Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-08 / 183. szám

EGESZSEG ■ 2022. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com GYÓGYHÍREK 11 Súlyos következményei lehetnek az e-mail apnoének Miközben elmélyülten dolgozunk a számító­gépen, vagy válaszolunk a telefonunkon az üzenetekre, véletlenül abbahagyhatjuk a légzést. Ez éppen elég ahhoz, hogy megza­varja a rendszeres oxigénáramlásunkat, és akaratlanul is elindítsa a stresszreakciót. á e-mailapnoe /l _ olyan jelen­r W ség, amikor í ^ M az emberek JL m. M J öntudatla­nul visszatartják a lélegzetüket, amikor e-mailekre válaszolnak vagy sms-eket írnak - mondja Ni­­raj Naik, a világ egyik vezető lég­zéstechnikai szakértője, a SOMA Breath nemzetközi légzésiskola ala­pítója. „Linda Stone, író, kutató, az Apple és a Microsoft korábbi vezetője, aki 2008 körül először mondta ki az e-mail apnoe fogalmát, kutatásai során több száz ember légzési min­táit figyelte meg számítógép előtt ülve, és azt találta, hogy az emberek kö­rülbelül 80 százaléka ön­­tudadanul csak az e-mailekre (vagy bármilyen más képernyős tevékenységre) jel­lemző” - magyarázza Naik. A lég­zés visszatartása kilégzéskor ösztö­nösen segít az embereknek abban, 'iff ■ Ijpüäs*^ visszatartja a lélegze­tét, amikor e-mailekre vagy sms-re válaszol”- mondja Naik. Idegrendszeri kutatások kimutat­ták, hogy amikor rendkívül kon­centráltan foglalkozunk valamivel, az agy ösztönösen „kikapcsol” bi­zonyos tudatalatti tevékenységeket- például a légzést, vagy hogy képes legyen észreven­ni az éh­séget vagy a hőmér­sékletet hogy az agyi energiát az adott fel­adatra irányítsa. „A je­lenség valójában nem »így lélegezzen! Legközelebb, amikor azon kapja magát, hogy vissza­tartja a lélegzést, miközben e-mailekre válaszol, cikket ír, vagy éppen táblázatokat elemez, próbálja ki az aláb­bi légzésgyakorlatot. • Üljön kényelmesen, egyenes háttal. • Lélegezzen az orrán • keresztül néhány másod­percig, töltse meg a tüde­jét levegővel. • Óvatosan, anélkül, hogy bárhogyan is erőltetné, a szájon keresztül fújja ki a levegőt 8 másodpercig. • Miután kilélegzett, léle­gezzen újra teljesen be, erőltetés nélkül, és lassan lélegezzen ki nyolc má­sodpercig. • Ismételje meg ezt 20-30-szor egyenletes, folyamatos ritmusban. hogy jobban koncent­ráljanak vagy jobban összpontosítsanak arra, amit éppen csinálnak. Egy olyan tudatalatti agyi tevékeny­ség, mint a lég­zés átmeneti gádása lehető­vé teszi az agy számára, hogy erőforrásait egy ne­héz feladat el­végzésére irá­nyítsa át. Nincs semmi közvedenül ká­ros az e-mail ap­­noéban, ha időn­ként fordul elő, de ér­demes odafigyelni, ha gyakran tapasztalja. Ha ez az ösztön rendszeresen bein­dul, a hatás krónikussá válhat” - mondja Naik. Anélkül, hogy túlsá­gosan belemennénk a tudomány apró részleteibe, idővel a krónikus légzésvisszatartás a szervezet oxi­gén-, szén-dioxid- és nitrogén­­oxid-szintjének egyensúlyfelbom­lásához vezet. Lényegében az e-mail apnoe akaradanul is harc vagy menekülés állapotba hozhat minket, bekapcsolva a szerveze­tünk stresszválaszkapcsolóját, és felerősítve a stressz és a szoron­gás érzését. Ha nem ellenőrizzük, „ez az egyensúlyhiány hozzájárul­hat a stresszel kapcsolatos betegsé­gekhez” - mondja Naik. A hosszú órákon át tartó, képer­nyőt bámuló munka, a nagy stresszhatással járó feladatok elvég­zése és a rossz testtartás mind nö­velheti az e-mail apnoe kialakulá­sának valószínűségét. ,A képernyő nézése közbeni görnyedt vagy le­csúszott testtartás összenyomja a mellkast, ami sekélyebb légzés­hez vezet” - teszi hozzá Naik. Hogy ne tartsd vissza a lélegzeted a munkahelyeden, szó szerint gya­korold a légzést. „Szerencsére be lehet tanítani az agyunkat arra, hogy a feladatokra koncentráljunk anélkül, hogy öntudatlanul gátol­nánk a légzést” - mondja Naik - „Egyre több kutatás utal arra, hogy az olyan tevékenységek, mint a légzés vagy a meditáció, javíthat­ják az olyan kognitív funkciókat, mint a figyelem, a memória és a végrehajtó funkciók.” Elmagyarázza, hogy az orrlégzés gyakorlása, amely magában foglalja a lassú, elnyújtott kilégzést (más szóval: a kilégzés hosszabb, mint a belégzés), egyszerű módszer, ame­lyet az ősi jógik adtak át nekünk a légzésszám, a szorongás csökkenté­sére és az elme megnyugtatására. Az alapvető légzéstechnikák elsajátítá­sa (és valódi gyakorlása) szintén se­gíthet az e-mail apnoe hatásainak visszafordításában és segít, hogy jobban tudatában legyünk saját légzésünknek és légzési szokásaink­nak, és megtanít arra, hogyan léle­gezzünk könnyebben stresszes idő­szakokban. (femcafe) LEGINKÁBB A KRITIKUS NAPSZAKBAN, 11 ES IS 0RA KÖZÖTT KIZÁRÓLAG SAT0RLAPPAL, PONYVÁVAL ÁRNYÉKOLT TERÜLETEN FOLYJON A MUNKA Életveszélyt jelent a hőstressz és a kiszáradás A többnapos kánikula és a fizikai munka megnöveli a hőár­talmak - például a hőséggörcsök, a hő­kimerülés vagy a hőguta - kialaku­lásának kockázatát. A hőstressz, ki­száradás szélsőséges esetben életve­szélyes is lehet. A hőségnek betudható élettani vál­tozások - például a figyelmeden­­ség, a fáradékonyság, a hosszabb re­akcióidő, de akár az izzadságtól csúszós kéz is - munkahelyi bal­esethez vezethetnek, az extrém me­legben végzett fizikai munka pedig a hőártalmak kockázatát is fokozza. Ezért a munkaadóknak elővigyáza­tossági intézkedésekkel kell segíte­niük a hőhullámok és az erős UV- sugárzás egészségkárosító hatásai­nak mérséklését. Figyelni kell arra is, hogy a munka­vállalók csak keveset tartózkodja­nak a tűző napon, és a szabadban dolgozók egymást váltva ragadják meg a lapátnyelet. Ha megoldható, a leginkább kritikus napszakban, 11 és 15 óra között kizárólag sátor­lappal, ponyvával árnyékolt terüle­ten folyjon a munka. Mindezek mellett egy mobiltelefonnak is kéz­nél kell lennie a munkaterületeken, rosszullét esetére. Fontos, hogy felismerjük a baljós tüneteket. A múnkavédelmi okta­tás során fel kell készíteni a dolgo­zókat arra is, hogy felismerjék és kezelni is tudják a hőség okozta túl­zott igénybevétel és a hőguta tüne­teit. Fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy ha bármilyen pana­szuk van, vagy ha kollégájukon ta­pasztalják a rosszullét jeleit, a mun­kát azonnal hagyják abba, és kérje­nek munkahelyi elsősegélyt vagy orvosi ellátást. Javasolt kijelölni egy dolgozót a megelőző intézkedések betartásának felügyeletére. (hazipatika) VEGYÜK KEZÜNKBE EGÉSZSÉGÜNK IRÁNYÍTÁSÁT Az érdiagnosztika szerepe a megelőzésben Az érrendszer fontosságáról szóló cikksorozat utolsó részé­hez értünk. Biztos vagyok benne, hogy aki figyelemmel kí­sérte írásaimat, felismerte, hogy mennyire fontos vigyázni ereink jó állapotára, működőképességére, hogy időben tud­junk az esetleges hibákról és időben ki tudjuk őket javítani. Arról már szó volt, hogy a stressz miatt mennyire romlani tud az arteriolák pum­pálóképessége. Lássuk be, hogy nagyon kevés ember tud­ja kellőképpen kezelni a stresszhelyzeteket. Fontos te­hát, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdeké­ben legalább félévente min­denkinek részt kellene ven­nie az arteriográfos szű­rővizsgálaton. Ehhez vi­szont az kellene, hogy minden egészségügyi in­tézményben, rendelő­ben, magánrende­lőben legyen arteriográf. Minden intézménybe kellene arteriográf Sajnos ma- í fa napság az or­voslás nem a megelőzés irányába ha- fal lad. Már az sem helyes, ahogyan eze­ket az intéz­ményeket nevezik. Az egészségügyi in­tézmény ma már be­tegségügyi intézmény­­nyé vált, ahol nem az egészséget igyekeznek megőrizni, hanem a betegséget kezelni. Az egészségközpontba sem egészséges emberek járnak, hanem betegek. Itt lehetne valamit kez­deni az arteriográffal, már ami a korai felis­merést és a megelőzést illeti. Minden intézmény­ben, ahol valamilyen kivizsgá­lást, diagnosztizálást végeznek, ott kellene lennie az arterio­­gráfnak, mert nem csak a megelőzésben van fontos sze­repe, hanem a betegek moti­válásában is. Miről is van szó? Az arteriográf a páciens és a diagnosztizálást végző számá­ra olyan eszköz, mint a kozme­tikus vagy fodrász számára a tükör. Mind a páciens, mind a diagnoszta számára fontos, hogy a bizonyos időközönként fel tudja mérni a terápia ered­ményességét, és ennek alapján a megfelelő irányba módosíta­ni tudja. Láthatja az eredményt A páciens szempontjá­ból ez rendkívül fontos, mert így meggyőződhet minden olyan tett ered­ményességéről, amit egészsége érdekében tesz. Például ha abbahagyja a dohányzást, csökkenti a kávéfogyasz­tást, az alkohol­­fogyasztást, odafigyel az étkezésére, ke­rüli a stressz­helyzeteket, vagy megta­nulja őket kezelni, töb­bet mozog, sportol, töb­bet pihen stb. Nyilván nem adja fel és nagyobb kitartással, lendülettel folytatja új életmódját vagy a terá­piát, amit éppen kap, ha az arteriográfos vizs­gálati eredményeken időről időre látja ér­rendszere állapotának ja­vulását. Próbálja . Ha megvannak a szük­séges feltételek, vagy meg tudják őket teremteni, bárki bátran elsajátíthatja az ar­teriográf kezelését és végezhet szűrővizsgálatot. Már rég eljött az ideje annak, hogy saját ke­zünkbe vegyük egészségünk irányítását. Kiss Béla terapeuta VASKULARNA TERÁPIA VÄSlER s.r.o. 0903/217 768 www.vaster.sk vaster@vaster.sk DP220379

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom