Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-21 / 218. szám
2 KÖZÉLET 2022. szeptember 21. | www.ujszo.com Míg mások vitáznak, az egyetemek bezárnak A Szlovák Rektori Konferencia szerint - ha az állam nem kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért - az egyetemek november 17-től bezárják a kapuikat és nem teljesítik tovább a küldetésüket (TASR-felvétel) BUGÁRANNA Pozsony Az egyetemeket öszszeomlás fenyegeti e megemelkedett energiaárak miatt, a minisztériumok azonban továbbra is egymásra mutogatnak a kompenzációt illetően. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem (S JE) rektora bízik benne, hogy a felsőoktatási intézmények bezárására végül nem kerül sor. A Szlovák Rektori Konferencia (SRK) múlt heti nyilatkozatában az egyetemek ellehetetlenülésének megelőzésére hívta fel a figyelmet, a kormánytól többek közt azt kérik az intézményvezetők: „kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért”, ellentétes esetben november 17-től bezárják a kapuikat és nem teljesítik tovább a küldetésüket. A komáromi Selye János Egyetem vezetője hangsúlyozta, a bezárás formájáról még egyeztetni fognak, ezt a lépést azonban végső megoldásnak tartja. „Bízom benne, hogy nem kerül rá sor” - nyilatkozta lapunknak, majd hozzátette, egyelőre nem született döntés arról, hogy az energiaköltségek miatt áttérnek a távoktatásra, a konkrét intézkedéseket még az akadémiai szenátussal, az igazgatótanáccsal és az akadémiai közösséggel is konzultálni fogják. Megoldás helyett kifogás A pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, az iskolákat érintő energiaválság kezelésére 30 millió eurót hagytak jóvá. Tegnap közölték azt is, az egyetemeket érintő energiaköltségek enyhítésére szintén keresik a megoldást, jelenleg azonban az oktatási minisztériumtól várják a felsőoktatási intézmények kiadásaival kapcsolatos adatokat. Az iskolaügyi tárca a TASR hírügynökségnek küldött állásfoglalásban kiemelte, augusztusban aktualizált árakkal ismét elküldte a költségvetési intézkedésre irányuló kérvényt a pénzügyminisztériumba. „Eduard Heger (OEaNO) kormányfő, akit ideiglenesen az oktatási minisztérium vezetésével bíztak meg, teljes körű tájékoztatást kapott a helyzetről” - szögezik le. Juhász szintén megerősítette, ebben az évben már 2-3 alkalommal elküldték a szükséges információt. Ami a konkrét számokat illeti, tavaly megközelítőleg 200 ezer eurót fizetett a komáromi egyetem a villamos energiáért, illetve a gázért. Az idei közbeszerzési ár eléri a 480 ezer eurót, a rektor szerint a megtakarítási intézkedéseknek köszönhetően sikerül ugyan kicsit lefaragni az összegből, de így is jóval 100% feletti energiaár-emelkedésre számít. „Az előzetes piackutatások alapján még ennek az összegnek is a háromszorosa várható” - jegyezte meg a januári árvágtára utalva. Milliók hiányoznak Branislav Gröhling (SaS) volt oktatási miniszter a Denník N lap szerint meg van győződve róla, hogy az iskoláknak szánt 30 millió euró nem lesz elegendő. A volt kormánytag szerint 56 millió eurót kérvényeztek, melyből 20 milliót a felsőoktatási intézmények energiakiadásainak fedezésére, a további 36 millió eurót pedig az alap- és középiskolák költségeinek átfizetésére használtak volna. A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) a hétfői ünnepélyes tanévnyitón rámutatott, az idei év legnagyobb kihívása az energiaválság kezelése lesz. „A legnagyobb szlovákiai egyetemnek csak az idei évben 5,5 millió euró hiányzik az energiára” - áll a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben, melyben kiemelik, az év végéig le van kötve a villamos energia ára, a