Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-03 / 204. szám
www.ujszo.com! 2022. szeptember 3. RÉGIÓ 3 Újra életet kellene lehelni a termőtalajokba TORNYAI BIANKA A régen önellátó gazdálkodást folytató Szlovákia legértékesebb földterületein hatalmas gondok vannak. A termőföld évtizedekig tartó kiszipolyozására új módszerek segítségével lehetne megoldást találni. GALÁNTA A Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (RPPK) galántai szervezete idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. Létrejöttét a 30/1992-es számú törvény szabályozta. Az évek során sokféle funkciót töltött be. Jelenleg elsődleges feladata a régió gazdáinak érdekvédelme, továbbá a köztük lévő információcsere fenntartása az állami szervek és az európai uniós előírások alapján, a gazdák kéréseinek, kérdéseinek közvetítése a felsőbb szervek felé, szakmai találkozók, tanfolyamok szervezése. Borovszky László idén januárban került az élére. Lapunknak elmondta, hogy a járási szervezetnek közel 140 tagja van, az egykori állami gazdaságokból és szövetkezetekből átalakult nagy gazdaságoktól a legkisebb önálló gazdálkodó mezőgazdasági termelőkig, vállalkozókig. Éves szinten gyűléseket szerveznek, ahová meghívják a tagokat, ajárási igazgató napi szinten továbbítja e-mailben az információkat nekik, adatokat gyűjtenek a termésről, a károkról. Hiányzó utánpótlás Mostanában az Éurópai Unió által kiadott, a 2023-27-es időszakra vonatkozó irányelvek tanulmányozásával foglalkozik a járási kamara. „Izgatottan várjuk, hogy a mezőgazdasági minisztérium kiadja a módszertani útmutatást ahhoz, hogy ezeket az irányelveket átültethessük a gyakorlatba, hiszen a gazdákban számos kérdés merül fel, de útmutatás nélkül nagyon nehéz tanácsot adni. Azt tudjuk, hogy az alaptámogatás viszonylag alacsony lesz az adott időszakban, de minél több irányelvet tud valaki megvalósítani a tevékenysége során, annál nagyobb támogatásra számíthat” - fejtette ki. A Galántai járás gazdái főleg sűrűn vetett gabonaféléket, kukoricát, napraforgót, repcét termelnek. Nagyon kevés viszont a gyümölcs- vagy zöldségtermelő gazdaság és óriási gondok vannak ezek értékesítésével. Egyetlen nagyobb baromfitermelő működik Királyrévben. Az állattenyésztés szinte teljesen leépült. „Úgy vélem, a legnagyobb probléma az emberi erő utánpótlásával van. Korábban a mezőgazdasági szakközépiskolákban kinevelték a szakembereket, most azonban alig lehet gépészeket találni, akik értenek a modern gépekhez. Némi erőfeszítést a felsőoktatásban lehet tapasztalni ugyan, de ez egyelőre nem elég hatékony. A technikai feltételek adottak a precíziós mezőgazdasághoz, a területi adottságokhoz igazodó gazdálkodáshoz, de hiányoznak a hozzáértő szakemberek. Ma már drónok, GPS-rendszerek, illetve a földekről különféle adatokat szolgáltató cégek segítik a gazdákat, de ezekhez érteni kell, az idősebbek nehezen adaptálódnak ehhez” - vázolta fel Borovszky László. Ide is gáz kell A mezőgazdaságról mint ágazatról általánosságban elmondta, hogy óriási problémák vannak, leginkább a klímaváltozás miatt. „Az úgynevezett nagyszombati blokkhoz tartozó Galántai járásban tevékenykedő gazdák kimondottan rossz évet tudnak maguk mögött. Ezen csak ront a jelenlegi politikai helyzet és a világban zajló események. A szezon elején még úgy tűnt, szépen alakulnak majd az árak és jó bevételre számíthatnak ■■■ UH a termelők, de nem egészen így lett. A költségek viszont, a műtrágya, a vetőmag és az energia ára hatalmas mértékben megemelkedtek. Egyre több probléma adódik abból is, hogyan lehet majd a szárítókat működtetni, hiszen azokat gázzal fűtik. Kérdéses, mennyibe fog kerülni például a kukorica szárítása, ha egyáltalán lesz kukoricatermés. Becslések szerint 50 százalékos kieséssel kell számolnunk, a napraforgó esetében 30- 40 százalékossal” - mondta el a kamarajárási igazgatója. Hangsúlyozta azonban, hogy ezekre a problémákra lehet megoldást találni. Mivel az állattenyésztés több évtizede tartó leépítése miatt nincs szerves trágya, amivel lehetne javítani a föld minőségén, ezért kétféle módszer kezd elterjedni. Az egyik a no till technológia, vagyis, hogy nem végeznek mély szántást. „A föld legértékesebb, mikrobákban gazdag rétege 5-6 cm, ha ezt a szántással leforgatják, akkor a szinte halott réteg kerül föl és a mélyebb rétegekben lassan elhalnak a mikrobák. Előnye a talaj megújulása, biológiai és fizikai tulajdonságainak javulása. Ennek a módszernek a hátránya, hogy nem irtják a gyomot mechanikusan, ezért csak vegyszeresen lehet, így rengeteg, az egészségre bizonyítottan káros glifozát és más veszélyes anyag kerül a talajba. A másik, sokkal hatékonyabb és hosszú távon eredményesebb megoldás a föld újraélesztése lenne baktériumokkal, gombákkal. Bevallom, magam is inkább ezt tartom járható útnak. Azoktól tudjuk, akik már több éve használják ezt a módszert, hogy nagyon jó eredményeket tudnak felmutatni” - fogalmazott Borovszky László. Kifejtette, sok olyan cég van, amelyik élő mikroorganizmusokat juttatva a földbe igyekszik javítani annak minőségén, de ennek a módszernek az eredményességét nagyban rontja a szárazság, az időjárás. Sok esetben mire a mikroorganizmusok ki tudnák fejteni hatásukat, a legtöbbjük elhal. „A leghatékonyabb, amikor spórák formájában viszik ki a mikroorganizmusokat, amelyek csak a megfelelő körülmények meglétekor fejtik ki hatásukat. Nagyon jó személyes tapasztalataim vannak az udvardi ALTER Eco Kft. termékeivel. Kovács János magyar- és csehországi kutatómunkáinak eredményeit feldolgozva alapította a cégét, amely pontosan az említett, a spórák formájában alkalmazott biológiai növényvédelemmel foglalkozik. A baktériumalapú mikrobiológiai készítmények, amelyeket nemcsak a talajba lehet juttatni, hanem a növények leveleire is, meghosszabbítják a növények élettartamát, ezzel javítják a termést és egyúttal javul a szántóföld minősége. Nem utolsósorban a tapasztalatok megfigyelése alapján a hozzáadott értékekhez sorolható a talajban és levélen is kártékony szervezetek elleni növényvédelemi hatás. Természetesen nem elég egyszer ilyen szereket juttatni a földbe, növényzetre, hanem erre a módszerre felépített rendszert kell kialakítani a gazdálkodás során. Az egyes növényekre más-más szer szükséges, de ami a lényeges, hogy a föld minősége jelentősen javul. A biológiai növényvédelmet hosszabb ideje tanulmányozom, és a szervezet igazgatójaként igyekszem felhívni rá a gazdák figyelmét, hogy ez a módszer megoldást jelenthet a jelenlegi nehéz helyzetükre” - részletezte. Hozzátette, elsőrendű feladata, hogy segítse a szervezethez tartozó gazdákat abban a munkában, amelyet végeznek, mert ez ad munkát és megélhetést nekik, de azt is fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmüket arra, hogy másképp is lehet. Járható út a bio A biogazdálkodással kapcsolatban Borovszky László elmondta, mindenképpen járható út, és nagyon jó lenne, ha minél többen mennének ebbe az irányba, de Szlovákiában még gyerekcipőben jár ez a törekvés. „Egyáltalán nem mindegy, hogy a terményeket vegyszermaradványokkal együtt fogyasztjuk el, vagy anélkül, de legfőképpen vásárlóerőnek kell kialakulnia, hogy a biotermékeket eladhassák a gazdák. Ezek atermények drágábbak, nem alakult még ki a megfelelő piacuk. Egy diószegi gazdaság például teljesen átállt a biológiai termesztésre, de kizárólag külföldön tudja értékesíteni az árut. Úgy vélem, a tudatosságot a minőségi élelmiszer-fogyasztásról már a gyerekekbe kellene belenevelni, hogy az egészségesebbet válaszszák, mert hosszú távon azt éri meg” — hangsúlyozta. Borovszky László: Legközelebb szeptember végén tart a járási szervezet konferenciát a királyrévi Kacsafesztivál keretében (A szerző felvétele) Utólag hivatalosan is átadták a tisztítóállomást SOMOGYI KATALIN Kát éven keresztül épült a csatornahálózat, az engedélyeztetési folyamattal együtt még ennél is tovább tartott, de meglett. Hivatalosan is átadták a nyárasdi csatornahálózathoz tartozó tisztítóállomást is. NYÁRASD A beruházás nagy részét európai uniós forrásból, állami támogatásból finanszírozták, a község a szokásos ötszázalékos önrésszel járult hozzá a költségvetéshez. „A projekt kezdete óta az évszázad beruházásának neveztük, mert nem valószínű, hogy a közeljövőben sikerül községünknek még egyszer 13 millió eurós támogatást kapni” - mondta el Bacsó László polgármester a projekt utolsó részeként átadott tisztítóállomás szalagátvágó ünnepségén. Mertek nagyot álmodni a mindenkori önkormányzat tagjai a polgármesterekkel az élen 2010 és 2014 között, és vallották, addig kell próbálkozni, amíg egyszer csak sikerül. Valóban így lett, 2016-ban, húsvét előtt megjött a hőn áhított jóváhagyás, és 2017-ben el is kezdődött az építkezés. A tisztítóállomás már pár évvel korábban megépült ugyan, de a berendezést és technikát teljesen fel kellett újítani. Az építkezés befejezésének határideje 2020 volt, de a kivitelező AVA-stav jóval a határidő lejárta előtt, már 2019 elején elkészült az építkezéssel. Ezután elkezdődhetett a használatba vételi eljárás hosszadalmas folyamata. Az egész projektet két részre osztották, külön kezelték a tisztítóállomást és külön magát a csatornarendszert, ami okos döntésnek bizonyult, mert más-más elbíráláshoz kötődően egyik sem hátráltatta a másikat. A tisztítóállomás 2019. december 8-án megkapta a használati engedélyeztetést, majd egy évre rá, 2020 novemberében a csatorna rendszere is zöld utat kapott a használathoz. Ettől a dátumtól indultak a rákötések, az egyes házak hozzákapcsolásai. Nem egész két év elteltével a község háztartásainak mintegy 70 százaléka kapcsolódott rá a csatornarendszerre. „Kellemes meglepetésként ért, hogy ilyen gyorsan, aránylag sokan döntöttek a csatornázásra való rákötés mellett, bár a munka dandárja még előttünk áll, hiszen az anyagi támogatás egyik feltétele az volt, hogy 5 éven belül a lakosok 85 százaléka kapcsolódjon a rendszerre. A lakosok közül aki akart, már a csatornázás felhasználója lett, most előttünk áll a feladat, meggyőzni a további 15 százalékot is” — mondta zárszóként a polgármester. És miért több mint két évvel a jóváhagyások után van a hivatalos, ünnepélyes átadás? Erre is van magyarázat: „Erre az alkalomra szerettük volna körünkben üdvözölni a környezetvédelmi minisztert is, de nem tudott ránk időt szakítani, majd következtek a covidos korlátozások. Végül úgy döntöttünk, most már mindegy, megvárjuk az ez évi nyárbúcsúztató ünnepélyt és ehhez kötöttük a hivatalos szalagátvágást” — világosította fel a kíváncsiskodókat Bacsó. Bár hihetetlen, de annak ellenére, hogy Szlovákia több mint egyharmada a Csallóközből kapja az ivóvizét, még mindig nagyon sok település csatornázása nincs megoldva. Hiába várja több csallóközi község is ugrásra készen és a nem kevés pénzen kidolgoztatott projektekkel a felhívásokat, jöjjenek bárhonnan is. A jelenlegi állás szerint vagy megvalósíthatatlanul rövid időszakra érvényesek a kiírt felhívások, vagy csak nagyon kevés község paramétereire érvényesek a kiírás feltételei. Az ünnepélyes átadásig a háztartások 70 százaléka kapcsolódott rá a csatornarendszerre (A szerző felvétele)
