Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-02 / 203. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Eppur si muove! A gond gyökerei 2010 elé nyúlnak vissza Magyarországon Meglehetősen nagy hullámveréssel járt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két vezetőjére az elmaradt augusztus 20-i tűzijáték kapcsán lesújtó politikai harag Magyarországon - illetve néhányan némileg a nemzetközi térben is felkapták rá a fejüket. A „rossz” előrejelzést adó tudósokba a Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is beleszállt augusztus 23-án, mondván, „ez volt az utolsó utáni csepp a pohárban”. Hogy pontosan mire utalt, azt azóta sem tudtuk meg, a hatalmi „szigor” viszont tény. Az eset kapcsán az OMSZ által szintén 23-án kiadott közleménynek van egy kulcsmondata. így hangzik: „Az Operatív Törzzsel folytatott kapcsoíattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig, ami nagymértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot.” Világos beszéd, az utolsó fogalom pedig kulcsfontosságú - bizonyos politikai rendszerekben ugyanis nem szeretik az emlegetett „bizonytalanságot”. Ha fél percet adunk magunknak az emlékezésre, akkor a mélyben (a struktúrák és mechanizmusok bugyraiban) nem fogunk túl sok újdonságot találni az OMSZ-es fiaskó kapcsán. A 201 Írelején Heller Ágnesre és más filozófusokra rárontó, az őket nemtelenül lejáratni próbáló hatalmi kampány idején már teljesen világos volt, hogy mire lehet számítani akkor, ha a politikum elszánja magát bizonyos lépésekre. E törekvésnek azóta számos variánsával szembesültünk akkor, amikor azt a hatalom épp jónak tartotta meglépni - vagy döntően azért, mert ezzel valamiféle haszonra kívánt szert tenni (pl. az egyetemek alapítványokba való kiszervezése), vagy mert egyszérűen zavarta, ami és ahogy egy adott tudományos műhelyben történt (pl. a CEU ügye). Most úgy hozta az élet, hogy a meteorológusok kerültek sorra. A gond azonban még ennél is mélyebben van Magyarországon, illetve a gyökerei 2010 elé nyúlnak vissza, még ha az arányok akkoriban másmilyenek voltak is. Az MSZP-SZDSZ kormányok például már korábban igyekeztek haszonelvűen, piaci alapon „megregulázni” a felsőoktatást, kezdve attól, hogy a kis bölcsész szakok működését jócskán megnehezítették - egészen addig, hogy a diákoknak járó kedvezmények rendszerét kezdték durván visszavágni. Utóbbira azt mondhatnánk, válságkezelés volt, ám inkább a fürdővízzel együtt a gyerek is távozott, növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket egy névleg baloldali kormány idején... Emellett a hatalmi önkényre is volt példa. Pécsen például a néhai Toller László MSZP-s polgármester és társai szinte kicsavarták a helyi értelmiségiek kezéből a 2010-es Európai Kulturális Főváros projektet - csak azért, hogy a hatalomnak közvetlen haszna legyen a tudományosság szempontjából is fontos, egész éves rendezvénysorozatból. A sors fintora, hogy a haszon végül a 2009-ben felálló, már fideszes városvezetésé lett. Tehát: hatalmi és/vagy piaci logika. Bár meglehet, a „vagy” kötőszót el is hagyhatjuk... A tudományos bizonyosságkeresés ezeknek az igényeknek csak korlátozottan tud megfelelni, ellenben nagyon jól érzi magát, amikor kedvező feltételekkel szabadjára van engedve - még akkor is, ha közben csupán módjával képes eloszlatni azt a homályt, amelyet például a megbolondult időjárás vagy a történeti források hiánya okoz. Emellett egy társadalomnak - különösen a globális kapitalizmus félperifériáján tengődő olyan országokban, mint Szlovákia, Magyarország és társaik - sokkal nagyobb haszna lenne akár rövid, akár hosszabb távon a szabadra engedett szellem burjánzásából, mint a hatalom és a piac tendenciózus korlátozási és fenyítési kísérleteiből. És ez az érdek valóban közös, tekintet nélkül arra, ki melyik politikai irányzathoz húz, amelyek voltaképpen mind ugyanazon rozoga szekéren utaznak.- Ebben a gödörben folyik a politikusok újrahasznosítása (Kotrha) Felsejlik a szövet alatt a kór FELEDY BOTOND elmúlt hónapokban a szemünk előtt bontakozott ki a hidegháborút idéző geopolitikai blokkok versenye. Elég csak egy picit a szövet alá tekinteni, hogy az ember észrevegye, nem szeparált esetekről van szó, hanem rendszerszintű tünetről. Nemrég ítéltek el nyolc évre egy francia exdiplomatát, akit pekingi posztján hálózott be a helyi tolmács hölgy, akinek végül bizalmas információkat adott át Henri M. Nem sokkal később lebukott Pierre-Marie H. is, aki 12 évet kapott. A kínai kémkedés a Financial Times által megszólított közel tucatnyi aktív titkosszolga szerint elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, hatékonyságában behozta az orosz hálózatot (amelyet amúgy is közel 600 fővel ritkítottak meg Európában február 24. óta). Jól jelzi a méreteket, hogy az FBI minden 12 órában indít egy újabb vizsgálatot kínai kémkedés gyanújával. Persze, az oroszok sem tétlenkednek, hiszen van mit visszaépíteni. Hogy értsük a szofisztikádét: a Bellingcat és nyugat-európai lapok közös nyomozásának eredménye, hogy kiderült, Nápolyban egy Maria Adela Kuhfeldt Rivera álnéven telepített orosz GRU-ügynök tevékenykedett. Ékszerüzlet-tulajdonosként pózolt, így igyekezett a helyi katonai bázison szolgáló amerikai és olasz katonák bizalmába férkőzni, nem is sikertelenül. A tavaszi kiutasítási hullám kezdetén a szolgálat kivonta őt a terepről. Montenegró augusztus 22-e óta kibertámadás alatt áll. A védelmi miniszter és a helyi szolgálat, az ANB is jelezte, hogy orosz támadócsoport állhat az akció mögött. A bevetett kiberfegy ver - egy malware - a darkneten körülbelül hat számjegyű dollárért forog, tehát nem éppen unatkozó tinik eszköze. Ennek eredményeképpen számos erőmüvet kézi vezérlésre kellett kapcsolni, támadás alá került az elektromos hálózat irányítása és a vízellátás, a közlekedési irányító eszközök és az állami adatbázisok. A német hatóságok a héten tartottak házkutatást több helyszínen egy vegyipari cégnél. A vád szerint évek óta engedély nélkül exportáltak olyan anyagokat Oroszországba, amelyek katonai felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Még ha nincs is szó óriási mennyiségekről, az biztos, hogy akár a Novicsok katonai idegméreg előállításához szükséges anyagokkal is rendelkeztek. Nem volt véletlen az sem, hogy Szergej Szkripal és családja elleni orosz Novicsok-támadás után az amerikai hatóságok tiltólistára tették ugyan a céget 2020-ban, de a német hatóságoknak két évébe - és egy ukrán-orosz háborúba - telt, mire végre léptek. Miközben a konvencionális háború Ukrajnában zajlik, egy sokkal kiterjedtebb konfliktus folyik a NATO és Moszkva között. Évek óta, nem most februárban kezdődött. Itt tartunk. Lépéskényszerben van az Euroatlanti Szövetség, ha meg akarja védeni érdekeit a teljesen nyílt orosz agresszióval szemben. FIGYELŐ Kitiltották az USA hadihajóit A Salamon-szigetek kitiltotta kikötőiből az amerikai hadihajókat - közölte az Egyesült Államok Canberrái nagykövetsége. A rendelkezés minden külföldi hajóra kiterjed. Augusztus 29-én kapták meg a hivatalos értesítést. A Salamon-szigetek a protokolleljárások átdolgozására hivatkozva függesztette fel a haditengerészeti látogatásokat. „Arra kértük partnereinket, adjanak időt az áttekintésre és az új eljárások bevezetésére, mielőtt további kérelmeket nyújtanának be a hadihajók érkezésére vonatkozóan” - írta közleményében Manesseh Sogavare, a Salamon-szigetek kormányfője, hangsúlyozva, hogy a rendelkezés minden hadihajóra kiterjed. A Salamon-szigetek, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei között azóta feszült a viszony, hogy a szigetország áprilisban biztonsági megállapodást kötött Kínával. Az amerikai parti őrség egyik üzemanyag-utántöltésre és -ellátmányra szoruló hajója múlt héten nem köthetett ki a Salamon-szigeteken, mert a honiarai kormány nem válaszolt kérelmére. A parti őrség tájékoztatása szerint az Olk ver Henry nevű hajó az illegális halászatot monitorozta. (infostart) Elhunyt Mihail Gorbacsov, „a peresztrojka Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov Nobel-békedfjas volt szovjet párt- és állami vezető, aki történelmi szerepet játszott a szocialista társadalmi berendezkedés felszámoláséban a volt Szovjetunióban és szövetséges országaiban. Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án született a sztavropoli határterület Privolnoje falujában, parasztcsaládban. 1950-ben iratkozott be a moszkvai Lomonoszov Egyetem Jogi Karára. Egyetemistaként belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába. 1955-ben visszatért szülőföldjére, ahol Komszomol- és párttisztségek után 1970 áprilisában a sztavropoli határterület pártbizottságának első titkára lett. 1967-ben agrárközgazdász diplomát is szerzett. 1971-ben beválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságába. 1978-ban a mezőgazdaságért felelős KB-titkár lett, 1980 októberétől teljes jogú állandó tagként vehetett részt a Politikai Bizottság ülésein. Viktor Csemyenko halála után, 1985. március 11-én Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára az SZKP KB őt választotta főtitkárrá. 1988. október 1-jétől elnöke volt a Legfelsőbb Tanács Elnökségének. Fiatalos lendülete, kezdeményezőkészsége új színt kölcsönzött a megcsontosodott szovjet bel- és külpolitikának. Az SZKP 1986. évi XXVII. kongresszusán meghirdette a peresztrojkát (átalakítást), a gazdasági-politikai élet gyökeres átszervezését, a glasznoszty (nyilvánosság) 1988- ban bevezetett jelszavával a politika atyja” társadalmi ellenőrzését. A gorbacsovi „új politikai gondolkodás” egyik központi eleme volt az a tétel, hogy minden népnek „szuverén joga van a választásra”. Irányításával a Szovjetunió eljutott a többpártrendszer bevezetéséig, a demokratizálódás kibontakozásáig. Bevezették az államfői intézményt, és 1990. március 15-én Gorbacsovot választották a Szovjetunió első és utolsó elnökévé. Az általa elindított Szovjetunió-beli változások nyomán „megmozdultak” a közép- és kelet-európai országok is, és véget ért a szocialista társadalomépítési kísérlet a régióban. Az 1989. decemberi máltai találkozón Gorbacsov és George Bush amerikai elnök lezártnak nyilvánította a hidegháború korszakát. Az afganisztáni, a kelet-európai és a mongóliai szovjet csapatkivonás, a szovjet-amerikai csúcskonzultációk rendszeressé tétele, az atomleszerelést célzó START egyezmény megkötése, a német egység megvalósulása világméretű átrendeződést hozott. Gorbacsov kiengedte a szellemet a palackból, ám az így felszabadult erők őt is félresöpörték. (MTI)
