hogy az új lakások a lakosság széles rétegei számára az eddiginél is elérhetetlenebbek lesznek” - figyelmeztet Markovié. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a zéró kibocsátású épületekre vonatkozó új követelmények idővel a már meglévő, vagyis öregebb épületekre is vonatkoznak majd. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában több mint 1,2 millió ház és egyéb lakóingatlan található. Ezeknek csak a töredéke kibocsátásmentes, a házak csaknem 39 százaléka pedig egyelőre semmilyen felújításon nem esett át. „Elképzelni sem tudom, hogy mindezek fényében, hogyan lehetne megvalósítani az uniós célkitűzéseket” - teszi hozzá Markovié. Újabb milliárdok Az új uniós szabályokról hasonló véleményük van a csehországi szakembereknek is, akik szerint ahhoz, hogy megfeleljünk az új szabványoknak, nem csupán jelentős erőfeszítésekre, hanem több milliárd cseh koronás többletköltségre is szükségük lesz. Jirí Nouza, a cseh Építőipari Vállalkozók Szövetségének (SPS) az elnöke az el5.cz portálnak elmondta, hogy a javaslat időzítése eleve problémásnak számít. „Nem állíthatom azt, hogy nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, de az építőipar nagyon energiaigényes iparág. Ilyen ultimátumot szabni egy olyan helyzetben, amikor olyan alapvető kérdésekkel kell szembenéznünk, mint a drága energia vagy bizonyos alapanyagok hiánya, véleményem szerint irreális” - mondta el Nouza. Bár az építőipari vállalatok tisztában vannak az uniós irányelv fontosságával, úgy vélik, hogy a tényleges végrehajtása ilyen rövid időn belül csak rendkívül nehezen teljesíthető. „A Skanska már évek óta azon az úton halad, hogy zéró kibocsátású épületeket fejlesszen és építsen, a céljaink egybeesnek az új irányelvvel. A szigorúbb irányelv azonban érezhető nyomást gyakorol majd a cégekre” - állítja Miroslav Kobera, a Skanska Residential környezetvédelmi szakértője. Pónzt spórolhatunk? Tény, hogy uniós szinten az épületek felelnek az energiafogyasztás 40%-áért, valamint az energiával összefüggő közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért. „Az építőipari ágazat kulcsszerepet tölt be az EU 2030- ra és 2050-re kitűzött energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. De ezen túlmenően, az októberben elért megállapodás hozzájárul ahhoz is, hogy a lakosság jelentős energiamegtakarítást érjen el. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítják a lakosság életminőségét, csökkentik az energiaköltségeiket és enyhítik az energiaszegénységet is” - sorolja az új szabályok előnyeit Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét jelenleg betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere. Az októberi összejövetelen egyébként arról is sikerült egyezségre jutni, hogy az energiahatékonysági tanúsítványokat kiegészítik egy új, „A0” kategóriával, amely a kibocsátásmentes épületek energiahatékonyságának felel meg. Emellett a tagállamok bevezethetik az ugyancsak újdonságnak számító „A+” kategóriát, az ilyen jelölésű épületek - amellett, hogy kibocsátásmentesek - a megújuló energiát képesek exportálni az energiahálózatba. Az épületek energiahatékonysági tanúsítványa, amelyet az irányelv már korábban meghatározott, energiahatékonyságuk alapján egy „A” (legjobb energiahatékonyságú) és „G” (legrosszabb energiahatékonyságú) közötti skálán rangsorolja az épületeket. Hatókony megoldás Az uniós szinten eldöntött változtatást az Épületek a Jövőért platform is üdvözli, amely egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az európai irányelv felülvizsgálatának a célja az épületek felújítási arányának és az elért energiamegtakarításnak a növelése. „Az energiafogyasztás csökkentése az egyetlen tartós és rendszerszintű megoldás az energiaválságra. Az energiaárak elsősorban azért emelkednek, mert a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Az árszintet csak a kereslet és a kínálat egyensúlyának a helyreállításával lehet stabilizálni. Az épületek felújítása csökkenti az energiafogyasztást, megvédi a tulajdonosokat az emelkedő áraktól, és hozzájárul az energiaválság megoldásához” - állítja Peter Robi, a platform igazgatótanácsának az elnöke. Szerinte a szakmai tanulmányok is azt bizonyítják, hogy egy jó szigeteléssel az épület energiafogyasztása akár 45 százalékkal is csökkenthető. További megtakarítást jelent az ablakok cseréje és a megújuló energiaforrások telepítése. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa A csúcsokat döntögető infláció máris visszafogta a vásárlásainkat GAZDASÁGI HÍRMORZSA A törtónelmi csúcsokat döntögető infláció negatív hatásait már a kiskereskedők is megérzik. A magasabb árak miatt látványosan csökken a lakosság vásárlóereje, egyre többen kénytelenek visszafogni a vásárlásaikat, az üzletek bevételei így még a magasabb árak ellenére is már két hónapja csökkennek. Pozsony. A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 4,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. „A hoszszú évekig tartó növekedési időszak után ez volt a második egymást követő hónap, amikor a kiskereskedők eladásai alacsonyabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az elmúlt hónapban a kiskereskedelem kilenc szegmenséből hétben Egyre jobban átgondoljuk, mire is költjük a pénzünket (TASR-feivétel) csökkentek a bevételek. A legfontosabb szegmensnek számító hiper- és szupermarketek bevételei 4%-kal csökkentek, a szaküzletek, pl. a cipő- és textilüzletek, valamint a drogériák pedig csaknem 1%-os visszaesést könyvelhettek el. A nem bolti értékesítés, amelybe a csomagküldés is beletartozik, nagyjából 10%kal csökkent. A gépjárművek értékesítéséből és javításából származó bevételek szeptemberben ugyan 5,2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, Morhácová szerint azonban ez kizárólag az autóeladásokból befolyt nagyobb öszszegnek köszönhető. A járműjavítás és -karbantartás, valamint az alkatrészek és tartozékok értékesítése az egy évvel korábbihoz képest viszszaesett. „Szlovákiában az emberek 46%-a állítja azt, hogy vissza kellett fognia a költekezéseiket, több mint 60%uk nem étkezik étteremben, és csak a 43%-uk engedheti meg magának, hogy szállodában szálljon meg” - derül ki a Kariera.sk állásportál felméréséből. Katarina Tesla, a portál kommunikációs menedzsere szerint az energiaválság, a magas infláció, az áruk és szolgáltatások emelkedő árai a legtöbb szlovákiai család lehetőségeit korlátozták. (mi) Ennyire vonzó az adórendszerünk Pozsony/Budapest. Szlovákiát Csehország és Magyarország is lekörözi az OECD-országok adórendszerének vonzerejét vizsgáló Tax Competitiveness Index idei rangsorában. A 38 országot felvonultató listán Csehország az 5., Magyarország a 7., míg Szlovákia a 13. helyen végzett. Az EY globális pénzügyi tanácsadó közleménye szerint a 2022-es adó-versenyképességi index rangsorát Észtország vezeti, amelyet Lettország és Űj-Zéland követ, a lista végén Portugália és Olaszország áll a sereghajtó Franciaország előtt. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8737 KJ Lengyel zloty 4,6918 Cseh korona 24,326 £ Magyar forint 400,75 Hon/át kuna 7,5930 KJ Román lej 4,8978 Japán jen 146,25 Svájci frank 0,9911 Kanadai dollár 1,3489 USA-dollár 0,9996 Privatbank« ' 1,02-0,97 24,90—23,68 — 365.bank 1,03-0,97 25,27-23,33 416,10-384,09 Szí. Takarékpénztár 1,03-0,96 24,92-23,58 418,58-382,53 Tatra banka 1,03-0,96 25,14-23,44 420,15-380,13 CSOB 1,03-0,97 24,95-23,71 Áltáléi»« Hitelbank 1,03-0,97 25,09-23,54 418,32-382,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
