Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-26 / 199. szám

RÖVIDEN MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 26. | www.ujszo.com Orosz provokáció az atomerőműben Az orosz agresszorok az ukrán nemzeti ünnepen különös kegyetlenséggel és fokozott hévvel lőtték Ukrajna számos nagyobb települését (tasr/ap) Nem meteorológus azOMSZélón Budapest. Habár az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két vezetőjét szakmai indokokra hivatkozva menesztették, ideg­lenes utódjuk nem meteorológiai szakember. Kiderült, a Palkovics László vezette technológiai tárca Hanyecz Lászlót bízta meg a fel­adatokkal, ö azonban gazdasági végzettségű. Az OMSZ elnöksé­gének tagjai közül ő az egyet­len, aki nem írta alá azt a levelet, amit a meteorológiai szolgálat 16 vezetője az elnök és a szakmai elnökhelyettes menesztése miat­ti tiltakozásul fogalmazott meg. Hanyecz csak április 1-től dol­gozik az OMSZ gazdasági veze­tőjeként. A kirúgást végrehajtó Palkovics ma a Magyar Meteo­rológiai Társaság konferenciáján ad elő... Egyébként 42 ország meteorológusai és időjárás-jelen­tői álltak az OMSZ kirúgott ve­zetői mellé. (MaHa, ú) Tajvan erőteljes fegyverkezése Tajpej. A védelmi kiadások je­lentős, 12,9%-os növelésére tett javaslatot a tajvani kormány, így a sziget 2023-ban 415,1 mil­liárd tajvani dollárt (közel 15 milliárd euró) fordíthat védeke­zésre, miközben egyre nagyob­bak a feszültségek a szigetet szakadár tartományának tekintő Pekinggel. Caj Jing-ven tajvani elnök kormánya emellett 108,3 milliárd tajvani dollár értékben tervezi harci repülők és egyéb katonai felszerelések beszerzé­sét. Ezzel a sziget minden ko­rábbinál több pénzt fordíthat fegyverkezésre. Tajvan 2017 óta emeli védelmi kiadásait. Tavaly Tajpej bejelentette, 2026-ig 8,69 milliárd amerikai dolláros vé­delmi pótköltségvetést vezetnek be a rendes védelmi kiadásokon felül, amelyből leginkább a ha­ditengerészet fejlesztését terve­zik, többnyire új hadihajók és rakéták beszerzésével. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. 25-re nőtt a csapiinai állomás elleni rakétacsapás halálos áldozatainak száma. Az oroszok lekapcsolnák az ukrán hálózatról a zaporizs­­zsjai atomerőművet, páncélo­zott járműveket telepítettek a reaktorok környékére. Az ukrajnai harcokban életét vesztette egy új-zélandi katona. 25-re nőtt a kelet-ukrajnai csapli­­nei vasútállomás elleni rakétatáma­dás halálos áldozatainak száma - jelentette be szerda éjjeli videóüze­netében Völodimir Zelenszkij ukrán elnök, azt is hangoztatva, hogy Oroszországnak az Ukrajna elle­ni háborúban tett minden lépéséért felelnie kell. A Dnyipropetrovszk megyében lévő csaplinei vasútállo­máson találat ért egy szerelvényt is, amelynek négy kocsija kigyulladt. Több mint 50 sebesültet követelt az orosz csapás. Oroszország tegnap kora reggel rakétákat lőtt ki Kijev északi elővárosára, Vishorodra. Az ukránok szerint a Dnyeper folyó partján fekvő Nikopol városát Grad rakétákkal és nehéztüzérséggel tá­madták, a Krivij Rih körzetet pe­dig Szmercs és Uragan rakétákkal lőtték. Az orosz erők rakétacsapást mértek a nyugat-ukrajnai Hmelnic­­kij megyére - közölte Szerhij Hama­­lij, a régió kormányzója. Az Ukra­­jinszka Pravda hírportál beszámoló­ja szerint Fehéroroszországból indí­tották a támadást az oroszok. Vlagyimir Putyin orosz elnök alá­írta a rendeletet, amely szerint az orosz haderő mérete 1,9 millióról 2,04 millióra nő. Ez 137 ezer új ka­tonát jelent, amiből összesen 1,15 millió van a haderőn belül. A ren­deletjanuár elsejétől lesz érvényes. Páncélosok a reaktornál A brit hírszerzés jelentése szerint Oroszország valószínűleg kész arra, hogy propagandacélokra használjon fel minden ukrán katonai tevékeny­séget, ami a zaporizzsjai atomerőmű környékét érinti. Az orosz szárazföl­di erők március elején megtámadták és elfoglalták Európa legnagyobb nukleáris létesítményét, amelyet az­óta is az ellenőrzésük alatt tartanak. Augusztus 21-én készült felvételek azt mutatták, hogy Oroszország fo­kozott katonai jelenlétet tart fenn a helyszínen, páncélozott személy­­szállító járműveket telepítettek az ötös számú reaktor 60 méteres kör­zetébe. Az oroszok részletes tervet dolgoztak ki arra, hogyan kapcsol­nák le az ukrán hálózatról a zapo­rizzsjai atomerőművet, ami szak­értők szerint katasztrofális hatással lehet a hűtőrendszerekre. A világ vezetői az elmúlt napokban felszó­lították Moszkvát, azonnal hagyják el a fegyveres erők az atomerőműt, de Petro Kotin, az ukrán atomener­giacég vezetője szerint inkább azt tervezik, hogy a létesítményt levág­ják a hálózatról, amiben fizikai kárt szeretnének okozni. Kotin szerint ez a félelem ma már realitás, de az atomerőmű elektromos hálózata így is kritikus állapotban van a háború okozta károk miatt. Kollaboránsok kiiktatása Az ukrajnai harcokban életét vesztette egy új-zélandi katona - adta hírül a Guardian. A 30 éves Dominic Abelen hadnagy a leg­újabb külföldi harcos és az első új-zélandi, aki az oroszok által in­dított háborúban halt meg az ukrán oldalon. Abelen az ukrán nemzet­közi légióban harcolt. Ebbe az egy­ségbe az ukrán kormány felhívása után a világ minden tájáról érkeztek önkéntesek az elmúlt hónapokban. Abelen tíz éve szolgál az új-zélan­­di hadseregben, korábban Irakban is harcolt. A jelentések szerint ar­ra viszont nem kért engedélyt felet­teseitől, fizetés nélkül szabadságot vett ki, hogy Ukrajnába utazhas­son. Meghalt Ivan Szusko, Orosz­ország által Zaporizzsja régióba kinevezett tisztviselő - számolt be róla a The Moscow Times. Szus­­kóval egy autóba rejtett pokolgép végzett. A lap hozzáteszi: a detoná­ciót még túlélte, a kórházban azon­ban belehalt sérüléseibe. Az elmúlt hetekben több merénylet is történt. Augusztus 20-án Vlagyimir Putyin nacionalista ideológusának lányát, Darja Duginát ölte meg egy autóba rejtett bomba - bár feltételezhetően az apja volt a célpont. Néhány napja Igor Telegin, a megszállt Herszon oroszok által kinevezett belpoliti­kai vezetőhelyettesét robbantották fel, de ő túlélte a merényletet. Au­gusztus elején pedig Herszon orosz vezetőjét, Vlagyimir Szaldót vitték kórházba mérgezés miatt. Helyette­sét, Vitalij Gurát egy nappal később lőtték le. Az Európai Unió egészére vonat­kozó orosz vízumtilalom bevezeté­se köz- és nemzetbiztonsági, vala­mint az EU hitelességének és erköl­csi tisztaságának kérdése olyankor, amikor a szomszédságban tömeges háborús bűnök elkövetése, és felte­hetően népirtás zajlik - jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök. Véleménye szerint az orosz turisták uniós fogadása az ukrajnai háború február 24-i kezdetét követően el­fogadott, a légi közlekedés korlátá­zására vonatkozó szankciók meg­kerülését jelenti. Az uniós tagálla­mok külügyminiszterei jövő héten informális ülést tartanak Prágában, információk szerint a találkozón az orosz állampolgárok uniós szintű vízumtilalmáról is tárgyalhatnak. Lettország, Litvánia és Lengyelor­szág már nem sokkal a háború kitö­rése után leállította új turistavízu­mok kiadását oroszoknak. Macron segítséget küld Támogatásáról biztosította az uk­ránokat Emmanuel Macron francia államfő Ukrajna függetlenségének ünnepnapja alkalmából, és üdvö­zölte „kivételes ellenállásukat” az orosz hadsereggel szemben. A fran­cia elnök arra kérte a nemzetközi kö­zösséget, hogy ne mutasson „sem­milyen gyengeséget, semmilyen kompromisszumkészséget” Orosz­országgal szemben. Macron bejelen­tette, néhány nap múlva elindul egy hajó Marseille kikötőjéből, hogy élel­miszert, egészségügyi eszközöket és egyéb sürgős segélyt szállítson Uk­rajnának. Az USA közel 3 milliárd dollárt ad ismét Ukrajnának fegy­verek és védelmi felszerelések vá­sárlására - jelentette be Joe Biden elnök, az ukrán függetlenség nap­jára kiadott közleményében. A Fe­hér Ház dokumentuma szerint Uk­rajna 2,98 milliárd dollárt fordíthat ilyen célokra az ukrajnai pénzalap (Ukraine Security Assistance Ini­tiative) keretében, amely az eddigi legnagyobb összeg. Ez léhetővé te­szi Ukrajna számára légvédelmi és tüzérségi rendszerek, lőszerek, piló­ta nélküli légi rendszerek, valamint radarok beszerzését, hogy hosszú tá­von is képes legyen folytatni az ön­védelmet. Az előző katonai csoma­goktól eltérően ez az újabb már nem Ukrajna azonnali védelmi képessé­geinek erősítését szolgálná az orosz hadsereggel szemben, hanem később használandó felszerelés beszerzésére lehet fordítani. (MTI, Tx, 24 hu) Melléklet az Új Szóban! AUGUSZTUS 30-ÁN, KEDDEN /it ryA keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! vJ J A tartalomból: • Megéri-e beruházni az öntözésbe? Speciális traktorok - nagyobb teljesítmény és kényelem Szerves trágya vagy műtrágya? Erős olasz jobboldali előny Róma. A szeptember 25-i par­lamenti választás előtt egy hónap­pal végzett közvélemény-kutatá­sokban az Olasz Testvérek (Fdl), a Liga és a Hajrá, Olaszország! (FI) jobboldali szövetsége meg­közelíti az 50%-os támogatottsá­got, és a felmérések szerint az ola­szokat mindenekelőtt saját anyagi helyzetük érdekli. A számok azt mutatják, hogy a legnagyobb párt a posztfasiszta Fdl Giorgia Melo­­ni vezetésével. A párt 24%-on áll, megelőzve a 22,6 százalékkal sze­replő balközép Demokrata Pártot (PD). A harmadik legnagyobb párt a Matteo Salvini vezette Li­ga. A közvélemény-kutatók között abban teljes az egyetértés, hogy ha most lenne a választás, az Fdl, a Liga és az FI, valamint más ki­sebbjobboldali pártok alkotta szö­vetség nyerne. Szeptember 25-én több mint 50 millió olaszt várnak az urnákhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy a 18 év felettiek a képviselőház mellett a szenátus tagjait is megválaszt­hatják, mivel mostanáig a felső­házi mandátumok odaítélésében csak a 25 év feletti választók ve­hettek részt. A 2018-as választási reform szerint a mandátumok har­madát az egyéni jelöltek között, kétharmadát arányos rendszer­rel osztják szét a pártokra leadott voksok alapján. A 2020-ban be­vezetett reform értelmében a kö­vetkező parlamentnek a korábbi 945 helyett csak 600 tagja lesz. A pártoknak a bejutáshoz túl kell lépniük a 3%-os küszöböt, a párt­­szövetségeknek a 10%-ot. Az energiaárak emelkedése, az Európai Unió politikája és az ukrajnai háború is téma volt a vá­lasztásra készülő balközép, illetve jobbközép koalíció vezető politi­kusainak első nyilvános vitáján. A vitában Matteo Salvini, a Liga vezetője újra Oroszország pártjá­ra állt, mondván, a szankciók nem Moszkvát sújtják. Az előző kor­mányt gyakorlatilag megbuktató Salvini hírhedt Vlagyimir Putyin­­imádatáról, korábban képes volt az orosz elnököt ábrázoló pólóban fényképezkedni. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom