Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-16 / 214. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 Idióta kommunikáció A Ryanair vezérigazgatója fapados marketinget folytat Kevesen tudnak annyi ingyenes sajtómegjelenést biztosítani maguknak, mint Michael O'Leary. A Ryanair vezérigazgatója korábban olyan ikonikus, spórolásijavaslataival került a nyomtatott és az online sajtó oldalaira, mint hogy elég lenne egy pilóta a gépre, vécéből is elég egyet üzemeltetni a gépen, rádásul azt is fizetősen, vagy hogy álló helyeket is árusítana a járatokra, hiszen így több utas férne a gépekre. Mostanában pedig ahány hír megjelenik a fapados légitársaságról, annak vezéréről, annyiban szerepel az idióta szó. Minisztereket, törvényeket, politikusokat illet ezzel a kifejezéssel, és ez elég szokatlan Európában, így nem csoda, hogy átüti az ingerküszöböt, és minden ilyen megnyilvánulás hatalmas sajtóvisszhangot vált ki. Meg kell hagyni, kommunikációs szempontból rendkívül hatékony a vezérigazgató. Mondhatni fapados marketinget folytat, hiszen elég valami nagyot mondani, és máris mindenki a légitársaságról beszél. A magyar kormány „extraprofitadója” (minden utas 10 vagy 25 eurós extra illetéket köteles fizetni, ha Budapestről indul) kapcsán már tanúi lehettünk egy idiótázós műsornak, most ennek folytatásaként kedden Budapestre érkezett a vezérigazgató. Már napok óta arról szóltak a hírek, hogy vajon mit mond majd Michael O'Leary, hiszen, ha maga a vezérigazgató érkezik, akkor minden bizonnyal valami nagy dolgot fog bejelenteni. A legtöbben arra tippeltek, hogy az „extraprofitadóra” adott határozott válaszként a Ryanair egyszerűen megszünteti a budapesti bázist, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökken a járatok száma, ami az utasok szempontjából kisebb kínálatot, kevesebb lehetőséget, és végső soron magasabb jegyárakat jelent. A hírverés megvolt jött a vezér, és gyakorlatilag nem mondott semmi újat. Csupán megismételte, hogy a téli időszakra nyolc járatot bezárnak, hét célállomás esetében pedig jelentősen csökkentik a járatszámot (ezzel szemben az extra adómentes Bécsből nyolc új célállomás lesz elérhető a téli menetrendben). De ezt már korábban is tudtuk, hiszen ezt már sajtóközleményben tudatta a légitársaság. Némi idiótázás természetesen most is volt, ezúttal nemcsak a magyar, hanem több európai politikus is megkapta ezt a jelzőt. S a végén pedig, a fotósok nagy örömére, tiltakozó táblát tartva grimaszokkal jelezte nemtetszését. Természetesen ezek a síró, mérges, tiltakozó vezérigazgatót ábrázoló képek is azonnal bejárták a sajtót. A cél, azaz az ingyenes marketing teljesítve... Van néhány ikonikus vezér a légi közlekedésben, az egyik mindenképpen a Ryanair vezetője, Michael O'Leary. Európa legnagyobb fapados légitársaságát építette fel, amely utasok több tízmillióinak jelenti az olcsó repülés lehetőségét. Vagy egyáltalán a repülést. Sokszor 10—20 eurós jegyekkel juthatunk el Európa nagyvárosaiba, igaz, fapados színvonalon, ahol minden extrának számít. S bár - egy újabb médiaoffenzíva során - a vezérigazgató már bejelentette, hogy vége a 10 eurós jegyek korszakának, nem kétséges, hogy mind többen foglalnak helyet a légitársaság járataira. Kevés ember van, aki szereti a fapados légitársaságokat, még többen vannak, akik szidják, mégis milliók használják. Mert olcsó, elérhető. Ahogy a Ryanair vezetője vagy annak idiótázós kommunikációja sem kifejezetten népszerű, mégis hatékony. És a fapados világban ez a lényeg... Magyarország milliárdoktól eshet el Több mint 15,7 milliárd «lírányi, vagyis közel 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrás felfüggesztését javasolhatja az Európai Bizottság a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárásban. A Reuters hírügynökség két uniós tisztviselőre hivatkozva azt állítja, a 70%-ot is elérheti a felfüggesztett források aránya a 2021 és 2027 közötti időszakra Magyarországnak járó 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásból. A hír hatására gyengülni kezdett a forint: egy eurót 405 forint felett jegyeztek, tegnap pedig az Európai Parlamentben Magyarországról elfogadott szigorú kritika miatt tovább esett 408-ig- a fizetőeszköz 2%-kal gyengült. Ha az uniós elvonások tényleg ilyen radikálisak lesznek, akkor ezzel Magyarország elbukná a piacok maradék bizalmát is, ami akár 450-500 forintos euróhoz is vezethet. Az eddig kiszivárgott információk ennél jóval kevesebb pénzről szóltak, a döntésre már vasárnap sor kerülhet. Egy hete kiszivárgott Johannes Hahn költségvetési biztos júliusi keltezésű, a magyar kormánynak címzett levele. Ebből még az derült ki, az elvonás nagyjából 3500 milliárd forintos elvonást jelenthet - ez a korábbi magyarországi közbeszerzési gyakorlat alapján korrupciógyanúsnak ítélt módon lehívott operatív programok forrásainak a 70%-a. Az Európai Bizottság az áprilisi magyar választások után két nappal jelentette be, hogy megindítja a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, mert nem látják biztonságban az uniós pénzek felhasználását. Hétfőn kerülhetnek a magyar parlament elé az Európai Bizottságnak tett ígéretekkel kapcsolatos törvényjavaslatok, melyek segíthetik a megegyezést az unióval - mondta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter. Szerinte az EU-tárgyalások jó ütemben haladnak. Arra a kérdésre, miért nem sikerült mégsem megállapodni, azt válaszolta: mert még nem járt le a határidő a bizottsági válaszadására. A határidő szeptember 22. (hvg, atv) Mit tanít az AI a politikának? FELEDY BOTOND A mesterséges intellgiencia (AI) körül egyre nagyobb geopolitikai várakozások alakultak ki. Ahogy az ötvenes években a nukleáris hatalom volt a meghatározó narratíva, úgy lassan az Al-verseny lesz ez a 2020-as években. A kicsit félrevitt vitákból egy egyszerű következtetés már most kiolvasható. Tény, hogy sokan sok mindent várnak az AI területén elképzelt technikai áttörésektől. Emellett ott van a kvantumtechnológia (minden eddigi titkosítás feltörésének gyors ígéretével), az űrutazás és a naprendszerbeli bolygókon való bányászat, vagy éppen a modem biológia számos területe. Mégis, a legtöbbet az Al-ról hallunk a politikai hatalommal összefüggésben, mert ez valami csoda orákulumként kerül a döntéshozók szeme elé.' Holott az AI egyik legígéretesebb kutatási ága, a gépi tanulás éppenséggel ugyanúgy küzd a maga ördögeivel. Miközben a legnagyobb nemzetközi cégek - a Métától a Google-on át az Amazonig - nyomják az algoritmusokat, fejlesztik a saját használatú Al-t, és nem spórolnak rajta -, azért az is látszik, hogy az élet még nem fordult föl fenekestül. (Vagy legalábbis nem csak miattuk...) Egyelőre nem önvezető autók szaladgálnak az utcákon, nincs olyan szoftver, ami bármit el tudna nekünk adni, és nagyon szűk területeken alakultak ki kompetenciák, amelyeket nehéz más területekre érvényesen áttenni. Néha megszámolják, hogy a nagyhatalmak kutatói hány cikket publikáltak az AI területén, vagy hány szellemi tulajdonjogot jegyeztek be. Ezek sem megbízható mérőszámok, sok cikkről kiderült már, hogy alacsony minőségű vagy épp érdektelen; és a kínai hivatalok sem pont ugyanúgy működnek, mint az amerikai szellemi tulajdonjog-védelem. Égyet viszont már most megtanulhatunk az AI területéről: a gépi tanulás lényegében egy automatizált feedback rendszer, a visszajelzésekből tanul a gép, és a visszajelzéseket is egyre finomítani tudja. Végeredményben egy döntéséről eldől, hogy igaz vagy hamis, és az alapján fejlesztve tudását hozza meg a következő (sok millió) döntését. A visszajelzések a politikai rendszerekben is épp ilyen fontosak. Legyen ez a választás négyévente, vagy a tüntetés, a közösségi médiában kialakuló érzelem, új mozgalmak vagy civil kezdeményezések. Legalábbis a demokráciákban. Autokráciák hiába állítják majd a szolgálatukba az Al-t, a kockázat óriási, hogy a megfelelő humán visszajelzések hiányában a gépek vagy rosszul feltett kérdésekre adnak jó választ; vagy eleve olyan dolgokat számszerűsítenek, amelyek félrevezethetik a döntéshozókat, és a biztonság illúzióját kelthetik, végső soron a rezsim rövid távú stabilitásáért feláldozzák a visszajelző rendszereket. Ez a vagy-vagy kérdés a legtöbb politikai rendszerre igaz, így Közép-Európában is érvényes: vagy a hatalom megtartását naponta újítja meg a kormányzat, vagy a hosszabb távú folyamatok korrekciója (policy-making) jegyében rövidtávon felvállal negatív visszajelzéseket is, éppen a korrekciók minőségének javítása miatt. A feszes rendszer stressz alatt törik. A rugalmas rendszer alkalmazkodik. FIGYELŐ „Eldobja a diktátort" Kazahsztán fővárosa Eldobja a diktátor nevét Kazahsztán fővárosa: a Nurszultán Nazarbajevről átnevezett Nur-Szultán visszakapja régi nevét, és újra Asztana lehet - jelentette Kaszim-Zsomart Tokajev elnök. A főváros, amit eleve az 1990 utáni rezsim építtetett a régi helyett, 3 éven keresztül a volt kazahsztáni elnök-diktátor, Nurszultán Nazarbajev nevét viselte. Tokajev hivatalba lépése után nevezte át Asztanát Nur-Szultánra, 2019-es döntését pedig most visszavonta, de az összes többi, Nazarbajevről elnevezett kazahsztáni településnek meg kell tartania a nevét, csak a fővárosé változik. A mostani döntés a 2021-es, nagy kazahsztáni tömegtüntetések hatása, Tokajev, úgy tűnik, a népi követelésekre reagált, illetve a volt elnök befolyását akarja csökkenteni. (168 hu) Közös menekültügyi EU-s politika kell A menekültek szenvedését csak közös uniós menekültügyi politikával lehet elkerülni, fontos az uniós tagországok és intézmények egységes, közös fellépése - mondta Ylva Johansson belügy ekért felelős uniós biztos. Johansson emlékeztetett: a görögországi Moria menekülttábort sújtó, 2 évvel ezelőtti tűzvész után a Európai Bizottság 776 millió euróval támogatta Görögországot annak érdekében, hogy élhetőbb körülményeket teremtsenek a menekültek számára. Rámutatott arra is, hogy Európa a tálibok hatalomátvétele után mintegy 37 ezer menedékkérőt fogadott be, közülük 31 ezren már letelepedési engedélyt is kaptak. Szerinte a tagállamok a háború ellen menekülő ukránokkal szemben példátlan szolidaritást mutatnak, több millió embert fogadtak eddig be. „Ezek a példák ösztönözzenek bennünket, mert sokkal jobbra vagyunk képesek a menekültpolitika terén, és sokkal jobbnak is kell lennünk!” - tette hozzá. A biztos kitért a Hollandiában zajló menekültválságra is, és kétségét fejezte ki, hogy a Hága által bevezetni tervezett intézkedések, mint például a családegyesítési folyamatok lassítása, megfelelnek-e az uniós jognak. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak olyan fenntartható menekültügyi politikát kell kialakítania, amely megelőzi az ilyen fajta válsághelyzetek kialakulását. (MTI)
