Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-04 / 180. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. augusztus 4. | www.ujszo.com 20 euróval nehezebb nyugdíjba menni ÖSSZEFOGLALÓ Július 1-jótől nehezebb korengedményes nyugdíjat intézni. A járandóságra ugyanis az igénylő csak akkor szerez jogosultságot, ha a kiszámított összeg eléri a meghatározott minimálnyugdíj összegét, ami most 20 euróval nőtt. A hatályos vonatkozó törvény értelmében mindig július 1-jei dátummal szokták átértékelni a létminimum összegét, mely alapján számos állami támogatást határoznak meg. Vagyis ha a létminimum módosul, automatikusan csaknem 60 juttatást is át kell számolni. Hosszú idő után az idén érezhetően nagyobb mértékben nőtt a létminimum összege. Volt olyan év, amikor egyáltalán nem valorizálták a szegénységi küszöböt, sőt fennállt a veszély, hogy csökkentik a létminimum összegét, amire végül nem került sor, hanem csak szinten tartották. Tavaly mindössze 3 eurós emelés volt, az idén 16,36 euróval toldották meg, vagyis egy felnőtt személynek 218,06-ról 234,42 euróra nőtt. A közösen elbírált személy esetében 152,12-ről 163,53 euróra, az eltartott, kiskorú gyermeknél pedig 99,46-ról 107,03 euróra emelkedett. A létminimum valorizálása hatással van a Szociális Biztosító bizonyos döntéseire - az új, megemelt összeghez kell igazítani a végrehajtási levonásokat, valamint módosítani kell a korengedményes nyugdíj jóváhagyásának a feltételeit. A létminimum valorizálásának rendszerint azok a szeniorok nem szokA tanúkról tak örülni, akik korengedményes nyugdíjba készülnek — a Szociális Biztosító ugyanis (az egyéb feltételek teljesítése mellett) csak azoknak hagyhatja jóvá az idő előtti nyugalmazást, akiknek a biztosító által kiszámított havi járandóságuk eléri legalább a létminimum 1,2-szeresét, ami júliustól 20 euróval 261,67 euróról 281,30 euróra módosult. Ki jogosult? Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig; az SP által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,2-szeresénél, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,2-szeresénél. Hogyan számolják ki? A járandóság összegét bonyolult képlettel állapítják meg. Először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öreg-Tömbházban élek egy kisvárosban az ötödik emeleten. Már több mint két évvel ezelőtt büntetőeljárás indult a szomszédom ellen. Azzal vádolják, hogy megverte a feleségét, akit hat hétig kórházban ápoltak. A férj szerint azon a bizonyos napon én az erkélyen cigarettáztam, és tudnom kellett arról, hogy az incidenst a feleség váltotta ki, ezért tanúként javasolt kihallgatni. Én viszont már a rendőrségen is elmondtam, hogy semmit sem láttam, hallottam, ezért meglepődtem, hogy még a bíróságra is beidéztek tanúnak. Köteles vagyok megjelenni a bíróságon akkor is, ha nem tudok semmit? Különben is dolgozok, miért vennék ki szabadságot egy olyan eset miatt, amihez semmi közöm, és egyáltalán ki fizeti meg pl. az útiköltségeimet? A tanú az a személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről a bíróság előtt (is) vallomást tesz. A tanú a törvényben meghatározott esetek kivételével köteles vallomást tenni. A vallomást megtagadhatja a hozzátartozó, továbbá az, aki saját magát vagy hozzátartozóját a vallomásával büntetőeljárás veszélyébe sodorná, és azok a személyek is, akik vallomásukkal megsértenék titoktartási kötelezettségüket (pl. ügyvéd, orvos). Amennyiben a tanú igazolatlanul nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság őt is elővezettetheti, és rendbírságot is róhat ki a tanúra, legfeljebb 1650 € magasságig. A tanúvallomást a bíróság - mint bizonyítékot - szabadon mérlegeli és értékeli ki. A büntetőeljárás egy nagyon fontos elve a közvetlenség, amelynek értelmében a bizonyítékokat általában a vádlott jelenlétében, nyilvános tárgyaláson kell előterjeszteni, ahol a felek - az ügyész és a vádlott - kétoldalúan érvelhetnek. A nyomozati szakaszban, tehát a rendőrség előtt a közvetlenség elve még nem érvényesül. Ezért fon-Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. tos, hogy a kivételektől eltekintve (ilyen lehet még a védett tanú esete is) a tanú személyesen jelenjen meg a bíróságon. Olvasónk is köteles megjelenni a bíróságon, még akkor is, ha „nem tud semmit”. Ez az információ is fontos lehet a bíróság számára, pl. csak azért is, mert nem támasztja alá a károsult állítását. A tanúvallomásnak azonban igaznak kell lenni. A büntetőjogi eljárásokban a tanúk a tanúvallomásuk előtt nálunk is kötelesek esküt tenni (még ha nem is pl. a feszületre, vagy a Bibliára, ahogy azt a filmekben láthatjuk), amelyben saját becsületükre és lelkiismeretükre esküsznek, hogy csakis az igazat fogják vallani, *és hogy tudatosan semmit nem hallgatnak el. Emellett pedig a vallomástétel megkezdése előtt a bíróság is figyelmezteti a tanúkat, hogy büntetés terhe alatt vallanak, hiszen a hamis tanúzás bűncselekmény. Amennyiben bírósági idézése van, olvasónknak nem kell szabadságot kivennie. Ilyen esetben a Munka Törvénykönyvének 136. §-a szerint a munkáltatónak szabadnapot kell adnia a munkavállalónak. Olvasónknak attól sem kell tartania, hogy elesik az aznapi jövedelmétől, ugyanis az állam (a bíróság) azt megfizeti, amennyiben annak öszszegét a munkáltató az idézés hátoldalán, a kijelölt részen igazolja. A bíróság tanúdíj keretén belül továbbá megtéríti a tanú további költségeit is, így az útiköltséget, és az ún. kosztpénzt is fizet. Az útiköltséget a ' Tt. 543/2005 sz. rendelet alapján téríti meg az állam, de itt érdemes még figyelmeztetni arra, hogy saját autó használatáért csak akkor lehet igényelni az útiköltség visszatérítését, ha az illetőnek a lakhelyén és/vagy munkahelyén kívüli településen található bíróságon kell tanúskodnia. ségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani - csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét. Hogyan kell intézni? Az ellátást úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. Az SP munkatársai ellenőrzik, hogy megvan-e az összes szükséges irat, esetleg felszólítanak a hiányzó dokumentumok pótlására. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét a Szociális Biztosítónál. Kérelmét csak akkor hagyják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a fentebb említett minimális összeget, azaz a 281,30 eurót. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is-kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat. Csalóka betegállomány Gyakran előfordul, hogy azok az idősek, akik pár évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszítik el az állásukat, és még nem jogosultak korengedményes nyugdíjra, úgy próbálják húzni az időt, hogy betegszabadságot intéznek maguknak. Esetenként azonban előnyösebb lehet, ha valaki beleegyezik a munkaviszony megszüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadsággal, hanem inkább regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, és kér munkanélküli-segélyt, melyet legfeljebb 6-4 hónapig folyósíthatnak. A korengedményes nyugdíjat csak utána érdemes intézni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj Összegére, a betegállományban töltött időszakot viszont figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a korábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított nyugdíj összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a korengedményes nyugdíjat. Azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt vagy az anyagi szükséghelyzetben lévőknek folyósítható szociális segélyt kap, azért nem veszik figyelembe, mert ekkor az illetőnek nincs társadalombiztosítása. (sza) Gyakori kérdések és válaszok a nyugdíjról Az alábbiakban összefoglaltuk a korengedményes járandósággal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket. 1. Ha a Szociális Biztosítótól özvegyi nyugdíjat kapok, igényelhetem a korengedményes járandóságot? Természetesen. Az, hogy valaki özvegyi nyugdíjban részesül, nem kirázó ok. Ugyanakkor mindkettőt nem folyósíthatják teljes összegben. Miután kiszámolják a korengedményes járandóság összegét, összehasonlítják az özvegyivel, és amelyik magasabb, azt fogják teljes összegben átutalni. Az alacsonyabbat pedig megfelezik. Ha egyforma összegűek, akkor hivatalosan mindig az özvegyi nyugdíjat felezik meg. Utána a két tételt összeadják, s havonta egyszerre, ugyanabban az időpontban fizetik ki. 2. Jogosult lehetek egyszerre rokkantsági és korengedményes nyugdíjra? Nem. A biztosító e két nyugdíjfajta közül egyszerre csak az egyiket folyósíthatja. Összehasonlítják, melyik összege magasabb, s azt utalják át. 3. A férjem igényelte a korengedményes nyugdíjat, de a jóváhagyási eljárás elhúzódott, s időközben meghalt. Örökölhető a járandósága? Igen. Ha a biztosított teljesítette a korengedményes nyugdíj feltételeit, benyújtotta az igényét, s ezután meghalt, a haláláig kifizetendő összegekre - abban az esetben, ha az elbírálási folyamat hónapokig húzódott, akár több havi nyugdíjról lehet szó, ugyanis a járandóságra való jogosultság a kérvény benyújtásának az időpontjától alakul ki - a hozzátartozói jogosultak, éspedig a következő sorrendben: házastárs, gyerekek, szülők, függetlenül attól, hogy egy háztartásban éltek-e. Ez nem képezi a hagyatéki eljárás részét, illetve csak akkor, ha az elhunytnak nem volt felesége, gyereke, és már a szülei sem élnek. 4. Korengedményes nyugdíj mellett lehet dolgozni? Főállásban nem dolgozhatnak, legfeljebb a munka elvégzéséről vagy munkatevékenységről szóló megbízásos szerződés alapján kisebb alkalmi munkát vállalhatnak maximum 200 euró jutalomért. Aki korengedményes nyugdíjasként elkezd alkalmazottként dolgozni, azaz lesz társadalombiztosítása, annak leállítják a járadéka folyósítását. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: KÖZÚTI BALESETEK ■ Ml A KÜLÖNBSÉG A KÖZÚTI BALESET ÉS A KÁRESEMÉNY KÖZÖTT, BALESET KÜLFÖLDÖN
