Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-07 / 232. szám
KÖZÉLET 2 I RÖVIDEN Mégsem lesz zászlótilalom Pozsony. Elbukott a Gyimesi György (OEaNO) és Tomás Taraba parlamenti képviselők által beterjesztett törvényjavaslat, mely megtiltotta volna a szivárványos zászló kitűzését a középületekre. A jelen lévő 129 képviselőből mindössze 74-en szavaztak, 44-en támogatták a kezdeményezést, 28-an voltak ellene, ketten tartózkodtak. Gyimesi május végén, a fasiszta ESNS párt listáján mandátumot szerző Tarabával nyújtotta be a javaslatot; az akkor még négypárti koalícióban nagy port kavart az ügy. Gyimesinek a csütörtöki szavazás során a saját frakcióját sem sikerült a javaslat mellé állítania, egy képviselő a tervezet ellen nyomott, a többiek pedig nem szavaztak. Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter üdvözölte a döntést, de rámutatott, ez nem elég. „Még mindig nincsenek olyan törvények, amelyek lehetővé tennék, hogy elkísérhesse partnerét a kórházba, megismerhesse egészségi állapotát, részt vehessen az örökösödési eljárásban, örökölhessen, vagy ápolási támogatásban részesülhessen” - írta. (ba) A milliárdosok vagyona még nőtt Pozsony. Míg a családok nagy része egyre súlyosabb anyagi gondokkal néz szembe, a leggazdagabb szlovákiai vállalkozók vagyona idén tovább gyarapodott - derül ki a Forbes magazin szlovákiai szupergazdagokat rangsoroló toplistájából. Míg a listán szereplők összesített vagyona tavaly épp hogy meghaladta a 12 milliárd eurót, idén ez 14,2 milliárd euróra nőtt, és nem csupán azért, mert a tavalyi 32-vel szemben idén 38-an szerepelnek a listán. Ha az „újonnan érkezők” vagyonát kizárnánk, akkor is növekedést látnánk. A leggazdagabb szlovákiai vállalkozó Ivan Chrenko, a HB Reavis ingatlantársaság tulajdonosa, akinek a vagyona a Forbes szerint egy év alatt i,5 milíiárdról 1,83 milliárd euróra nőtt. A második helyen idén Valeria Hascáková, Jaroslav Hascák felesége található, 1,34 milliárd eurós vagyonnal. Hascák, akit a Gorilla-ügyben nyáron tisztáztak a vesztegetési vádak alól, ugyanis a vagyonát, beleértve a Penta-részesedését is, a T69 alapba utalta, amelynek kedvezményezettje a felesége, Valeria és két fia. A Tkác család a tavalyi hatodik helyről a harmadikra lépett előre, a vagyonuk 650 millióról 840 millió euróra nőtt. Jozef Tkáő a J&T Finance pénzügyi csoport 45 százalékos társtulajdonosa, a fia, Patrik Tkáő pedig kisebbségi részesedéssel rendelkezik a Szlovák Villamos Művek (SE) egyik részvényesében, a cseh EPH-ban. A következő helyeken (4., 5. és 6.) a vírusirtó programjairól ismert Eset társtulajdonosai, Miroslav Tmka, Peter Paäko és Rudolf Hruby végeztek, (mi, dennikn.sk) 2022. október 7. | www.ujszo.corr Uniós pénzekből enyhíthetnének az energiaválságon Karéi Hirman szlovák gazdasági miniszter csütörtökön Pozsonyban fogadta Kadri Simsont, az Európai Bizottság energiaügyi biztosát, aki szerint Brüsszel nem ellenzi, hogy Szlovákia az uniós források felhasználásával küzdje le az energiaválságot (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Az Európai Bizottság nem ellenzi, hogy Szlovákia az uniós források felhasználásával küzdje le az energiaválságot - mondta el Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Karol Hirman szlovák gazdasági miniszterrel folytatott pozsonyi megbeszélését követően. Mire számíthat Szlovákia? „Az Európai Bizottság nevében elmondhatom, hogy rendkívül rugalmasak vagyunk, amikor az uniós források infrastrukturális beruházásokra történő felhasználásáról van szó. Szükség esetén azonban ez az állami támogatásokra is érvényes. Hamarosan bejelentjük az állami támogatások átmeneti rendszerét” - mondta el Simson. Hirman szerint az uniós biztossal olyan uniós szintű megoldásokról beszéltek, amelyek valamennyi uniós tagországnak segíthetnek az energiaválság megoldásában. „Olyan megoldást szeretnénk elérni a gázpiacon, amely a gázszolgáltatóink és az uniós fogyasztók számára is előnyös lesz” - mondta Hirman. Simson hozzátette, hogy az orosz energiahordozók pótlása érdekében tárgyalások folynak a gázszállításról Azerbajdzsánnal, Algériával és Norvégiával is. Eduard Heger kormányfő pár nappal korábbi nyilatkozata szerint a jelenlegi energiaválságban Szlovákiának az is segítene, ha megnyitnák számára az általa eddig fel nem használt uniós alapokhoz való hozzáférést, amihez azonban az Európai Bizottság hozzájárulására is szükség lesz. A kormányfő becslése szerint ebből a csomagból 3-4 milliárd eurót szerezhetne az ország. Hegerrel azonban nem mindenki ért egyet. „Szlovákia így nem 3-4, hanem a legjobb esetben is csak 1,5 milliárd eurót használhatna fel, ráadásul hónapokba telne, amíg Szlovákia megkapná a pénzt” - állítja Lucia Duri§ Nicholsonová európai parlamenti képviselő. „A pénzt ráadásul a minisztériumoknak kellene elvenniük, elsősorban az önkormányzatoktól és a városoktól, amit ezek az utak és óvodák befejezésére szerettek volna fordítani” - mondta el Nicholsonová, aki szerint, ha Veronika Remisová beruházásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter nem vallott volna kudarcot az uniós alapok merítése szempontjából, akkor ma nem kellene Brüsszelnek könyörögnünk. „Ha RemiSová nem tétlenkedett volna, a kormány már rég segíthetett volna az embereken. A gazdaságunknak nem kellett volna összeomlania, a vállalatok nem mentek volna csődbe, az emberek pedig nem zuhantak volna szegénységbe” - tette hozzá Nicholsónová. (mi, TASR) A nyugdíjkorhatár is megváltozik Az elfogadott társadalombiztosítási törvény szerint 40 évnyi munkaviszony után lehetővé teszik a korengedményes nyugdíjazást, ugyanakkor a nyugdíjkorhatár a várható átlagéletkorral együtt fog majd nőni. Ha ez megvalósul, évente két hónappal tolódhat ki a nyugdíjkorhatár; A nsknéí azonban gyermekenként hat hónapot számítanak le. Pozsony. A most elfogadott módosítás a 40 évnyi munkaviszony utáni korengedményes nyugdíjba vonulást is lehetővé teszi. így ha valaki 18 évesen lép munkába, 58 évesen elmehet nyugdíjba. Aki azonban úgy dönt, hogy ilyen feltételek mellett megy nyugdíjba, annak a nyugdíját minden egyes olyan hónap után, amely az épp aktuális nyugdíjkorhatárig van még hátra, 0,3 százalékkal csökkentik. A korengedményes nyugdíjra való jogosultság akkor keletkezik, ha a korengedményes nyugdíj összege meghaladja az egy felnőtt személyre számított létminimum 1,6-szorosát. Az új szabályok szerint a nyugdíjak lassabban nőnek majd. Míg jelenleg a nyugdíjak a január 1-jei átlagbér növekedésével arányosan emelkednek, az új szabályok szerint csak az átlagbér növekedési ütemének a 95 százalékával fognak emelkedni. Ha tavaly például hat százalékkal nőtt az átlagbér, akkor az átlagnyugdíj is Milan Krajniak munkaügyi miniszter parlament által is elfogadott javaslatcsomagja látványos változásokat hoz a jövő évtől (TASR-felvétel) hat százalékkal emelkedett. A költségvetés nagyobb fenntarthatósága érdekében azonban a jövőben nem a teljes 100 százalékkal, hanem 95-tel számolnak majd. Vagyis ha az átlagbér hat százalékkal nő, az átlagnyugdíj csak 5,7 százalékkal. Nem kevésbé fontos változásnak számít az is, hogy a második nyugdíjpillérbe befizetett összeg mértéke az elkövetkező két évben nem emelkedik. Az eddig érvényes szabályok szerint a második pillérbe fizetendő járulékok mértéke a jövő évtől a bruttó bér 5,75 százalékára, 2024- től pedig 6 százalékára emelkedett volna, az új szabályok szerint azonban a jelenlegi, 5,5 százalékos kulcs 2023-ban és 2024-ben is érvényes lesz. A második pillérre vonatkozó kulcs így csak 2025 elejétől emelkedik 5,75 százalékra, ami 2026-ra is vonatkozik majd, 2027-től pedig 6 százalékra nő. (mi, TASR)
