Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-11 / 235. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 11. | www.ujszo.com Kijevre újra orosz rakéták zuhantak Kijev központjában polgári célpontokat lőttek az oroszok. A számos nagyvá­rosra kiterjedő csapás a Keresi hídra adott válasz lehet. (TASR/AP) RÖVIDEN A szokásos: tovább zuhan a forint Budapest. Minden korábbi­nál mélyebbre süllyedt a fo­rint árfolyama. Az euró eleve a korábbi rekord közeléből, 424 forint feletti értékekről in­dult, majd délelőtt meghalad­ta a 428,5 forintot. Eddig 426,5 volt a mélypont. Ha az utóbbi egy hónapot nézzük, kimond­ható, hogy minden napra esett egyforintnyi romlás (szeptem­ber 10-én 396 forintba is került az euró). A forint értéke ebben az időszakban 7,5 százalékot esett. Hasonlóan nagyon zuhant a dollárral szemben is a forint, az amerikai fizetőeszköz árfo­lyama 5 forinttal haladta meg az eddigi (a szept. 29-i 437-es) mélypontot, és 442 fölött is járt. A gazdasági szereplők a ma megjelenő szeptemberi inflá­ciós adatra figyelnek. Elem­zők szerint 20% körüli szintre emelkedhetett a drágulás üte­me. Ennek legfőbb oka, hogy a szeptemberi adatban számol­ják el először a rezsicsökkentés változtatását. Az újabb mély­pontokhoz feltehetően van né­mi köze annak, hogy Magyar­­ország külkereskedelmi hiánya is rekordot döntött. (hvg, indx) Régi-új elnöke lesz Ausztriának Bécs. Alexander Van der Bel­len marad Ausztria elnöke, ugyanis a szavazófülkékből ki­lépők megkérdezésén alapuló felmérések, az exit pollok a hi­vatalban lévő államfő fölényes győzelmét jelezték előre a va­sárnap tartott elnökválasztás 1. fordulójában. A 78 éves, függet­lenként induló politikus a vá­lasztást 56%-os eredménnyel nyerte meg. Walter Rosenkranz, az ellenzéki Osztrák Szabad­ságpárt (FPÖ) jelöltje a szava­zatok 17,9, Dominik Wlazny, a Sörpárt elnöke a voksok 8,8, Tassilo Wallentin ügyvéd a sza­vazatok 7,7, Gerald Grosz, az FPÖ, illetve a Szövetség Auszt­ria Jövőjéért (BZÖ) pártok egy­kori politikusa pedig a szava­zatok 5,9%-át szerezte meg. Az ARGE közvélemény-kuta­tó szerint a választási részvétel 67,5%-os volt. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Több robbanás rázta mag az ukrán fővárost, valamint a nyugati Lviv, Ter­­nopil, Zsitomirás a közép-uk­rajnai Dnyipro városát. Orosz­ország csapást mért az ukrán katonai vezetés, kommuniká­ció ás energetika létesítmé­nyeire - jelentette ki Vlagyi­mir Putyin orosz elnök. Több robbanás rázta meg hétfőn az ukrán fővárost, Kijevet, vala­mint a nyugati Lviv, Ternopil, Zsi­­tomir és a közép-ukrajnai Dnyipro városát, miután Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy Kijev áll annak a nagy erejű robbanásnak a hátterében, amely megrongálta az Oroszországot és a Krímet összekö­tő kulcsfontosságú hidat. Kijevben legalább 8 halott és 20 sebesült van. „Több robbanás volt a Sevcsenkivsz­­kij kerületben, a főváros központ­jában. A lövedék azon belül is egy játszótér közelében csapódott be” - közölte Vitalij Klicsko kijevi polgár­­mester. Oliver Carroll, az Economist ukrajnai tudósítója is megosztott egy kamerafelvételt, melyen az ukrán fő­városra mért csapás közvetlen utóha­tása látható. Carroll úgy látja: „Ne­héz alábecsülni a cinizmusnak azt a fokát, mikor egy fővárost a hétfő reggeli csúcsforgalom idején vesz­nek célba. Nyilvánvalóan kétség­­beesett cselekedet”. Volodimir Ze-A Krímmel kapcsolatot te­remtő híd sikeres megtáma­dása katonai, szimbolikus ás lélektani szempontból is na­gyon fáj az oroszoknak. Keres. A Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Ker­esi híd szombati részleges tönkre­tétele híd miatt egy időre használ­hatatlanná válik, ami jelentősen megnehezítheti a Krímben (és Dél-Ukrajnában) állomásozó orosz csapatok utánpótlását, hiszen nincs másik ilyen építmény, ami biztosí­taná a Krím és az orosz szárazföld közötti közvetlen összeköttetést. Bár részben újraindult a forgalom, viszont búvárok vizsgálják, hogy a híd szerkezete nem szenvedett-e lenszkij ukrán elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja eltörölni országát a Föld színéről. „Megpróbálnak elpusztítani minket, és eltörölni minket a Föld színéről... elpusztítani a népünket... Megölik azokat az embereket, akik Dnyipró­­ba és Kijevbe járnak dolgozni” - kö­zölte Zelenszkij. Ukrajna 8 régiójá­ban eddig 11 fontos infrastrukturális létesítményre mértek csapást a mai masszív bombázások során - közölte Denisz Smihal ukrán miniszterel­nök. Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán védelmi erők vezetője szerint az oroszok legalább 83 rakétát lőttek ki a különböző ukrán városokra, de ezek közül a légvédelem 43-at meg­semmisített. A brit Guardian lap szerint civi­leket is érintő rakétacsapások ösz­­szefüggésben lehetnek azzal, hogy szombaton egy új tábornokot ne­veztek ki az oroszok a háború el­ső általános parancsnokává. Szergej Szurovikin Szíriában vált hírhedtté, az Aleppót elpusztító bombázással is összefüggésbe hozták, és nem vé­letlenül kapta az Armageddon tábor­nok becenevet a kollégáitól. „Nem lep meg, hogy mi történik Kijevben. Szurovikin teljesen könyörtelen, az emberi életet alig veszi figyelembe” - mondta a Guardiannek a védel­mi minisztérium egy korábbi tiszt­viselője, aki vele dolgozott. „Attól tartok, a kezét teljesen elborítja az ukrán vér.” Nem állt le az ukrán ellentáma­dás északkeleten: több települést is katasztrofális károkat. A háború­ban Moszkva arra használta a hi­dat, hogy felszerelést, lőszert és ka­tonákat szállítson az orosz terüle­tekről a dél-ukrajnai harctérre. Ez különösen nehéz helyzetbe hozhatja a logisztikai problémákkal küzdő orosz haderőt Herszon térségében egy olyan időszakban, amikor az ukránok az északkeleti ellentáma­dás mellett délen is sikereket értek el. Ennél is fontosabb a dolog szim­bolikája. „Az évszázad építménye”, így jellemezték a Kercsi-szoroson átívelő hidat az orosz médiában. A projektet már a cári időkben meg­álmodták, ám sem ők, sem a szovjet vezetés nem voltak képesek meg­építeni. Ez csak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerült 2018-ban, visszafoglaltak Luhanszk megyé­ben, amely két hete az orosz jog szerint már Oroszország részének számít, miután egy kamunépsza­vazás után annektálták. Az ameri­kai elemzőintézet, az Institute for the Study of War öt települést neve­zett meg, amelyet felszabadítottak az orosz megszállás alól, valameny­­nyi a fontos közlekedési csomópont, Szvatove városa körül helyezkedik el. Vasúti és közúti hidat robban­tottak fel az oroszok Szvatove vá­rosánál az ukrán vezérkar jelentése szerint. A felrobbantott objektumok a Kraszna folyón íveltek át, és ezzel próbálják akadályozni az ukrán csa­patok ellentámadását. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelen-4 évvel a Krím félsziget annektá­­lása után. Putyin személyesen adta át a közel 19 km hosszú (a leghosz­­szabb híd, amit Oroszország valaha épített), 3,7 milliárd dollárba kerülő hidat, ami jóval több, mint stratégi­ai jelentőségű összeköttetés a Krím és Oroszország között: az építmény egyszerre szimbóluma az orosz ter­jeszkedésnek és Putyin hatalmá­nak. A támadás komoly csapás az orosz morálnak, hiszen megmutat­ta; lényegében nincs olyan terület Ukrajnában, amit az ukrán erők ne tudnának valamilyen módon elér­ni. Ez a folyamat már elkezdődött a krími orosz légitámaszpontokat ért támadásokkal, és most az is be­bizonyosodott, a félsziget legtávo­labbi része sem védett teljesen, no­tette, hogy Belarusz Oroszország­gal közös haderőt állít fel. Mindezt országa nyugati határánál tapasztal­ható súlyos feszültségekkel indokol­ta. A belarusz csapatösszevonások azt követően kezdődtek meg, hogy megérkeztek a hírek a Keresi híd részleges felrobbantásáról. Az orosz hatóságok nem kételkednek benne, hogy a Krími hídon végrehajtott rob­bantás terrortámadás volt a polgári infrastruktúra egy kritikus fontos­ságú létesítménye ellen, amelyet az ukrán szakszolgálatok követtek el - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután fogadta Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bi­zottság (SZK) elnökének hivatalos jelentését. (MTI, Tx, 24.hu) ha a hidat komoly erőkkel őrizték. Nemrégiben még azzal büszkélke­dett az orosz média, hogy „lehetet­len” kárt okozni benne, mivel 20 különböző módon, köztük „katonai delfinekkel” védik az építményt. A Krími híd egy kétszer kétsávos közutat és kétvágányú sínpályát fog­lal magában, az orosz, krasznoda­­ri Kraj Taman-félszigetet köti össze Krím félszigettel, a Kercsi-szoroson át. A robbantás után hatalmas so­rok keletkeztek a krími benzinkutak előtt, maximalizálták a vásárolható benzin mennyiségét. Máris tömegek akarnak menekülni a félszigetről, 15 km hosszú kocsisor torlódott fel a híd előtt a keresi oldalon, egyben felvásárlási láz dúl a félsziget lakos­ságának körében. (Tx, Npsz, ú) A Keresi híd Putyin hódításának szimbóluma „És mindenkiért, aki nem lehet itt. Mindazokért egy-egy gyertya égjen. ' (Demj<II fm.llc) Rójuk le tiszteletünket drága halottaink előtt az Ú} SZÓ hasábjain. Október 31-én emlékezzünk együtt azokra, akik már nincsenek közöttünk. Megemlékezését október 25-ig feladhatja személyesen, telefonon, e-mailben vagy online. silvia.kis@ujsz6.com, *5 0918 865 748 reklama@ujszo.com ÚJDONSÁG https://ujszo.com/ aprohirdetes-feladasa • NAGYMEGYER Panta Rhei könyvesbolt, /• Fürdő utca 2. i NAGYKAPOS X Magyar Közösségi Ház, ' * Csepely utca 64. 056 638 23 86 Az október 26. után feladott megemlékezések az Új Szó november 2-i számában jelennek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom