Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-07 / 232. szám
KÖZÉLET A/ww.ujszo.coml 2022. október 7. I 3 Dunaszerdahelyen éles a kampány CZÍMER GÁBOR Dunaszerdahely. Hat jelölt indul a város vezetőjének tisztségéért Dunaszerdahelyen, mi a három legerősebbnek tartott polgármesterjelölt esetében néztük meg, miből és hogyan szeretnék meggyőzni a város választóit. Kampányfinanszírozési cikksorozatunk első részét olvashatják. Október 29-én kerül sor az összevont helyhatósági és megyei választásra, a voksolás előtti kampány pedig már teljes gőzzel halad. Ez alól a magyarok lakta falvak és városok sem képeznek kivételt, illetve a megyei tisztségekért versenybe szálló jelöltek óriásplakátjaival is lépten-nyomon találkozni már. Cikksorozatunkban mi most annak jártunk utána, miből, mennyit és mire költenek a kampányuk során a jelöltek néhány olyan városban, ahol komolyabb verseny alakult ki a magyar szereplők között. Későbbi cikkünkben pedig a megyei tisztségekért induló magyar politikusok kampányát nézzük meg közelebbről. A kampány szabályai A belügyminisztérium a honlapján hosszasan taglalja, hogy milyen szabályok vonatkoznak a helyhatósági és megyei választás előtti kampányra. A falvak és városok polgármesteri tisztségeiért versenybe szálló jelöltek esetében az adott település lélekszáma a meghatározó abban, mennyit lehet a kampányra költeni. így például Kassa és Pozsony főpolgármesteri posztjáért induló jelöltek fejenként legfeljebb 250 ezer eurót költhetnek erre a célra. A szlovákiai magyar politika szempontjából ennél sokkal fontosabb a 16 és 30 ezer fő közötti lakosságú települések kategóriája, ahol a törvény a polgármesterjelöltek kampányköltéseit 50 ezer euróbán maximalizálja. Dunaszerdahely Dunaszerdahely a maga 22 ezer lakosával az utóbbi kategóriába esik. A regionális tudósítónk szerint a városban ugyan hatan szállnak versenybe a polgármesteri posztért, de közülük három bír komolyabb esélyekkel. Az egyikük Hájos Zoltán, a város hivatalban lévő polgármestere, aki a Szövetség jelöltje, azon belül pedig az MKP-platformban politizál. Hájos lapunknak elmondta, a párt központi kasszájából nem kap pénzt a polgármesteri kampányára, a Szövetség ugyanis csak a megyei tisztségekért folytatott kampányt finanszírozza. Ez utóbbiban azonban a dunaszerdahelyi polgármester is megjelenik, hiszen, ahogy korábban, most is indul megyei képviselőnek. Hájos úgy nyilatkozott, a polgármesteri kampányát teljes egészében a saját pénzéből finanszírozza, amire összesen hatezer eurót szán. Cikkünk írásakor az összeg már látható volt a polgármester transzparens számláján. Ebből fizeti például azt a hat óriásplakátot, amelyen egyedül ő látható. Dunaszerdahelyen a Szövetség, Hájos csapataként, a városi testületbe is indít képviselőjelölteket. Ok is saját maguk finanszírozzák a kampányukat. Az egyes jelöltek által befizetett összegek, összesen 11 ezer euró, azonban a párt központi transzparens számláján jelenik meg, és innen is költik el ezt. Elsősorban olyan hirdetésekről van szó, amelyeken a jelöltek közösen szerepelnek, így például nyolc óriásplakátot bérelnek a városban. A nyomtatott sajtóban is hirdetnek, a város postaládáiba eljuttatják á választási programjukat tartalmazó kiadványt. Ezenkívül egy kampányrendezvényt is szerveznek. „De ezzel egy civil szervezet foglalkozik” - mondta Hájos. Arra a kérdésünkre, hogy ez mit jelent, elmondta, egy polgári társulás egy kultúrműsort szervez, ami előtt az ő jelöltjeik fognak beszélni. A politikusok bemutatkozását, a program ezen részére vonatkozó terembérletet is a kampánykiadások között tartják nyilván, a kultúrműsor árát viszont nem. Hájos szerint ez utóbbi nem tekinthető valamiféle ajándéknak, amivel a Szövetség jelöltjeinek a kampányát támogatná az adott szervezet. A városban ugyancsak nagyon láthatóan kampányol Széllé Erika, aki függetlenként indul a polgármesteri posztért és korábban a városi hivatal főosztályvezetője volt. Széllé, aki kifejezetten magyar jelöltként tekint magára, lapunknak elmondta, ők is saját pénzükből, illetve vállalkozók támogatásából finanszírozzák a kampányukat. A transzparens számlájukon a beérkező és kifizetett összegek is láthatóak. „Összesen húszezer eurót szeretnénk a kampányra költeni” - monda azzal, hogy ugyan szórólapokat, tájékoztatófüzetet, nyolc óriásplakátot is rendeltek, de legnagyobb részt az online térben hirdetnek. Különböző videókat is készítettek, amelyeket az interneten, a közösségi médián keresztül próbálnak a választóikhoz eljuttatni, ez is jelentős öszszegbe kerül. Ugyanakkor a sajtóban is hirdetnek, illetve személyes találkozókon is kommunikálnak a polgárokkal. „Volt egy kétnapos fesztivál, a Hangok és ízek Fesztiválja” - nevezte meg Széllé a kampányrendezvényüket. Ennek a költségeit a kampánykiadások között tartják nyilván, így a transzparens számlán is nyomon követhető. Ott erre vonatkozóan 3138 eurós tétel szerepel. Széllé ugyancsak egy képviselőjelölti csapattal vág neki a választásnak, akik szintén folytatnak valamiféle egyéni kampányt, amit a polgármesterjelölt is segít. „A képviselőjelöltek az egyéni kampányukra fejenként nagyjából kétezer eurót költenek el” - mondta Széllé, és hozzátette, ez ugyan nem jelenik meg az ő transzparens számláján, de ezt ott nem is kötelező feltüntetni. Dunaszerdahelyen még szintén erős jelöltnek számít Horváth Zoltán, a helyi kórház orvosa, aki ugyancsak független jelöltként vág neki a választásnak. Horváth elmondta, elsősorban saját pénzét, illetve a családtagjaitól és barátaitól származó támogatást költi a kampányára. „Nagyon gazdaságos és alacsony költségvetésű kampányt tervezünk” - mondta azzal, hogy öt- és tízezer euró közötti öszszköltséggel számolnak, ami szintén transzparens számlán követhető. Nagyobb kampányrendezvényt egyáltalán nem terveznek, kisebb, személyes találkozókon próbálják megszólítani a választóikat. A közösségi médián keresztül is megpróbálják elérni a polgárokat, hét óriásplakátot is rendeltek, de szóróanyagot is készíttetnek. „Nem a kampányba beletolt pénznek, hanem az adott jelölt több évtizedes pályafutásának kellene mérvadónak lennie” - mondta. Arról is beszélt, nem egy önálló csoportosulás első embere, inkább a vele azonosan gondolkodó független képviselőjelöltekkel tart fen egyfajta kapcsolatot. Horváthról érdemes azt is megjegyezni, hogy most a Szövetség hivatalban lévő polgármesterével és jelöltjével, Hájossal szemben indul, a közös párt megalakulása előtt azonban az Összefogást segítette egészségpolitikai kérdésekben. Ezzel kapcsolatban Horváth elmondta, megyei szinten támogatja is a Szövetség jelöltjeit, csak Dunaszerdahelyen belül kelt versenyre a polgármesterjelöltjükkel. A szakértő szerint Gabriel Tóth, a Katedra Komunikacie nevű ügynökség politikai kommunikációs szakértője az önkormányzati választás előtti kampányokról elmondta, a szabályozásban van egy érdekes joghézag: míg a polgármesterjelöltek számára a törvény meghatároz egy felső korlátot arra vonatkozóan, mennyit költhetnek a népszerűsítésükre, a helyi és megyei képviselőjelöltek esetében nincs ilyen felső határ. A jogszabály szerint, ha egy párt finanszíroz önkormányzati kampányokat, akkor ezek összesített értéke nem haladhatja meg az 1,5 millió eurót. A reklámokon, plakátokon, videókon pedig mindig fel kell tüntetni a megrendelőt. „A voksolás előtt 48 órás kampánycsend van” - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy civil szervezetek szerepeltetnek, népszerűsítenek egy-egy jelöltet, a szakértő elmondta, ugyan az ilyesminek a jogi megítélése sokféle lehet, de az ő értelmezésében, erkölcsi értelemben ez a vonatkozó törvény megkerülése. „Ha bemutatkoznak a jelöltek, ami után egy olyan kultúrprogramra kerül sor, amelyet másvalaki fizet és a politikai szereplő nem számolja azt bele a kampánykiadásaiba, akkor az az én értelmezésemben a választási törvény megkerülése” - magyarázta. Tóth arról is beszélt, a szóban forgó kampányokat nagyban meghatározza ajelöltek láthatósága. „Egy hivatalban lévő polgármester például nagyon látható” - tette hozzá azzal, hogy egy ilyen szereplőnek elég rövidebb ideig és kisebb intenzitással kampányolnia. Ezenkívül még az is megfigyelhető, hogy az önkormányzati választás előtti kampány is nagymértékben az online térbe helyeződött át, de minél kisebb a település, annál fontosabb ajelölt és a választó személyes találkozása is. Míg a polgármesterjelöltek számára a törvény meghatároz egy felső korlátot arra vonatkozóan, mennyit költhetnek a népszerűsítésükre, a helyi és megyei képviselőjelöltek esetében nincs ilyen felső határ (Somogyi Tibor felvétele) A képviselők elégedettek, az egészségügyi dolgozók tiltakoznak NAGY ROLAND A parlament szerdán végleg elfogadta az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatos javaslatot. Az ellenzéki és a koalíciós képviselők között nagy volt az egyetértés, csak éppen az egészségügyi szakszervezeteket nem sikerült meggyőzni arról, hogy ez a fizetésemelés meggátolhatja a munkaerő elvándorlását. Pozsony. A plénum második és harmadik olvasatban is megszavazta a javaslatot, amelynek köszönhetően jövő januártól 25 egészségügyi szakirány dolgozói számíthatnak magasabb bérekre. Az emelés a végzettség, valamint a szakmai gyakorlat függvényében 6,9 és 45,8 százalék között mozog, s két tételben valósul meg. Egyrészt az alapbéreket meghatározó szorzókat emelik, másrészt pedig a ledolgozott évek száma alapján is jár juttatás - minden ledolgozott év után a két évvel korábbi átlagbér 1 százalékával nő a fizetés, legfeljebb 20 évig. Elégedett kormánytagok A javaslat elfogadása után Eduard Heger miniszterelnök, Vladimír Lengvarsky egészségügyi miniszter és Igor Matovic pénzügyminiszter (mindhárman OEaNO) közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen elégedettségüket fejezték ki. Matovic szerint történelmi jelentőségű fizetésemelésről van szó. Megjegyezte, az intézkedés mintegy 232 millióba kerül majd az államnak, „de ezt nem sajnálják az egészségügyi dolgozóktól”. Lengvarsky abban bízik, hogy ezzel sikerül meggyőzni a felmondásukat benyújtó kórházi orvosokat, hogy maradjanak a betegek mellett. „Ez is egy jel, hogy a jelenlegi kormány komolyan veszi az egészségügyet” - jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette, ez egy fontos lépés volt az egészségügyi dolgozók helyzetének stabilizálására, a kabinet pedig dolgozik a többi rendszerszintű reform megvalósításán. Heger is kiemelte, hogy a kormány prioritásként kezeli az egészségügyet. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter egyetértett abban, hogy az orvosok felmondása miatt egyelőre nem kell visszahívni Lengvarskyt. Heger megjegyezte, az egészségügyi miniszter továbbra is a bizalmát élvezi. Összhang a szavazásnál A javaslat a parlamentben is nagy támogatottságra talált, az ellenzék és a koalíció egyaránt az elfogadása mellett szavazott. A jelen lévő 134 képviselő közül 132-en támogatták az intézkedést. Egyedüliként Alojz Baránik (SaS) szavazott nemmel, Lubos Blaha (Smer) pedig ugyan jelen volt, de nem voksolt. Emellett két módosító javaslatot is beterjesztettek, az egyiket Vladimír Báláz (Smer), a másikat pedig Miroslav Urban (Republika). Mindketten azt javasolták, hogy a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére is növekedjen, hiszen nélkülük elképzelhetetlen a kórházak működése. Ezek a szakemberek jelenleg a két évvel korábbi átlagfizetés 2,3-szorosát kapják kézhez, viszont Lengvarskyék javaslata nem emeli ezt a szorzót, így ők csak a ledolgozott évek száma utáni juttatást kapják kézhez jövő januártól. Az ellenzéki képviselők javaslata azonban nem ment át, mivel az OLa- NO és a Sme rodina frakciója tartózkodott a szavazás során. Érdekesség, hogy Báláz javaslatának elfogadásához mindössze 6 szavazat hiányzott, a Smer, a Hlas és a szélsőjobboldali képviselők mellett majdnem a teljes SaS-frakció is mellette szavazott. Elégedetlen dolgozók Az egészségügyi dolgozókat képviselő szakszervezetek már nem fogadták ilyen kitörő lelkesédessel a fizetésemelést. A Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) a közösségi oldalán azt írta, ugyan örülnek a magasabb béreknek, de a minisztérium ezzel nem éri el az eredeti célját, vagyis nem lesz képes meggátolni az egészségügyi dolgozók elvándorlását. Továbbá azt is nehezményezték, hogy a képviselők nem vették figyelembe az emeléssel kapcsolatos követeléseiket. A kamara még legalább 150 eurós pluszjuttatást követelt, mivel állításuk szerint a jelenlegi infláció mellett a kormány által elfogadott javaslat szinte semmit sem segít. Peter Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke, aki a tömeges felmondási akciót kezdeményezte, hasonlóan fogalmazott. Továbbra is kitart amellett, hogy a fizetés megemelése önmagában nem oldja meg az egészségügyben uralkodó válságot, ezért követelik, hogy a kormány minél előbb kezdje el teljesíteni az általuk megfogalmazott nyolc követelést. „A 100-200 eurós emelés rajtunk nem segít, nekünk új munkatársakra van szükségünk a kórházakban, és egy olyan ösztönző környezetre, amely maradásra bírja a jó orvosokat” — nyilatkozta a TASR- nek az LOZ vezetője.
