Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-27 / 249. szám

Szerelmek, titkok, illatok, találkozások 24-25. oldal 2022. október 27., csütörtök, 15. évfolyam, 43. szám A mai ember egészségére is hatott a 700 évvel ezelőtti pestisjárvány Egy férfi korabeli pestisorvos járványvédő álarcában Röviden a történetből ■ Kutatások szerint az egy­mást követő hullámokban kitört pestisjárványokat okozó kórokozókat egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsáló, az óriás versenyegér és a Se­lyemút mentén közlekedő karavánok juttatták el Európába. ■ A pestis kórokozója az em­berre viszonylag ártalmat­lan Yersinia pseudotuber­­culosisból mutálódott Yersinia pestis bacilus, pálcika alakú baktérium. Ez a mutáns nagyon alkalmazkodóképes, és ed­dig sok változatát írták le. ■ Az 1894-ig gyógyíthatat­lannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Ale­xandre Yersin, a Pasteur Intézet mikrobiológu­sa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel. A mai napig befo­lyásolja az emberi egészséget az 1300- as évben Európában pusztító pestisjár­vány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldoza­tok maradványainak DNS-vizsgálatából. Amikor a fekete halál végigsöpört Európán és lakosságának csak a fele élte túl a jár­ványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely je­lenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával - idézte a Nature tu­dományos lap friss számában kö­zölt tanulmányt a BBC hírportálja. A több évszázados emberi marad­ványok úttörő jelentőségű DNS- elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pes­tisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb, leggyilkosabb és legsötétebb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta. A kutatók úgy sejtették, egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Mintát vettek 206 korabeb csontváz fogaiból, és pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a jár­vány előtti, alatti, vagy utáni idők­ből származnak. Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járványtömegsí­rokból, több pétiig dániai temetők­ből került elő. Idősebb Pieter Brueghel A halál diadala (1562 körül) A tanulmány kiemelkedő eredmé­nyei az ERAP2 nevű génmutációi­val kapcsolatosak. Aki a megfelelő változatot hordozta, annak 40 szá­zalékkal megnőtt az esélye, hogy a pestist túlélje. „Ez hatalmas, rendkívüli a hatása, és meglepő, hogy ilyesmit fedeztünk fel az emberi génkészletben” - mond­ta el a BBC-nek Luis Barreiro, a Mária-oszlop a pozsonyi Hal téren. 1713-ban épült a pestisjárvány emlékére. (Fotók: Shutterstock, Wikipedia) Chicagói Egyetem kutatója. A gén irányítja azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezet­be hatoló mikrobákat felaprítják, a darabokkal megismertetik az immunrendszert, hogy az hatáso­sabban találjon rá az ellenségre és semlegesítse. A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól mű­ködnek, mások semennyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg. Ezt a változatot adták tovább utó­daiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmu­táció gyorsan elterjedt. „Két-három nemzedék alatt tíz­­százalékos változást látunk, ez az eddig ismert legerőteljesebb sze­lekciós esemény az emberi evo­lúcióban” - magyarázta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evo­lúciógenetikusa. Az eredményeket a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellen­őrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintáján azt látták, könnyebben ellenáll a kórokozónak, mint azoké az embe­reké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval. A pestissel szemben jól védő gén­mutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. Az a gond velük, hogy kapcsolatot találtak a génváltozat és egyes auto­immun betegségek, köztük a bél­gyulladással járó Crohn-betegség között, vagyis ami egykor a túlélést segítette, ma ronthat a hordozója egészségi állapotán. Barreiro szerint a túlélés valószí­nűségének 40 százalékos növelé­se az emberi evolúcióban eddig tapasztalt „legerősebb szelektív fittségi hatás”. Úgy tűnik, a HIV- rezisztenciát okozó, valamint a te­héntej emésztését lehetővé tevő génmutáción is túltesz, bár a köz­veden összehasonlítástól óva intett a professzor. (MTI) Der Doktor Schnabel von Rom (Doktor Csőr Rómából), Paul Fürst metszete. A pestisdoktor könnyen lemosható köpönyeget, kalapot és kesztyűt viselt, az arcát hosszú, csőrszerű maszk fedte - benne illatszerek, gyógynövények, erős fűszerek - szeme­it kristályüvegből készült szemüveg óvta. Kezében pálcát tartott, hogy még véletlenül se érjen hozzá a betegekhez. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól. ► ■ Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szepti­­kémiás pestis és a tü­dőpestis. ■ Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt. A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-na­­gyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. • A Rákóczi-szabadság­­harc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint az egész szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, a járványban 410 ezer. Ekkor tizedelődött meg a bányavárosok és a Szepesség népe, s tele­pültek az elhaltak helyére a szlávok. A járványok a 18. század első felében is gyakoriak voltak. Meg­szűnésükre hálából emelt barokk Mária-emlékoszlo­­pok emlékeztetnek, (wp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom