Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-03 / 204. szám
2 KÖZÉLET 2022. szeptember 3. | www.ujszo.com Késik az egyezség az energiaárakról ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány pénteki ülósón sem született végleges döntés arról, hogyan is szeretne segíteni az állam az energiaárak növekedése miatt nehéz helyzetbe került családokon és vállalkozásokon. Hétfőre egy újabb kormányülést hívtak össze ezzel kapcsolatban, az elemzők szerint azonban az idő sürget. „Rendkívül szigorú, egyáltalán nem szokványos intézkedéseket kell hoznunk, hogy megvédjük a szlovákiai háztartásokat és vállalkozásokat a magas energiaárak negatív hatásaitól. Remélem, hogy péntekre ezt sikerül olyan formába öntenünk, hogy legalább a szükséges lépéseket megtehessük” - mondta el még a szerdai kormányülést követően Milan Krajniak munkaügyi miniszter. Eredményt azonban a szokatlanul hosszúra sikeredett pénteki kormányülés sem hozott, a miniszterek ezért jövő hétfőn újra összeülnek ez ügyben. Drágább gáz A gazdasági minisztérium arra számít, hogy az általa kidolgozott intézkedéscsomagnak köszönhetően a háztartásoknak jövőre nagyjából 30-40%-kal emelkedik majd a gáz ára, miközben a gáz tőzsdei ára idén a 15-szörösére emelkedett. „A kormány 2023-ra kedvezőbb gázárakat kíván biztosítani a háztartások számára a Dőlné Bojanovice-i tárolókban felhalmozott olcsóbb gáznak köszönhetően. Ezt összekeverjük a kereskedők által vásárolt gázzal, a szolgáltatók így szerződésmódosítás nélkül lesznek képesek a piaci árnál olcsóbban adni a gázt a háztartásoknak” - mondta el a pénteki kormányülést követően Karol Galek gazdasági államtitkár. Plafon a villanyáraknak „A legfontosabb intézkedés a háztartások számára a villamos energia árszabásával kapcsolatos. Továbbra is érvényes, hogy az összes háztartás számára az elektromos áram esetében megawattóránként 61,21 eurós plafont határozunk meg 2023-ra és 2024-re is” - mondta el Galek, emlékeztetve arra is, hogy a villamos energia tőzsdei ára idén 300 százalékkal emelkedett. Az államtitkár azonban már korábban figyelmeztetett, hogy a kedvezményes ár csak a 2020-as háztartási átlagfogyasztás 85 százalékára lesz érvényes, vagyis a háztartásoknak átlagosan 15 százalékkal kellene csökkenteniük a fogyasztásukat, hogy teljes egészében kedvezményes áron juthassanak hozzá az áramszolgáltatáshoz. Akik ennél több áramot fogyasztanak majd, a többletfogyasztásért már a Karol Galek gazdasági államtitkár a pénteki kormányülést követően ismertette a szaktárca energiaárakkal kapcsolatos legújabb elképzeléseit (TASR-felvétei) klasszikus hatósági árat fogják fizetni, amely a piaci ármozgások miatt ezúttal jóval magasabb lesz. Piaci spekulációk „A helyzet komoly. Nem létezik, hogy fél éve tétlenül szemléljük, amint a spekulánsok, energiakereskedők és bankok egy része meggazdagodik azon, hogy Szlovákiában megawattonként 20-40 euróért állítjuk elő az áramot, ami aztán 500 euróért jön vissza Szlovákiába, alaposan megcsapolva a vállalatok és háztartások kasszáját. Ennek véget kell vetni” - mondta el Krajniak, emlékeztetve arra is, hogy jövő péntekre rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri csúcsot hívtak össze Brüsszelbe, amelyen az energiaprobléma európai szintű megoldásáról is tárgyalnak majd. A munkaügyi miniszter szerint azonban Szlovákiának készen kell állnia egy megoldással arra az esetre is, ha az uniós vezetők nem állapodnak meg. „A lengyelek, a románok, a spanyolok, a portugálok már meghozták a szükséges intézkedéseket, mi mire várunk?” - tette fel a kérdést a tárcavezető. Sürget az idő Sürgős intézkedéseket javasolnak az energiapari szakemberek is. „A villamos energia árának az indokolt nyereség elve alapján kellene felső határt szabni. A piaci szereplők így nem tudnának kifogást emelni a későbbi veszteségek miatt, hiszen nem tiltanák meg számukra a nyereségképzést, ám a profit indokolt mértékű lenne, nem olyan aránytalan, mint most, ami minden fogyasztónak árt” - vallja Karel Hirman energetikai elemző. Szerinte át kellene gondolni azonban a fosszilisenergia-hordozókról a zöld energiaforrásokra való átállás ütemtervét is. „Nem lenne szabad idő előtt betiltani egyes energiaforrásokat, amíg nem áll rendelkezésünkre elegendő mennyiségű megújuló energiaforrás. Fel kellene hagyni például az atomerőmüvek leállításával, és ezeknek is meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy a megújuló energiaforrásokhoz hasonlóan fejlődhessenek” - mondta el Hirman. (mi, TASR) A kisebbségi kormányzás ugyan lehetséges, de kivel? CZlMER GÁBOR Az SasésazOLaNOközti patthelyzet továbbra is megoldatlannak tűnik, így agyra valószínűbb, hogy az országban hamarosan kisebbségi kormány lasz. Pozsony. Az OEaNO vezetője, Igor Matovié csütörtökön este arról beszélt, hajlandó távozni a pénzügyminiszteri posztról, ha az SaS belegyezik azokba a pontokba, amelyeket Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök szerdán mutatott be. Ahogy arról beszámoltunk, ezek között van például az alkoholra és a szerencsejátékra vonatkozó adó átalakítása, az orosz olajra kivetendő új adó, míg a háztartások energiaszámláit 250 millió euró értékben támogatnák, de a nyugdíjasok között is szétosztanának 150 millió eurót. Az SaS vezetője, Richard Sulik azonban kijelentette, csak az után hajlandóak tárgyalni ezekről a pontokról, ha először Matovic lemond. Ezzel együtt az is igaz, hogy a csomagban több olyan intézkedés is van, amelyet az SaS hosszabb ideje elutasít, a párt például alapvetően ellenzi az adóemeléseket. Anna Zemanová, az SaS parlamenti frakcióvezetője pedig arról beszélt, egyes javaslatok szerinte alkotmányellenesek. Sulíkék a kormányválság elején augusztus végéig adtak időt Matovicnak a lemondásra, ellenkező esetben távoznak a koalícióból. A határidő szerdai lejártával Sulik le is mondott a gazdasági minisztérium vezetéséről, de arra kérte a másik három SaS-es minisztert, hétfőig maradjanak a helyükön, hiszen abban bízik, Matovié addig meggondolja magát és minden további nélkül távozik. Kisebbségi kormányzás Ha az SaS távozik a kormánykoalícióból, nemcsak a miniszterei mondanak le, hanem a parlamenti képviselőiket sem köti már semmi, hogy a kabinet által beterjesztett törvényjavaslatokat megszavazzák. Sulíkék jelenlegi 20 képviselője nélkül a többi kormányzó pártnak, így az OEaNO-nak, a Sme rodinának és a Za l’udínak nincs meg a szükséges többsége a 150 fős törvényhozásban, az új jogszabályok elfogadásához néhány, jelenleg ellenzékben ülő képviselő szavazatára is szükségük lehet. Az ellenzékben jelenleg a Smer, a Hlas és a fasiszta ESNS-ből kivált szintén szélsőjobboldali Republika, valamint maga a Kotleba-féle ESNS, illetve néhány egyéb képviselő ül. Az utóbbiak egy része Kotlebáékkal való kollaboráció által, a fasiszták listáján jutott a parlamentbe, néhányan pedig az OEaNO-val, esetleg a Za l’udíval kerültek a törvényhozásba, csak kiléptek ezekből a frakciókból, vagy kidobták őket onnan. Egy kisebbségi kormányzás esetén a kabinetnek néhányat a szélsőségesek közül, esetleg ebből az „egyéb” kategóriába tartozó képviselőből kell az oldalára állítania, hiszen az kizárt, hogy a Smer vagy a Hlas támogatná a kormányt. Ján Budaj (OEaNO) környezetvédelmi miniszter már a szerdai kormányülés után bejelentette, nem lesz tagja olyan kormánynak, amelynek megmaradása fasisztákon múlna. „Meglátjuk, hogy egyáltalán marad-e hármas koalíció. Ha a fasisztákon fog múlni a hatalom megőrzése, annak a kormánynak én nem leszek a tagja” - mondta újságíróknak Budaj. Kollár: Viszlát, Budaj! Boris Kollár, a Sme rodina vezetője, aki a parlament házelnöke is egyben, a Joj televízió csütörtök esti politikai vitaműsorában arról beszélt, felőle Budaj akár le is mondhat. A műsorvezető azon felvetésére, mi szerint a környezetvédelmi miniszter elutasítja a fasisztákkal való együttműködést, Kollár ugyanis így reagált: „Ha nem tetszik neki, akkor csak menjen.” A házelnök ezzel együtt is lényegében már tényként kezeli, hogy a koalíció az SaS nélkül folytatja. Szerinte azzal, hogy Sulik beadta a lemondását, visszafordíthatatlan lépést tett, valószínűnek tartja, hogy a többi SaS-es miniszter hétfőn távozik. Kollár korábban nem lelkesedett a kisebbségi kormányzásért, most azonban már elképzelhetőnek tartja azt, ha sikerül megvalósítaniuk a programjukat. „Teljesen hétköznapi dolog, hogy egy kabinet kisebbségből kormányoz. Nem szükséges, hogy 76 képviselőnk legyen, és mégis nyugodtan kitölthetjük választási időszakot akkor, ha ad hoc támogatnak minket ellenzéki képviselők” - véli Kollár. Hozzátette, ez a támogatás úgy is elképzelhető, hogy az adott ellenzéki képviselők egyszerűen nem vesznek részt az ülésen, hiszen legtöbbször a jelenlévők többsége szükséges egy-egy törvény elfogadásához. Kiket igazolhatnak? Ugyan az SaS nem zárta ki, hogy ellenzékből is támogassa azokat a kormányjavaslatokat, amelyeket hasznosnak tart, az év egyik legfontosabb törvényével, a jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatban például már jelezték a kifogásaikat. A hárompárti koalíciónak tehát, az „egyéb” kategóriába tartozó képviselők között kell támogatást találnia, hiszen a Smerre és a Hlasra nem számíthat. Itt elsősorban a Milan Mazurek nevével fémjelzett, szélsőjobboldali Republika öt képviselője van, akik azonban most több esetben a Smerrel működtek együtt. További csoportot alkot a fasiszta ESNS hét képviselője. Az eredetileg az utóbbi párt listáján bejutott Tomás Taraba körül is kialakult egy négyfős csoport, amelyben hozzá hasonlóan ketten Kotlebáékkal érkeztek a parlamentbe, egy főt, Ján Podmanickyt pedig a Smertől csábítottak el. A szélsőséges képviselők közé tartozik még Slavéna Vorobelová, aki az ESNS révén szerzett mandátumot, de nem ült be a frakciójukba. Vorobelová a közösségi oldalán oroszpárti dezinformációt terjeszt, Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsőíti. A független képviselők közé tartozik még Martin Cepéek is, akit az OEaNO frakciójából dobtak ki, miután többször együtt szavazott az ellenzéki szélsőségesekkel. A politikai hajlék nélküli képviselők közé tartozik még Katarina Hatráková és Ján Micovsky, mindketten az OEaNO listáján jutottak a parlamentbe. Micovsky még egy ideig mezőgazdasági miniszter is volt, míg Hatráková volt Tabák mellett a másik OEaNO-s, aki nem szavazta meg Fico kiadatását, így őt is kizárták Matovicék frakciójából. Végül pedig ugyancsak formálisan függetlenként, de parlamenten kívüli pártlogót magukra véve politizál a törvényhozásban Miroslav Kollár és Tornái; Valásek, akik a Za l’udí listáján szereztek mandátumot, majd elhagyták annak frakcióját. Az előbbi jelenleg a parlamenten kívüli Spolu elnöke, az utóbbi pedig az ugyancsak a törvényhozáson kívül rekedt Progresszív Szlovákia tagja. Boris Kollár korábban nem lelkesedett a kisebbségi kormányzásért, most azonban már elképzelhetőnek tartja azt, ha sikerül megvalósítaniuk a programjukat (TASR-felvétel)
