Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-04 / 180. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ivóvízhiány alakulhat ki Naponta akár három hajó is elindulhat az ukrán kikötőkből Zágráb. Horvátország dé­li részén ivóvízhiány alakul­hat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyi­ségtől - figyelmeztetett a hor­­vát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát lap számolt be. Az országban már hosszabb ideje mérnek magas hőmérséklete­ket, július végén 39 Celsius-fok is volt. A folyók vízállását jelen­tősen befolyásolta a csapadék szűkössége is az elmúlt hóna­pokban. Emiatt az Isztriai-félszi­­get kivételével a déli, dalmáci­­ai területeken jelentősen leapadt a vízkészlet. A lakosság vízellá­tása szempontjából pedig külö­nösen fontos a karsztvíz, kivált­képp a vízhiányos területeken. (MTI) Kiálltak az abortuszjog mellett Washington. Az egyesült álla­mokbeli Kansasben a szavazók többsége kiállt az abortuszjog al­kotmányos védelme mellett. Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai államban népszavazást tartottak a kérdésben, amióta az amerikai legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, vagyis szövetségi szinten hatályon kívül helyezte az abortuszhoz való jog alkot­mányos védelmét. A keddi sza­vazás nyomán Kansas republi­kánus többségű törvényhozása nem korlátozhatja az abortusz­jogot az államban. Elemzők el­lentétes eredményt vártak, mert a republikánus szavazók általá­ban nagyobb számban jelennek meg a voksolásokon, mint a de­mokraták és a függetlenek. Ám kedden a részvételi arány jóval nagyobb volt a vártnál. Áz ered­mény alapján a szavazók 59 szá­zaléka támogatta az abortuszjog megőrzését, míg 41 százalék in­kább eltávolította volna a kansa­si alkotmányból - tájékoztatott az Edison Research közvéle­mény-kutató intézet. Joe Biden amerikai elnök üdvözölte az eredményt. (MTI) Megkezdődött az alkalmassági szűrés Budapest. Valamennyi ma­gyarországi megyében meg­kezdődött a határvadásznak jelentkezők egészségügyi, pszi­chológiai és fizikai alkalmas­­sági vizsgálata - közölte teg­nap a magyar Országos Ren­dőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Első ütemben 2200 szerződéses határvadász fel­vétele, képzése és szolgálatba állítása szükséges a Bács-Kis­­kun Megyei, a Csongrád-Csa­­nád Megyei, a Békés Megyei, a Hajdú-Bihar Megyei és a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei határvadász századok állomá­nyába - olvasható a közlemény­ben. Emlékeztettek: a kormány 2022 júliusában döntött a szer­ződéses határvadász jogviszony létrehozásáról és a Rendőrség Határvadász Ezredének felállí­tásáról. (MTI) A Razoni gabonaszállító hajó az isztambuli hatósági ellenőrzést követően megkapta az áthaladási engedélyt a Boszporusz tengerszoroson, és Libanon felé vette az irányt (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul/New York/Berlin. Naponta akár három gabona­szállító hajó is elindulhat az ukrán kikötőkből, miután az első ilyen hajó sikeresen kiha­józott Odesszából, ás az isz­tambuli hatósági ellenőrzósót követően megkapta az áthala­dási engedélyt a Boszporusz tengerszoroson - jelentette be tegnap a török védelmi mi­nisztérium egyik magas rangú tisztségviselője. A 26 ezer tonna kukoricát Libanon­ba szállító hajó, a Sierra Leone-i fel­ségjelű Razoni azt követően tudott kifutni a Fekete-tengerre, hogy Tö­rökország és az ENSZ tető alá hozta a globális élelmiszerválság enyhítésé­re irányuló megállapodást a háborús felek, Oroszország és Ukrajna között. Az Isztambul kikötője mellett le­horgonyzóit Razonit egy órán keresz­tül vizsgálta az ukrán, orosz, török és ENSZ-tisztviselőkből álló hatósá­gi delegáció. A mentőmellényt és fe­hér sisakot viselő, a hajó papírjait és a rakományt is ellenőrző delegációs tagok távozását a Razoni hajókürtje is megerősítette. Ukrajnai adatok szerint a tavalyi aratásból több mint 20 millió tonna gabona vár elszállításra, amelyre ége­tő szükség van az ázsiai, afrikai és közel-keleti piacon. Ha nem sikerül időben elszállítani az ukrán gabonát, az ENSZ szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb globális éhezése követ­kezhet be. Schröder jó híre Gerhard Schröder volt német kan­cellár megerősítette, hogy a múlt hé­ten Moszkvában ismét találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „A jó hír az, hogy a Kreml tárgyalá­sos megoldást akar” - állította a Puty­­in-közelinek tartott politikus. Az első sikert a gabonamegállapo­dás jelentette, „talán ez lassan tűzszü­netté fejleszthető” - nyilatkozta a volt kancellár a Stem magazinban szerdán megjelent interjúban. Schröder „az orosz kormány hibá­jának” nevezte a háborút, ugyanak­kor hozzátette: „Ha megnézzük a va­lóban releváns problémákat, akkor azok megoldhatók.” Mint mondta, „abszurd” lenne például, ha Ukrajna katonailag visszafoglalná a Krímet. Putyin fő érvét visszhangozva pedig arról beszélt, hogy Oroszországban „valós félelmek vannak a bekerítés­­sei kapcsolatban, amelyeket a tör­ténelem táplál”, és közölte: „sajnos ezek jogosak”. A Gazprom energia­vállalat által végrehajtott szállítás­­csökkentésekről is lényegében az orosz álláspontot adta elő Schröder. A Kremlhez hasonlóan ő is a Sie- i menset okolta a gázszállítások el­maradásáért, és az Északi Áram­­lat-2 gázvezeték üzembe helyezését sürgette. „Nagyon feszült helyzet" A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) vezetője szerint „na­gyon feszült” a helyzet az orosz csapatok által megszállt ukrán Za­­porizzsjai atomerőműben. Rafael Grossi az ENSZ New York-i szék­helyén elmondta azt is, hogy az oroszok nem engedik be a szer­vezet szakértőit az erőmű területére. A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb atomerőműve. Március eleje óta az orosz csapatok tartják megszállva, átvéve az irányítást. Azóta a NAÜ többször is megpró­bált szakértőket küldeni Zaporizzs­­jára, eddig sikertelenül. Ráadásul Ukrajna is ellenzi a NAÜ misszi­óját, mert Kijev véleménye szerint ez az orosz megszállás elismerését jelentené. „Ha baleset történik a zaporizzs­jai atomerőműben, nem nevezhet­jük majd természeti katasztrófának. Csak magunknak kell majd felel­nünk. Zaporizzsja népe és a Za­­porizzsjától távol élő emberek is mindannyiunkra számítanak, hogy megakadályozzuk, hogy a hábo­rú nukleáris tragédiát okozzon, és éhezést és bizonytalanságot okozna a határokon túl is” - jelentette ki beszédében a NAÜ vezérigazgatója. Az ukrán Enerhoatom adatai alapján jelenleg mintegy 500 orosz katona van a létesítményben, továb­bá nagy számú haditechnikai eszköz és robbanóanyag. Kijev több ízben jelezte, hogy az adott körülmények között nem tudja szavatolni a nukle­áris biztonságot a zaporizzsjai atom­erőműben. (MTI, euronews) Terrorszervezetnek minősített ezred Moszkva. Terrorszervezetnek minősítette az orosz legfelsőbb bí­róság az orosz hivatalos politika által neonácinak tekintett ukrán Azöv ezredet. A testület a főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a pe­riratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tar­tották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehe­tett jelen. Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai a neonáci ideológiát vallják. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a „szélsősé­ges biológiai rasszizmus" azaz a fajelmélet jegyeit mutatták. (MTI) Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott Donald Trumppal, a találkozóra a volt amerikai elnök bedminsteri birtokán került sor. Or­bán elmondta, hogy Trumpot fontos szövetségesének tekinti, mert mindketten elkötelezettek az illegális migráció elleni küzdelem, az alacsony adók, és a bé­ke mellett. Az orosz-ukrán háborúra utalva közölte: egyetértenek abban, hogy „a háborús infláció, és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere a béke", majd hozzátette, hogy békét csak erős vezetők tudnak teremteni. Mint fogal­mazott, Magyarországnak az az érdeke, hogy az Egyesült Államok erős legyen. Végül sok sikert kíván Trumpnak, aki „tiszteli és becsüli a magyarokat". Orbán reméli, hogy jó lesz vele az együttműködés a jövőben is. (MTi-feivétei) Pelosi elutazott Tajvanról Tajpej/Peking/Moszkva. Nancy Pelosi amerikai házelnök tegnapi megbeszéléseit követően elutazott Tajvanról, és folytatta ázsiai körútját, amelynek kere­tében felkeresi Dél-Koreát és Ja­pánt is. / „Ma a világ a demokrácia és az autokrácia közötti választással néz szembe” - jelentette ki az ameri­kai házelnök Caj Jing-ven tajvani elnökkel folytatott megbeszélése során. „Az Égyesült Államok el­kötelezettsége sziklaszilárd a de­mokrácia megőrzése iránt, itt Taj­vanon és bárhol máshol a világban” - szögezte le a demokrata párti po­litikus. Peking, amely kínai területként tekint a szigetre, és ellenez min­denfajta személyes találkozót a taj­vani vezetők és külföldi politiku­sok között egyértelmű katonai, po­litikai és diplomáciai választ adott Pelosi látogatására: a kedd esti éles­lövészet és a négynapos hadgya­korlaton túl a kínai néphadsereg légiereje 21 katonai repülőből álló rajt küldött kedd este Tajvan felé, Hszie Feng kínai külügyminisz­ter-helyettes pedig még aznap es­te bekérette hivatalába Nicholas Burns pekingi amerikai nagykö­vetet, hogy országa tiltakozásának adjon hangot a vizit miatt. Provokatív lépésnek nevezte az amerikai házelnök tajvani látogatá­sát az orosz elnök szóvivője. Sem­milyen politikai célt nem szabad és nem is lehet elérni olyan pro­vokatív lépéssel, mint Nancy Pel­osi tajvani látogatása - jelentett ki Dmitrij Peszkov. Hozzátette: nem szabad alábecsülni azt a feszültsé­get, amelyet Pelosi útja kiváltott az ázsiai-csendes-óceáni térségben. A szóvivő ugyanakkor óvott attól, hogy bárki „hangos és ijesztő sza­vakat” hangoztasson a világháborús veszélyről a látogatás miatt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom