Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-16 / 214. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lemondott a svéd miniszterelnök Stockholm. Hivatalosan be­nyújtotta lemondását tegnap Magdalena Andersson, Svédor­szág szociáldemokrata miniszter­­elnöke, miután az előző heti vá­lasztásokon ajobboldali pártszö­vetség szerezte meg a parlamenti többséget. A kormányé) formá­lisan is tájékoztatta távozásáról Andreas Norlén házelnököt, aki elfogadta a lemondását. Anders­son ügyvivő miniszterelnökként hivatalban marad, amíg az új kormány létre nem jön Svédor­szágban. (MTI) Putyin találkozói Üzbegisztánban Szamarkand. Az üzbég fővá­rosba érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaj i Együtt­működési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójára. Az orosz ál­lamfő a kétnapos csúcson Hszi Csin-ping kínai elnökkel és szá­mos más vezetővel is találkozik Szamarkandban. A kínai elnök már szerdán este megérkezett Szamarkandba. (MTI) Zelenszkij balesete Kijev. Orosz rakéták találtak el egy víztározó gátat a dél-ukraj­nai Krivij Rih város közelében. Olekszandr Vilkul, a város veze­tője elmondta: egyes területeken evakuálni kellett a lakosságot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig közölte: a támadásnak ka­tonai jelentősége nem volt, ez a civil lakosság ellen szólt. Ukraj­na úgy véli, hogy a rakétacsapás bosszú Oroszország részéről az ukrán ellentámadásokért, aminek köszönhetően az ukrán haderő jelentős területeket foglalt vissza az oroszoktól a Harkiv régióban. Az ukrán elnök szerda este köz­lekedési balesetet szenvedett Ki­­jevben, de nem szenvedett súlyos sérüléseket. (euronews) Megmaradnak az uniós szankciók Ursula von der Leyen szerint Putyin fegyverként használja a gázt, ezért kerül­tünk energiaválságba. Európai Unióként már sokat tettünk és ez sok hatást tompított, így gondoskodtunk a tározók feltöltéséről is. Jelenleg 84 százaléknál tartunk, ami nagyon jó arány. Oroszországról olyan megbízható beszállítókra váltottunk, mint Norvégia vagy az Egyesült Államok. (TASR/AP-felvétel) Az Európai Unió szankciói ór­­vónyben maradnak, az EU to­vábbra is határozottan fel fog lépni Oroszországgal szem­ben, „ebből nem engedünk”- jelentette ki az Európai Bi­zottság elnöke Strasbourg­­ban, az unió helyzetét értéke­lő éves beszédében szerdán. Strasbourg. Ursula von der Leyen az Európai Parlament Stras­bourg! plenáris ülésén azt mondta, az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett. „Az Ukrajnai orosz háború a jö­vőnk ellen indított háború. Ukrajná­ban a tekintélyelvűség áll szemben a demokráciával. Legmélyebb megy­­győződésem, hogy a bátorság és a szolidaritás Vlagyimir Putyin orosz elnök bukásához és Európa győzel­méhez vezet majd” - fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzá­tette: az EU szolidaritása Ukrajná­val megingathatatlan, „hosszú távra készülünk”. Von der Leyen a továbbiakban kö­zölte, az uniós bizottság felső ha­tár megszabását javasolja az áramot alacsony költségek mellett előállító vállalatok extraprofitjának mega­dóztatására. Az ebből származó be­vétel akár 140 milliárd eurót hozhat­nak az uniós államoknak. A profitot meg kell osztani, és azokhoz kell el­juttatni, akiknek arra a legnagyobb szükségük van - mondta. Szavai szerint számos nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalat szintén hatalmas nyereségre tesz szert. Nekik is ki kell venniük a részüket a terhekből, azaz hozzájárulást kell fizetniük a válság csökkentése érdekében. Az ársapkákról folytatott egyeztetése­ket is beleértve ezek mind jelenleg kidolgozás alatt álló vészhelyzeti és ideiglenes intézkedések - mondta, majd bejelentette: kezdeményezni fogja a villamosenergia-piac mély­reható reformját is. Beszédében a migrációval kapcso­latban azt mondta, az Európai Unió külső határaink hatékony ellenőrzé­sére van szükség az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett. „Olyan Európát akarok, amely mél­tósággal és tisztelettel kezeli a mig­rációt. Olyan Európát akarok, ahol minden tagállam felelősséget vállal a mindannyiunkat érintő kihívásokért. Olyan Európát akarok, amely minden tagállammal szolidáris” - tette hozzá. Ursula von der Leyen tegnap már Kijevben arról egyeztetett Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszter­­elnökkel, hogyan tudja az EU szoro­sabbra vonni a kapcsolatait az ukrán gazdasággal és az ukrán néppel az uniós csatlakozás előmozdítása érde­kében. (MTI) EP: zárolják a Magyarországnak járó uniós forrásokat ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Par­lament nagy többséggel el­fogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, Magyarország többé már nem teljes értékű demokrá­cia, hanem választási autok­rácia hibrid rezsimje. Az EP felszólítja a dokumen­tumban az Európai Bizott­ságot arra, hogy valamennyi Magyarországnak járó uniós forrást zárolják, amíg nem or­vosolják a problémákat. A tegnap az EP-ben támogatott dokumentum annak a 2018-as Sar­­gentini-jelentésnek a frissített válto­zata, melynek nyomán indult el az Alapszerződések hetes cikke szerin­ti eljárás. A 2019-es EP-választáson nem induló, a parlamenti munkától elköszönő holland Judith Sargentini rapportőri szerepét az Európai Par­lamentben a francia Gwendoline Delbos-Corfield vette át, aki tavaly Budapesten is járt. A jelentéstevő már többször elmondta, hogy a hely­zet csak rosszabb lett, és szerinte az ukrán háború még jobban alá­ásta a Magyarországgal szembeni bizalmat. Az ukrajnai háború hatással van arra, hogy Magyarország hogyan működik a Tanácsban a többi tag­állammal. Ez az igazi probléma, amivel szemben állunk, ami érinti az Európai Unió szuverenitását, biz­tonságát és az Oroszországgal való kapcsolatát. Nagyon aggódunk ami­att, hogy Magyarország ezt aláássa, mert Magyarország talán inkább Pu­tyin és Oroszország oldalán áll, mint az ukrán oldalon - mondta Gwendo­line Delbos-Corfield. Az állásfoglalás szerint a Magyar­­ország már nem teljes értékű demok­rácia, a 12 éves Fidesz-kormányzás a választási autokrácia hibrid rezsimjét teremtette meg. Ez pedig nem történ­hetett volna meg, ha az európai intéz­mények hatékonyabban töltik be sze­repüket a demokrácia védelmében. A magyar jogállamiság helyzetéről és a jelentésről heves, néhol szemé­lyeskedésbe forduló vita zajlott szer­dán. A felszólaló néppárti, szociálde­mokrata, liberális, zöld és radikális baloldali képviselők szerint súlyos, rendszerszintű problémák vannak Magyarországon. A magyar kormánypárt EP-kép­­viselői és támogatói szerint viszont boszorkányüldözésről van szó, a magyar és a nemzetközi baloldal tá­mogatásával. Szerintük az EU-nak tiszteletben kell tartani a magyar választók akaratát, akik negyedszer választották meg zsinórban Orbán Viktort és kormányát. A most elfogadott jelentés lénye­ges újdonsága, hogy részletesen fog­lalkozik az uniós források kérdésé­vel is. A képviselők javasolják, hogy valamennyi Magyarországnak járó uniós forrást zárolják, amíg nem or­vosolják a problémákat; tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváha­gyásától mindaddig, amíg Magyaror­szág maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajt­ja az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonat­kozó ítéletét; zárja ki a finanszírozás­ból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós ala­pokkal való visszaéléshez vagy a jog­­államiság megsértéséhez, (euronews) hozza át kölcsönét hozzánk, és pénzt takarít meg www.postovabanka.sk/pozicajtesi Jobb törlesztő rész I et már akár éves g 5C %-os | w kamattól Szemléltető példa: Ez a számítás tájékoztató jellegű. Egy 5 000 € összegű kölcsön esetében hitelnyújtási díj nélkül, 8 éves futamidővel, 96 havi törlesztőrészlettel és évi 5,50%-os kamatlábbal a teljes hiteldíj-mutató (THM) 5,70%, 95 törlesztőrészlet 64,75 € összegben és az utolsó 96. törlesztőrészlet 64,26 € összegben. Az ügyfél által fizetendő teljes összeg 6 215,51 €. A törlesztőrészlet összege a kölcsön visszafizetésére vonatkozó biztosítás nélkül van feltüntetve. A kölcsön jóváhagyása és nyújtása jogilag nem kényszeríthető ki. További információért látogasson el a www.postovabanka.sk/pozicajtesi oldalra. O postová banka DP220479

Next

/
Oldalképek
Tartalom