jövő évi árat azonban megsaccolni sem tudják, tekintve, hogy piaci áron kapják majd a szolgáltatást. „A fűtésen való spórolással vagy annak korlátozásával az egyetem 10-15%-kal tudja csökkenteni a fogyasztást, miközben a drágulás több száz százalékos nagyságrendű. Valós a veszélye annak, hogy az egyetem nem tudja üzemképes állapotban tartani az épületeit” - figyelmeztet az egyetem szóvivője, majd hozzátette: az egyetem az összeomlás szélén állva tájékoztatta az oktatási és pénzügyminisztériumot egyaránt, de konkrét választ és pénzügyi támogatást sem kaptak. Heger tegnap beszédet mondott a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem (UMB) ünnepélyes tanévnyitóján, ahol megismételte, nem kell félni az energiaválságtól. „Hiszem, hogy november 17-e a diákok hősiességének ünnepe lesz, nem pedig az iskolák bezárásának a napja” - jelentette ki az egyetem 30 éves évfordulóján. Végül ellenzéki támogatással ment át Kollárék javaslata Richard Sulik több mint két év után újra az SaS frakciójának képviselőjeként foglalt helyet a parlamentben. Elmondta, személy szerint támogatná a választási ciklus népszavazással való lerövidítését, de a frakción belül erről nincs megegyezés. (TASR-felvétel) NAGYROLAND A parlament szeptemberi ülésének első programpontja az az alkotmánymódosító javaslat volt, amely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Sme rodina által beterjesztett javaslat mellett az ellenzék lobbizott, Boris Kollárók legfőbb szövetségese, az OlLaNO azonban nem volt együttműködő. A módosítást ennek ellenére a második olvasatba utalták. Pozsony. Egyhétnyi „kényszerpihenő” után elindulhatott a parlament szeptemberi ülése, amelyen több mint 140 programpontról kell tárgyalniuk a képviselőknek. Az ülésnek eredetileg már egy héttel ezelőtt kellett volna kezdődnie, de akkor a plénum nem volt határozatképes, ugyanis az ellenzéki képviselők - köztük az SaS frakciója - nem jelentkeztek be a szavazás során. Összesen 71 képviselő szavazott, viszont a megnyitáshoz legalább 76 voksra van szükség. Richard Sulíkék (SaS) akkor azt mondták, azért nem jelezték a részvételüket, mert szerették volna letesztelni, mennyire erős a koalíció nélkülük. Ezen a héten azonban már az SaS frakciójának többsége jelen volt, csakúgy, mint a Smer és a Hlas képviselői is, így végül 117-en jelentkeztek be az ülés megnyitásakor. Kollárók javaslata A programpontok közül elsőként arról az alkotmány módosító javaslatról tárgyaltak, amelyet a Sme rodina két képviselője, Milos Svrcek és Petra Hajselová terjesztett be. A módosítás értelmében népszavazással vagy akár parlamenti szavazással is le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke a hétvégén jelezte, mindenképpen azt szeretné, ha először erről a pontról egyeztetnének, így végül előrébb is került a programban. A javaslat abból a szempontból szokatlan, hogy bár a koalíció terjesztette be, mégis az ellenzéki képviselők jelezték előre, hogy támogatni fogják, ilyen viszonylag ritkán fordul elő a szlovák parlamentben. A Smer és a Hlas képviselőinek hozzáállása nem meglepő, hiszen ők már hónapok óta egy népszavazás kiírásán dolgoznak, amellyel az előrehozott választást szeretnék kiharcolni. Kétszer már sikerült is elegendő aláírást gyűjteniük a referendum kihirdetéséhez (a második alkalommal már a szélsőjobboldali Republika is csatlakozott az akcióhoz), de Zuzana Caputová köztársasági elnök mindkét esetben az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja felül a kezdeményezésben szereplő kérdéseket. A második próbálkozásnál a két kérdésből ugyan csak az egyiket találta problémásnak az államfő, de Ficóék ezt akkor is úgy értékelték, hogy Caputová szétverte a népszavazás esélyét, így nekik értelemszerűen az érdekükben állt a Sme rodina javaslata mellett szavazni. Matoviő is felbukkant Ennek megfelelően a tárgyalást Erik Tomás, a Hlas képviselője kezdte meg, aki arról próbálta meggyőzni az OEaNO frakcióját, támogassa Boris Kollárék javaslatát. Tom᧠felidézte Igor Matovic (OEaNO) azon nyilatkozatát, amelyet a pénzügyminiszter akkor mondott, amikor az Alkotmánybíróság 2021 nyarán az ellenzék első népszavazási kezdeményezéséről kimondta, hogy nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Matovic ekkor élesen bírálta Caputovát, amiért az Alkotmánybírósághoz fordult, és azt mondta, támogatná a referendum kiírását. A vitában maga a pénzügyminiszter is szót kért, aki most teljesen más szellemben nyilatkozott. Azt mondta, jelen helyzetben csak a bolondok szavaznának egy ilyen javaslat mellett, hiszen ezzel tulajdonképpen előkészítenék a maffiózók és a fasiszták kormányra kerülését. Matovic felszólította az SaS képviselőit, hogy tartsák be a korábban tett ígéretüket, és ne verjék szét a kisebbségi kormányzásra kényszerülő koaliciót. Boris Kollárt azonban nem kritizálta azért, mert a frakciója képviselői beterjesztették a javaslatot. A szakmaiság hiánya Milan Vetrák (OEaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke szerint az elképzelés önmagában nem rossz, viszont számos szakmai kérdés merül fel, amelyeket ez a javaslat nem old meg. Peter Kremsky, az OEaNO képviselője szerint éppen az a probléma, hogy a módosításról nem alkotmányjogi, hanem politikai vita zajlik. Úgy véli, az ellenzék minden lehetőséget igyekszik megragadni arra, hogy újra hatalomra kerülhessen. Kifogásolta például, hogy a javaslat már 2023 januárjától életbe lépne. Szerinte csak akkor lenne tisztességes ez a megoldás, ha a következő választási ciklusra vonatkozna. „A szabályokat előre le kell fektetni. Ez olyan, mintha egy futballmérkőzésen az utolsó 10 percben döntenék el, hogy kézzel is lehet játszani” - jelentette ki Kremsky. Az SaS hozzáállása A vitába beszállt Richard Sulik is, aki immár az SaS frakciójának képviselőjeként, nem pedig gazdasági miniszterként jelent meg a plénumban. A pártelnök elmondta, egyetért azzal, hogy a választási ciklus lerövidítése az alkotmány része legyen, ezért a frakciójuk az első olvasatban támogatni fogja a javaslatot. „Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, akiket nyilvánvalóan átvertek a választási ígéretekkel, hogy elmondhassák, ők nem erre szavaztak, és változást akarnak” - fogalmazott Sulik. Megjegyezte, ő személy szerint magát a népszavazási opciót is támogatná, de a frakción belül erről nincs egyetértés, úgyhogy egy módosító javaslatot nyújtanának be második olvasatban. Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi államtitkár korábban azt mondta lapuknak, ő úgy tudná elképzelni a javaslat elfogadását, ha csak parlamenti szavazással lehetne lerövidíteni a választási időszakot, népszavazással nem. Hasonló elképzelése van Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszternek, szerinte a cseh modellt kellene követni, amely egyfajta „önfeloszlatást” jelentene, vagyis ha a parlament 90 képviselője így döntene, és az államfő is jóváhagyná, akkor megbukhatna a kormány, és előrehozott választás következne. Végül az ellenzék és a Sme rodina együttműködése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a javaslat első olvasatban átmenjen. Kérdéses, mi leszi az SaS módosító javaslatával, hiszen Robert Fico és Peter Pellegrini előre jelezte, ők nem értenek egyet ezzel az elképzeléssel.
