Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-04 / 180. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 4. KULTÚRA I 9 Rémtörténetek egy festőtől Az ember, a természet és az állat szoros kötelékébe vegyülnek a horrorisztikus elemek Szemethy Orsi kötetében HAVRAN KATI Szemethy Orsi alkotói tevékenysége két olyan műfajt ölel fel, melyek ritkán találkoznak egy személyben: fest és ír. Emellett lovasoktaté. Mindhárom oldala érezhetően fontos szerepet játszik A sikolté című rámnovellakötetben. 1996-ban nyert felvételt a Magyar Képzőművészeti Egyetemre: Szemethy Orsi mára elismert festő és grafikus, de a képzőművészetin saját elmondása szerint kívülállónak érezte magát. Egy korábbi interjúban így vallott az ottani tapasztalatairól: „Csodálkozva figyeltem azt, hogy kétféle művészet működött ott; az egyik az az ösztönfestészet, a másik pedig a projekt alapú, intermediális világ, és tőlem egyik távolabb állt, mint a másik.” Sem a nonfiguratív ösztönfestészetben, sem pedig az intermediális világban nem érzezte magát otthon, mivel számára „a festészet inkább grafikus, szatirikus, történetmesélős dolog.” Talán ezért is kacsintgatott már korán az írás felé - forgatókönyvírást tanult. Emellett a festést is folytatta, festészeti ösztöndíjakkal járta a világot, grafikát és festészetet oktatott, számos önálló kiállítást rendezett. A képzőművészetek világában elismert alkotóvá vált, az írói renomé még váratott magára egy darabig. Végül 2020-ban elnyerte a Petri György-díjat. A Magvető gondozásában idén megjelent A sikoltó, az első kötete. Az, hogy Szemethy Orsi elsősorban történetmesélőnek érzi magát, függetlenül attól, hogy az ilyen látásmód kevésbé szokványos a képzőművészetekben, az írói vénájáról árulkodik. A műfaji behatás azonban fordítva is igaz: írásában kiemelkedően fontos a vizualitás. A történetek egy olyan ízig-vérig történetmondó tollából származnak, akiről olvasóként az a benyomásunk, soha nem fogy ki a mondanivalóból. A kötet hét novellát tartalmaz, és nem érdemes egy nap egynél többhöz hozzáfogni. Minden egyes történet akár egy kisregény is lehetne, annyi szereplőt, eseményt, fordulatot sűrít bele a szerző. Az elbeszélő számára azonban nem a történet aprólékos kibontása a fontos: az elbeszélés módja tömör, a novellák szikárak, sallangmentesek, lényegre törően mesélnek szereplőikről. A történet nem veszik el a lírai kiegészítő elemekben, bár a szerző látásmódja egyértelműen fogékony a líraiságra. Ezt a látásmódot a szereplői is magukénak tudhatják, hiszen képesek arra, hogy meglássák és értékeljék a szépet az őket körülölelő világban. Talán itt érezhető leginkább a vizualitás fontossága: a szereplők szokatlan alapossággal írják le az eléjük terülő táj látványát és képesek képekben felidézni a múltat. Részletesen érzékelik az őket körülölelő tájat - a szőlőhegyet, a mocsarat, a gondozatlan kertet a gyümölcsfákkal — melyet nem csupán szemükkel, hanem az összes érzékszervükkel szippantanak be. A történetek főhősei különcök. Nem azonosulnak a fogyasztói társadalommal, kívülállónak érzik magukat, gyakran a társadalom peremén élnek. Gazdag érzelmi intelligenciával rendelkeznek, és talán ezért is érzik magukat számkivetettnek. Nem zárhatóak be irodákba, bár sokuk számára maga az intellektuális munka nem lenne lehetetlen. Azonban nem érzik magukat irodába valónak, helyette a kétkezi, fizikai munkát választják. Egyikük izzó vasat munkál meg egy kovácsműhelyben, másikuk lovakat idomít, míg a Születésnap főszereplői mezőgazdasági gépeket tartanak karban. Még Verában, A SiKOLTO Szemethy Orsi / a könyvtárosban, a Szent Antal tüze című novella főszereplőjében is érződik a vonzódás a kétkezi munka iránt: gyógynövényeket gyűjt. A szereplők szokatlanul szoros kapcsolatban élnek a fizikai világgal maguk körül - ez a világ pedig gyakran a vad, érintetlen természetet jelenti számukra. Az ember és a fizikai munka, illetve a fizikai erő és a természet kapcsolata alkotják a történetek gerincét. Ez a kapcsolat maguk, a karakterek számára is megmagyarázhatatlan fontossággal bír. A fizikai erő állatiassággal párosul. Semmiképp sem bestialitással, sokkal inkább az ember és az állat kapcsolatának misztikuma érdekli a szerzőt. Szereplői vonzódnak az állati világ felé, gyakran nagyon jól kommunikálnak az állatokkal, értenek a nyelvükön: Vera azt álmodja, bogárrá változik, hangya, szitakötő, ganajtúró, tücsök képében látja magát álmában. Ugyanebben a novellában szereplő titokzatos néni elválaszthatatlan a tacskójától, Az üres ház Renátója, bár megtehetné, nem mond le lóidomár szakmájától, míg testvérének a tóban élő rejtélyes lényekkel van dolga, a Házőrzők főszereplőjének identitása pedig a történet előrehaladtával egyre erőteljesebben válik eggyé egy kutya identitásával. Az ember, a természet és az állat szoros kötelékébe viszi bele a szerző a rémtörténetek irodalmából ismerős csodás lényeket és történéseket: mindenszentek napján felkelnek a halottak a sírjukéi, egy bábu a készítője halálával kel életre, egy férfi kutyává változik. A rémtörténet műfaji gyökerei Mary Shelley Frankensteinjéig, Edgar Allen Poe-ig, Bram Stocker Drakulájáig nyúlnak vissza - a tizenkilencedik századi klasszikusok jól ismert elemeit mára a popkultúra az unalomig ismételgette. Szemethy Orsi pont azzal teszi érdekessé ezt a műfajt, hogy egy nagyon izgalmas, természetközeli életfilózófiába ágyazza. Az egyik fő gondolat, mely óhatatlanul felmerül az emberben a novellákat olvasva az, hogy vajon van-e ma létjogosultsága egy természethez enynyire közeli életmódnak - és a kérdés annál is izgalmasabb, mivel a szerző a megmagyarázhatatlannal fűszerezi. Dobozban marad a 90 millió dollárért forgatott Batgirl RÖVIDEN Ázsiai nő került Végre megállapodtak a filmvilág csúcsára Prince örökösei Sem a mozik, sem a streamingszolgáltatók nem fogják bemutatni a Batgirl című, több mint 90 millió dollárból forgatott filmet. A Warner Bros. stúdió döntése alaposan meglepte a filmes szakmát, a Variety szerint szinte sosem fordul elő, hogy egy nagy stúdió a kukába dobjon egy már leforgatott produkciót. A New York Post hollywoodi bennfentesektől úgy értesült, hogy a képregényalapú szuperhősfilm csúnyán megbukott a próbavetítéseken. A Hollywood Reporter viszont arról ír, hogy a döntést inkább takarékossági és stratégiai okokból hozták: a Warner Bros Discovery élére nemrég kinevezett új vezérigazgató, David Zaslav inkább a spórolást tűzte ki célul, szemben a korábbi vezető Jason Kilarrel, aki a streamingre gyártott saját tartalmakra fókuszált. A hírt időközben kommentáló Warner hivatalos változata is erről szól. „A döntés, hogy ne adjuk ki a Batgirlt, vezetési stratégiánk változását tükrözik, mivel a film a DC univerzumhoz és az HBO Maxhoz kötődik. Leslie Grace egy hihetetlenül tehetséges színész, és a döntésünk így festett volna Leslie Grace a vásznon (Képarchívum) semmiképp sem az ő teljesítményével függ össze. Nagyon hálásak vagyunk a filmkészítőknek, és reméljük, hogy mindannyiukkal hamarosan újra együtt dolgozhatunk” - áll a közleményben. A posztprodukciós szakaszban lévő filmet a tervek szerint az év végén mutatta volna be az HBO Max. A főszereplő, Leslie Grace januárban Batgirl-jelmezes fotót posztolt magáról az Instagramon. A szereplők közt van Michael Keaton, a Batman-filmek sztárja, J.K. Simmons és Brendan Fraser. A filmet az Adil El Arbi és Bilall Fallah belga páros (Mindörökké rosszfiúk) rendezte. Batgirl figurája először az 1960-as években bukkant fel képregényekben. A fiktív női szuperhős Barbara Gordon, James Gordon Gotham City-i rendőrfőnök lánya. Alicia Silverstone már 1997-ben kapott egy kisebb Batgirl-szerepet George Clooney oldalán a Batman és Robin című szuperhősfilmben. Míg Batman alakját számos produkcióban feldolgozták, az állítólag most eldobott munka lett volna az első önálló Batgirl-film. A projekt sorsa a kezdetektől furcsán alakult. Eretileg Joss Whedont kérték fel a rendezésre és a forgatókönyvírásra, ő azonban egy év után távozott, a helyéire pedig csak 2021- ben érkezett Adil El Arb és Bilall Fallah. A filmre 80 millió dollárt szántak, ám a covid miatti előírások tízmillióval megdobták a költségeket. Ez az összeg így is eltörpül a DC más filmjeinek büdzséje mellett, így a látvány alighanem gyengébb lett volna azokénál. (juk) New York. Janet Yang producer személyében első ízben választott ázsiai származású elnököt az amerikai filmakadémia. A 66 éves filmes szakembert kedden választotta meg az Oscar-díjakat odaítélő szervezet vezetőjévé az 54-tagú kormányzótanács. O a második színesbőrü (Cheryl Boone Isaacs után) és a negyedik női elnök az akadémia történetében. David Rubin veterán castingigazgatót váltja, akit három év után már nem engedett újraválasztani a szervezeti alapszabály. A kínai bevándorlók gyermekeként New Yorkban született Yang nevéhez olyan sikeres produkciók fűződnek, mint a Menynyei örömök klubja, a Larry Flynt, a provokátor vagy a Lunaria - Kaland a Holdon. Régóta egyik vezéralakja a hollywoodi ázsiai-amerikai közösségnek. A filmakadémia 54 tagú kormányzótanácsába 2019- ben került be a sokszínűség növelése céljából felvett három új tag egyikeként. Meghatározó szerepet játszott több akadémiai kezdeményezés elindításában és véghezvitelében. (MTI) Minneapolis. Hatéves jogi vita után megállapodott Prince családja az énekes-dalszerző 156 millió dolláros hagyatékáról. Prince 2016-ban, ötvenhét éves korában halt meg fentanil-túladagolásban, és nem hagyott hátra végrendeletet. Hagyatéka körül azóta tart a csatározás, melyben milliókat fizettek ki ügyvédeknek, tanácsadóknak a hagyaték kezeléséért. Prince-nek nem született gyereke, és élettársa sem volt halálkor, így vagyona hat féltestvérére szállt, akik nem tudtak megegyezni. A mostani megállapodás szerint a hagyatékot majdnem egyenlően osztják el a Primary Wave New York-i zenei cég és Prince hat örököse közül a három legidősebb között. A három fiatalabb örökös eladta a hagyaték rájuk eső részét a Primary Wave-nek, amely tavaly augusztusban vásárolta meg Price számos dalának jogait. Ezek a legértékesebb „tételek”, mivel a kézzel fogható örökség csupán hatmillió dollárnyi készpénzből áll. (MTI, juk)
