Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-12 / 211. szám
6 I KÜLFÖLD 2022. szeptember 12. | www.ujszo.com Elsöprő ukrán ellentámadás Harkiv térségében ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. A kelet-ukrajnai Harkiv térségében sikeres ellentámadást indított az ukrán hadsereg. Elfoglalta Balaklija, Küpjanszk és a kulcsfontosságú Izjum városát. Leállt a zaporizzsjai atomerőmű. Volomidir Zelenszkij ukrán elnök értékelte az ellentámadás eredményeit. Az ukrán hadseregnek közel kétezer négyzetkilométert sikerült viszszafoglalniuk az oroszoktól az ország északkeleti térségében. „Ezekben a napokban az orosz hadsereg a legjobb oldalát mutatja: a hátát. És jól teszik, hogy futnak, mert a megszállóknak nincs helye Ukrajnában” — mondta Zelenszkij, miután számos orosz egység vonult vissza Ukrajna északkeleti részén. Tombol a csecsen vezér A harkivi ellenoífenzíva a legnagyobb ukrán haditett Kijev megvédése óta - állítja a brit Economist lap. A Harkiv melletti ukrán áttörés volt a leggyorsabb előrenyomulás, amelyről hónapok óta bármelyik fél beszámolt, és az egyik legnagyobb változás a háború menetében azóta, hogy az orosz erők márciusban felhagytak a főváros, Kijev elleni elbukott támadással. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, az ukrán hadsereg bebizonyította, le tudja győzni az orosz erőket a kapott külföldi fegyverekkel. Bár a hivatalos moszkvai indoklás szerint az orosz csapatok csak egy „szervezett átcsoportosítás” miatt vonulnak vissza az északkelet-ukrajnai területeken, közben már Vlagyimir Putyin általában örök optimista szövetségese, Ramzan Kadirov csecsen elnök is azon háborgott, hogy az orosz parancsnokság hibái miatt veszítik el sorra a városokat Harkiv térségében. Egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy ha az orosz hadsereg stratégiája nem változik a következő napokban, személyesen kéri számon a történteket az orosz hadügyminisztériumon és az ország vezetésén, és elmagyarázza nekik, mi történik valójában a helyszínen. Megtévesztett ellenség A Herszon felszabadítására indított ukrán déli offenzíva dezinformációs kampány volt, hogy elterelje Oroszország figyelmét a Harkiv térségében készülő valódi támadásról - közölték az ukrán különleges erők. Oroszország azt hitte, hogy délen lesz a nagy támadás, ezért áthelyezte oda erőit. Aztán dél helyett ott történt az offenzíva, ahol a legkevésbé számítottak rá, és ez pánikot és menekülést váltott ki - mondta Tarasz Berezovetsz, az ukrán különleges erők Bohun brigádjának sajtófőnöke. Az ukrán haderő továbbra is váratlanul gyors előrenyomulást folytatnak az ország északkeleti részén, 3 nap alatt visszafoglalta a megszállt harkivi régió több mint egyharmadát. Az ukrán területi nyereségek nagy részét az orosz védelmi minisztérium a hétvégén kénytelen volt megerősíteni. Visszavett fontos városok Az orosz haderő egy hónappal a háború elindítása után, március 24- én vette át az ellenőrzést a Harkivtól 120 km-re fekvő Izjum felett. Most minden jel arra utal, hogy a pár napja indított ellentámadásban az ukránok ezt a 45 ezres várost is visszafoglalták. A Donyeck megyei orosz megbízott, Danyil Beszonov arról számolt be, hogy az orosz katonák elhagyták Izjumot, kisebb településeket. Ukrajna visszafoglalta a stratégiai fontosságú Küpjanszk városát. A 27 ezer lakosú, Harkivtól mintegy 100 km-re keletre fekvő város a február 24-én indult orosz támadás óta megszállás alatt állt. A hely fontos vasúti csomópontnak számít, amelynek nagy jelentősége volt az orosz hadsereg utánpótlásában. Olyan képek is megjelentek, amelyen ukrán katonák láthatók a kupjanszki városháza előtt, amint az ország zászlaját tartják magasba, az orosz zászló pedig a lábuknál van. Innen továbbrobogtak Küpjanszk városa felé, ami kulcsfontosságú logisztikai csomópont, alig 30 km-re Harkivtól. Küpjanszk elvesztése nagy érvágás az oroszoknak, mert a fontos utánpótlási útvonal elvágásával sokkal sebezhetőbbé válnak Donbaszban. A második világháború óta nem esett fogságba olyan magas rangú orosz katonatiszt, mint a Harkiv környéki meglepetésszerű ukrán támadásnál, ha valóban Andrej Szicsevoj altábornagyot, a nyugati erők parancsnokát fogták el, és nem a hasonmását. Ha valóban az altábornagyot fogták el, az azt jelenti, hogy elvesztették a Harkiv környéki orosz erők a parancsnokukat. Ukrajna azt állítja, hogy csapataik Harkivtól északra alig 50 km-re vannak már az orosz határtól. Rácz András Oroszország-szakértő azt írja, „a háború legnagyobb orosz vereségét látjuk éppen kibontakozni.” A több ezer orosz katona olyan tempóban menekül, hogy inkább otthagyják a lőszerkészleteket és a felszerelésüket is. Az orosz közigazgatás vezetője az általa ellenőrzött harkivi területeken azt mondta a lakosoknak, hogy evakuálják a tartományt, és meneküljenek Oroszországba, hogy „életeket mentsenek”. Szemtanúk arról számoltak be, dugók alakultak ki az oroszok által ellenőrzött területről autóval menekülő emberek miatt. Az ukrán hadsereg új támadásokat indított orosz pontonhidak ellen, amelyeket a Dnyeperen építettek, hogy utánpótlást szállítsanak rajta Herszonba és környékére. Az ukrán erők tüzérségi és rakétatámadásokkal használhatatlanná tettek valamennyi rendes hidat a folyón - közölte a déli parancsnokság. Lekapcsolt atomerőmű Lekapcsolták az energiahálózatról a zaporizzsjai atomerőművet - jelentette be vasárnap a létesítményt üzemeltető ukrán Enerhoatom. A döntést a vállalat biztonsági okokkal indokolta. Szombat este sikerült helyreállítani az erőműben az áramellátást, így biztonságosan le tudták állítani a 6., egyben utolsó működő reaktort. Az erőmű környékén az utóbbi hetekben nemzetközi figyelmeztetés ellenére sem csillapodtak a harcok az ukrán és az orosz erők között, a felek egymást vádolták a létesítmény közelében történt támadásokkal, Kijev pedig azt vetette Moszkva szemére, hogy katonákat állomásoztat az erőmű épületében. Az erőmű az utóbbi napokban már csak a saját szükségleteit látta el, miután a létesítményt az ukrán hálózattal összekötő elektromos vezetékek az ágyúzások következtében súlyosan megrongálódtak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, a tüzérségi támadások tönkretették az erőmű mellett lévő Enerhodar infrastruktúráját, és növekvő veszélyt jelentenek az atomerőműre. A zaporizzsjai atomerőmüvet az orosz erők márciusban, az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után foglalták el, de továbbra is ukrán személyzet üzemelteti. (MTI, Tx. 24 hu) Szeptember 19-én vesznek végső búcsút II. Erzsébet királynőtől A néhai uralkodó koporsóját szállító autó tegnap átszelte Skóciát (TASR/AP) Szeptember 19-ón vesznek végső búcsút II. Erzsébet királynőtől. Az ősi törvényeknek megfelelően formálisan is az Egyesült Királyság uralkodójává nyilvánították szombaton III. Károly királyt. London. Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény alapján II. Erzsébet királynő halálának pillanatától elsőszülött fia, a 73 éves addigi trónörökös, Károly a brit uralkodó. Az új király III. Károly néven lépett trónra. Az Egyesült Királyság trónöröklési törvényei azonban azt is előírják, hogy az uralkodók halála esetén összehívott trónutódlási tanács (Accession Council) - a trónbitorlást elkerülendő - kétséget kizáróan megállapítsa az új király vagy királynő kilétét, és nyilvánosan kihirdesse, hogy ő az Egyesült Királyság egyedüli és törvényes uralkodója. Ez a formális eljárás zajlott le évszázados hagyományokat követő ceremónia keretében szombaton a St. James-palotában, Károly volt londoni rezidenciáján. Múltidéző ceremónia A szombati ceremónián a tanács tagjai közül hozzávetőleg kétszázan voltak jelen, és a több szakaszból álló formális eljárással ők állapították meg, hogy III. Károly az Egyesült Királyság uralkodója. A proklamációt ezután katonai tiszteletadás közepette kihirdették a St. James-palota teraszán, majd a londoni City egykori tőzsdeépülete, a Royal Exchange lépcsőjén is. A III. Károlyt formálisan uralkodóvá nyilvánító deklaráció kihirdetését díszsortüzek kísérték a londoni Hyde Parkban, illetve a Tower ősi épületegyüttesénél, a Temze partján. III. Károly király a szombati ceremónia utáni első intézkedésével munkaszüneti nappá nyilvánította édesanyja temetésének napját. A néhai uralkodót katonai tiszteletadással kísért állami temetés keretében helyezik végső nyugalomra. Legutóbb Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen, 1965-ben bekövetkezett halála után. Szeptember 19-én vesznek végső búcsút II. Erzsébet királynőtől - jelentette be a Buckingham-palota. A néhai brit királynőt életének 97., uralkodásának 71. évében, csütörtök este érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Elindult vasárnap a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet királynő koporsóját szállító és kísérő járműkonvoj a királyi család nyári rezidenciájáról, a skóciai Balmoral kastélyából. Ezzel több mint egyheti búcsúszertartás-sorozat vette kezdetét, amelynek végső aktusaként szeptember 19-én, a London nyugati határában fekvő Windsorban helyezik végső nyugalomra a volt uralkodót. A koporsó - amelyet jelenleg a királyi család Skóciában használatos lobogója, a Scottish Royal Standard és Skóciában honos virágok borítanak - vasárnap késő délután Aberdeen és Dundee városait is érintő, csaknem 300 kilométeres, hatórás út után érkezett meg a brit uralkodók hivatalos skóciai rezidenciájára, az edinburghi Holyroodhouse-palotába. Innen ma átviszik a skót főváros St. Giles székesegyházába, ahol 24 órára felravatalozzák. A koporsót kedden szállítják repülőgéppel Edinburghból Londonba, a néhai uralkodó egyetlen leánya, Anna hercegnő kíséretében. A repülőgép a brit királyi légierő (RAF) északnyugat-londoni támaszpontján, Northoltban száll le. II. Erzsébet királynő koporsóját innen először a Buckingham-palotába viszik, ahol III. Károly király és felesége, Kamilla fogadja, majd szerda délután átszállítják a londoni parlament legősibb épületegyüttesébe, a Westminster Hallba, ahol négy teljes napra felravatalozzák. A ravatal csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható a nap 23 órájában. A király beszéde Meleg szavakkal emlékezett meg elhunyt édesanyjáról, II. Erzsébet királynőről első televíziós beszédében III. Károly. Közölte, élete hátralévő éveiben ugyanolyan elkötelezettséggel szolgálja nemzeteit, ahogy ezt édesanyja tette. Hivatalosan bejelentette azt is, trónra lépésével elsőszülött fiára, Vilmos trónörökösre száll a walesi hercegi cím, amelyet eddig ő viselt. Kitért másodszülött fiára, Harry hercegre is, aki bő két éve felhagyott a királyi család tagjaként ráháruló hivatalos feladatok ellátásával, és amerikai feleségével, Meghan hercegnővel Kaliforniába költözött. Harry és a királyi család többi magas rangú tagja között azóta is feszült a viszony. III. Károly király azonban beszédében kijelentette: szeretne kifejezést adni „az életüket külföldön folytató” Harry és Meghan iránt érzett szeretetének. III. Károly életrajza a 19. oldalon olvasható. (MTI, ú) Oroszokat sokkoló ukrán előretörés történik Harkiv térségében, az ellenség fegyvereit hátrahagyva menekül (TASR/AP)
