Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-11 / 235. szám
www.ujszo.coml 2022. október 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Helyi kampányok - és a digitális világ Lassan szerte az országban teljes lendületbe kapcsol a megannyi helyi kampány, s nekünk, helyi tudósitóknak van látni- és tennivalónk bőven. Nem könnyű a munka ilyenkor, hiszen a jelöltek, tisztviselők legóvatlanabb moccanásának is politikai értéke lehet. Mindenesetre igyekszünk megbirkózni a feladattal, s próbáljuk a dolgokat fajsúlyúk szerint mérni. Ahová hívnak, oda lehetőség szerint elmegyünk, próbáljuk épkézlábbá alakítani az anyagokat, kihagyva az esetleges önfényezést és igy tovább. Vannak jelöltek, akik nagyon is jól értik a média működését, mások kevésbé. Egyesek kellő körültekintéssel szólítanak meg bennünket, mások rámenősebben, vagy arra is volt már példa, hogy egyfajta „boszszúból” ignorálnak minket. Ráadásul az is megesik, hogy ajelöltek menet közben variálják a konstruktívabb és kizárólagosabb viszonyulásokat, fokozva a választási őrületet. Ez vonatkozhat a legkisebb falura, de akár a járás- vagy megyeközpontokra is, s talán valahogy így fest a fokmérője annak is, ki hogyan gondolja az adott önkormányzati egységet irányítani, ha a lakosság majd őt röpíti annak élére. Az elmúlt hetekben a közösségi oldalak is „beindultak”, nemes és nemtelen módon zajlik a választókért folytatott harc. Emeljünk ki egy érdekes és tünetértékű esetet! Elnevezést és irányultságot nem kívánok elárulni, azt viszont már igen, hogy Komáromban megjelent egy névtelenségbe burkolózó lejárató Facebook-oldal és honlap - nevezzük az egészet összefoglalóan revolveroldalnak. Amikor valaki így dobálózik a bokorból, azzal hangulatot és zavart kelt, hiszen bárki állhat mögötte, aki végső soron azonban mégiscsak valaki. A láthatóan jól átgondolt és viszonylag profin szerkesztett lap azonban kétélű kard, bármilyen vágásra is tervezték. Hadd említsek ezzel kapcsolatban egy kisebbségi magyar példát a közelmúltból. 2014 és 2015 környékén különösen erős volt a Vajdasági Magyar Szövetségnél az a törekvés, hogy a mostani komáromi példához hasonló módon piszkálják a közvélemény ingerküszöbét. Névtelen szerzők által írt blogot indítottak, amelyen „menőnek”, „fiatalosnak” tűnő cikkek mellett rendszeresen lejárató írásokat is közöltek. A célpontok - hogy, hogy nem - általában mindig a párttal szembenálló személyek voltak, akár politikusokról, akár értelmiségiekről volt szó. Mivel túlzásba vitték, a blog elkezdett vállalhatatlanná válni, s már a párt reputációját is kikezdte. így végül törölték az egészet. Később próbálkoztak egy másik, okosabban szerkesztett oldal elindításával is, amelyre már csak nagyjából a szerzők fele írt névtelenül, ám ez végül saját magától fulladt ki. A vajdasági eset legfőbb tanulsága talán az, hogy a revolveroldalak, egyedül a lejáratást szolgáló platformok veszélyesek. Különösen igaz lehet ez olyan kisebb közegekben, mint Komárom vagy a szlovákiai magyar társadalom. Míg országos szinten fenntarthatja ezeket a „kezdeményezéseket” az adott politikai blokk elleni primitív gyűlölet - meg persze a digitális analfabetizmus - túlzott mértéke, addig helyi szinten növekedhet használatuk kockázata. Itt ugyanis precíziós politikai „harcra” nem alkalmasak, a célpontra és az üzemeltetőre egyként veszélyt jelentő szertelen pusztításra viszont annál inkább. Persze az efféle jelenségek, mint a számítógépes vírusok, napjaink és a politikai eszköztárak nemtelen részei, ám attól még azok, amik. Podoljak nem érti Magyarországot Zelenszkij tanácsadója nem érti, az EU-tag Magyarország miért tekinget Oroszország felé. „Magyarország szerintem úgy véli, mindig a nagy birodalmak érdekeihez kell igazodni" - mondta a Telexnek Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. Mihajlo Podoljak az elnök, Volodomir Zelenszkij tanácsadója Kijevben. „Nem egészen értem, hogy ha egy országnak a 21. században megvan a lehetősége, hogy egy olyan társadalmi, politikai értelemben is perspektivikus szövetségbe integrálódhat, mint az Európai Unió, akkor miért tekinget egyfolytában Oroszország felé” - mondta Magyarországgal kapcsolatban Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. Podoljakot meglepi, hogy vannak olyan európai partnerei Putyinnak, akik nem értik, milyen is ez a háború. Szerinte Putyin az Orbánnal folytatott február 1-jei találkozón nem árulta el, hogy háborúra készül Ukrajna ellen. Összeesküvés-elméletnek tartja azt is, hogy Magyarország területszerzést remél a háborútól. Podoljak rámutatott: egy sor vitás kérdés van Ukrajna és Magyarország között (pl. nyelvtörvény), de a háború után, amikor „Oroszország elveszíti informális vétójogát arra, hogy más országok döntéseibe beleszóljon”, ezeket rendezni tudják. Podoljak szerint Budapest jól döntött, amikor megszavazta az EU nyolcadik szankciós csomagját, és lassan távolodik Moszkvától. Ugyanakkor Ukrajna a háború elején, ha nem is fegyvereket, de Budapesttől határozottabb fellépést várt, egyelőre azonban rövidlátó politikát látnak. Zelenszkij tanácsadója nem tart attól, hogy Putyin beveti az atomfegyvert, és furcsállja, hogy két, Ukrajnára támadt ország polgárai kaptak Nobel-békedíjat. (444, telex) Az energetikai válság paradoxai RASTISLAV BOLDOCKI A energia államosítása, az erőmüvek visszavásárlása, az f-Tp energetikai piac csődje. Az ember csak néma áhítattal yLX M figyelheti, manapság mi minden képezi a hazai poli- JL. Wk m A tikai mainstream fő tárgyát. Olyan intézkedéseket és fogalmakat, melyek tegnap még csak az ellentmondásos venezuelai baloldali elnök, Hugo Chávez arzenáljába tartoztak, hirtelen nálunk is a jelenlegi válságból kivezető értelmes útként kezdenek emlegetni. Kicsit idézzük fel az elméletet! Vagy legalábbis néhány alap gondolatot, min is alapszik a liberális kapitalizmus. Először is: a magántulajdon hatékonyabb az államinál - minden tulajdonos jobban törődik a saját cégével, mint az államéval. Ha a sajátodból pazarolsz, csődbe mehetsz, ha az államét szórod két kézzel, még busás lelépőt is kapsz. Másodszor: a piac láthatatlan keze elintézheti, hogy az egyén, aki kizárólag önös gazdasági érdekeit tartja szem előtt, hasznos iegyen az egész társadalom számára. Magyarán: a kínálat és a kereslet jobb főnök a legtöbb kormányfőnél. No és harmadszor: a társadalomban nem az a fontos, hogy mindenkinek egyforma bevétele legyen, hanem a lényeg az esélyegyenlőség, és aztán már az egyéneken múlik, ki hogyan él a lehetőségekkel. Mindezek tudatában azonban hirtelen annak lehettünk tanúi, hogy Veronika Remisová és EuboS Blaha a tévében azon veszekedtek, mikor lenne előnyösebb államosítani a Szlovák Villamosműveket, és hogy miért is vannak még mindig magánkézben, miközben Eduard Heger miniszterelnök azzal fenyegette meg Brüsszelt, hogy államosítja az áramot, ha az Európai Unió nem nyújt nekünk elegendő anyagi segítséget. A volt gazdasági miniszter pedig egy kissé rezignálva azt magyarázta: „Mindenesetre elmondható, hogy az energiapiac csődöt mondott - magam is meg vagyok lepődve, hogy ilyet kell mondanom. A piac becsődölt, itt van egy nagy buborék, és jogos, hogy az állam beavatkozzon, sőt, hogy keményen avatkozzon be.” Hogyan lehetséges ilyen 180 fokos fordulat? Igen, értem, itt van a háború, az infláció, az egyik csapás a másik után ér minket, de valóban nincsenek szisztematikus eszközeink, hogy megbirkózhassunk a válsággal? Hogyan lehetséges ez? Kettő, illetve három magyarázat is eszembe jut, mi lehet ennek az oka. Első: a szlovák politikusok dilettánsok. Második: a liberális kapitalizmusnak súlyos hiányosságai vannak. Harmadik: a szlovák politikusok dilettánsok, és a liberális kapitalizmusnak súlyos hiányosságai vannak. Személy szerint a harmadik magyarázat felé hajlok. Igaz, hogy a modern Szlovákia 30 éves történelme alatt nem volt túl sok szerencsénk a kormányzati garnitúrákat illetően, a mostani kabinet amolyan hab a tortán. Ennek a következménye az, hogy a gazdaságunk rendkívül érzékenyen reagál a világban zajló súrlódásokra és az anyagi tartalékok hiányára, melyek segítenének átvészelni a negatív hatásokat. Másrészt az sem normális, hogy a világot pár évente rendszeresen valamilyen buborék vagy példa nélküli válság sújtja, melyekre legtöbbször állami beavatkozásokkal és - ha már máshogy nem megy - pénznyomtatással reagálunk. De ez már csak a jéghegy csúcsa. Le kell szögezni, hogy az említett alapgondolatokat sem sikerült teljesen átültetni a gyakorlatba. A kisvállalkozó agyonhajszolja magát, hogy túlélje a nehéz időket, ám a nagy multinacionális vállalatok vezetése olykor inkább az állami cégekre emlékeztet. A piac láthatatlan keze nem képes csodákra, fel tudnék sorolni néhány olyan embert, aki csak a saját érdekeit tartotta szem előtt, és a társadalom számára nem igazán volt hasznos, inkább ellenkezőleg. És ami az esélyegyenlőséget illeti: valóban azt gondoljuk, hogy egy elmaradott településről származó romának ugyanolyan esélye van az érvényesülésre, mint egy jól szituált fiúcskának, akinek az apja drága iskolát finanszíroz egy neves külföldi egyetemen? Nem a liberális kapitalizmust akarom elátkozni. Jelenleg ez a domináns társadalmi berendezkedés. Ahogy mondani szokás: nem ideális, de talán tényleg ez a legjobb, amit az emberek képesek kitalálni. Csakhogy ez is fejlődik, és nekünk folyamatosan azon kellene dolgoznunk, hogy fokozatosan átalakítsuk a rendszert, illetve eltávolítsuk a hibákat. Az az érzésem, hogy inkább csak dicsőítjük, és utána időről időre tüzet oltunk. A szerző a Plus 7 dní főszerkesztő-helyettese FIGYELŐ Hekkertámadás miatt szakadt félbe az adás Hekkertámadás szakította félbe az iráni állami televízió adását helyi idő szerint szombat este, az adás helyett Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetőjének képe fegyver célkeresztjében jelent meg. A műsorban éppen Hameneit ábrázoló képsorokat mutattak, amelyeket azonban váratlanul az immár negyedik hete zajló országos tüntetéssorozaton meggyilkolt nők képei váltottak fel, majd ismét megjelent Hamenei képe, ám ezúttal vörös célkeresztben, alatta pedig fárszi nyelven „A fiataljaink vére a te lelkeden szárad” felirat állt. A képek között látható volt Mahsza Aminié is, azé a 22 éves kurd nőé, akinek halála kirobbantotta a megmozdulásokat. Az Iran International nevű, londoni székhelyű hírcsatorna a Twitteren közölte, a támadást az Edalat-e-Ali nevű hekkercsoport vállalta magára, amely az év elején már a televízió weboldalát is feltörte. A brit The Guardian online kiadása szerint a biztonsági erők jelzés nélküli kisbuszokkal mennek ki az iskolákba és diákokat vesznek őrizetbe. Mindemellett a hatóságok vasárnap bezáratták az iskolákat és a felsőoktatási intézményeket az iráni Kurdisztán régióban. (MTI)
