Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-02 / 178. szám
8 j MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. augusztus 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Német vita az erőművekről Berlin. Németországban a koalíción belül is folyik a vita arról, meghosszabbítsák-e az ország nemrég üzemen kívül helyezett három atomerőművének üzemidejét, itt elsősorban az évtizedek óta markánsan atomellenes Zöldek kerültek meghasonlott helyzetbe (a zöldpárti Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter hajlik a nyitásra atomügyben). Az ellenzéki kereszténydemokraták részéről Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke kijelentette: a jelenlegi energiaválságban nem jelent alternatívát a kizárólag szél- és napenergiából történő energiatermelés, ezért sürgette az atomerőművek tovább működtetését. A barnaszénerőművek újbóli beindítását azonban elvetette. Alsó-Szászországban azonban pontosan ez történik: miután Németországban egy július 14-i rendelet óta a földgáz megtakarítása érdekében lehetséges ismét üzembe állítani az ún. hálózati tartalékból származó széntüzelésű erőműveket, hamarosan újra beindítják a mehrumi, egyébként cseh tulajdonú szénerőművet. (euronews) Lebontják a barikádokat Belgrád/Prístina. Megkezdték tegnap a barikádok lebontását a koszovói szerbek, egy nappal azután, hogy az utak elzárásával tiltakoztak a koszovói kormány intézkedései ellen. A pristinai kormány szombaton bejelentette, hogy augusztus 1-jétől azok, akik szerbiai iratokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett ismét felvetették: szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell kérniük. Alekszandar Vucsics vasárnap kijelentette, ezekkel az intézkedésekkel az Albin Kürti vezette pristinai kormány csak feszültségeket akar kelteni. A Koszovó északi részén élő szerbek erre elzárták az átkelőkhöz vezető utakat. A koszovói vezetés végül úgy döntött, ha a szerbek eltávolítják a barikádokat, egy hónappal elhalasztják a bejelentett intézkedéseket. (MTI) Elhagyhatta Odessza kikötőjét az első gabonaszállító hajó MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul/Moszkva/Genf/Brüszszel. Tegnap reggel elhagyta Ukrajnát az első gabonaszállító hajó - jelentette be a török vádelmi minisztérium. A 26 ezer tonna kukoricával megrakott, Odesszából kihajózott Razoni nevű hajót ma Isztambulba várják ellenőrzésre, majd folytatja útját a libanoni Tripoli felé. Az ukrajnai háború február 24- i kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy gabonaszállító indult útnak az odesszai kikötőből. Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőreinek egyike, területén jelentős mennyiségben termesztenek búzát és kukoricát. Ukrán adatok szerint az előző évi betakarításból több mint húszmillió tonna gabona vár még exportra. A Sierra Leone-i zászló alatt hajózó Razonit további hajók követik majd. A hírt Olekszandr Kubrakov infrastruktúráért felelős ukrán miniszter is megerősítette. Kubrakov közleményében azt írta: Ukrajna partnereivel közösen újabb lépést tett tegnap annak érdekében, hogy elejét vegyék a világméretű éhínségnek. Hozzátette, legalább egymilliárd dollár bevételre számítanak a forgalom újraindulásának köszönhetően. Jelezte: Odessza térségében 16 másik hajó várakozik útra készen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökség jelentése szerint „meglehetősen po-A Razoni nevű hajót ma Isztambulba várják ellenőrzésre, majd folytatja útját a libanoni Tripoli felé (TASR/AP-feivétel) zitív” fejleménynek nevezte az első gabonaszállító hajó elindulását. Szavai szerint ez jó lehetőséget teremt arra, hogy teszteljék, mennyire hatékonyak azok a mechanizmusok, amelyekről az isztambuli tárgyalásokon egyezett meg az orosz és az ukrán fél. Oroszország és Ukrajna július végén Törökország és az ENSZ közvetítésével megegyezett a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Ezzel egyidejűleg Oroszország engedélyt kapott arra, hogy a nyugati szankciók ellenére mezőgazdasági termékeket és mű-Irán tudna atombombát gyártani Irán már tudna atombombát előállítani, de nincsenek ilyen tervei - jelentette be tegnap az iráni atomenergia-hivatal vezetője. Mohamed Eszlámi júniusban azt mondta, a síita állam nem folytat semmilyen titkos nukleáris fejlesztést. Dubaj. Irán már 60 százalékosra dúsított uránt állít elő, jóllehet a 2015-ös atomalku 3,67 százalékig engedélyezné ezt. A sítia állam külügyi szóvivőjének tegnapi bejelentése szerint Irán kész újraindítani a nukleáris programjáról zajló megbeszéléseket. „Az utóbbi napokban fontos üzeneteket kaptuk. Hamarosan valóban alkalom nyílik új egyeztetésekre” - mondta Nasszer Kanaáni. A szóvivő leszögezte, hogy Teherán célja a viták lezárása, ám nem mondott részleteket a jövőbeni egyeztetések dátumáról, sem helyszínükről. Ali Bakeri, a Bécsben zajló tárgyalásokon részt vevő iráni küldöttség vezetője Twitteren szintén azt hangoztatta, készek a mielőbbi megállapodásra. Az atomalku felélesztéséről tavaly kezdődtek tárgyalások Bécsben. Az Irán és a hat hatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország - 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedések többségét. Donald Trump akkori amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, egyebek között fokozta az urándúsítást. (MTI) trágyát exportálhasson. A két egyezmény célja, hogy enyhítse a globális élelmiszerválságot és elkerülhetővé váljon az éhínség. Ántónio Guterres ENSZ-főtitkár is üdvözölte a gabonaszállítmány elindítását, és reményét fejezte ki, hogy még több ilyen hajó kelhet majd útra annak érdekében, hogy enyhüljön a globális élelmiszerválság. Guterres közleményében jelezték azt is, hogy az ENSZ világélelmezési programja 30 ezer tonna búzát tervez megvásárolni és elszállítani Ukrajnából. Közben az Európai Bizottság folyósította az Ukrajnának nyújtott 1 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatás első felét, 500 millió eurót, a második részlet, további 500 millió euró kifizetésére ma kerül sor - tájékoztatott a brüsszeli testület tegnapi sajtóközleménye. Az 1 milliárd eurós támogatás részét képezi az legutóbbi uniós csúcson jóváhagyott összesen 9 milliárd euró összegű pénzügyi csomagnak. A bizottság tegnap Moldovának 50 millió euró értékű MFA-támogatást utalt, amelyből 35 millió euró hosszú lejáratú, kedvezményes feltételekkel nyújtott kölcsön, 15 millió pedig vissza nem térítendő támogatás. A testület sajtóközleménye szerint az ukrajnai háború negatív hatást gyakorol a moldovai gazdaságra, súlyosbítva a koronavírus-járvány korábbi hatásait. A bizottság megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy Európa legszegényebb országai közé tartozik, Moldova fogadta a legtöbb ukrajnai-menekültet. Érvénybe léptek az új magyar rezsiszabályok Eljött az augusztus elseje, ami sokaknak volt rettegett dátum Magyarországon: ettől a naptól az, aki kicsúszik a villamos energia vagy a földgáz esetén az átlagfogyasztásból, annak kétszeres, illetve hétszeres árat kell fizetnie a csaknem tíz évig megszokotthoz képest. Budapest. A villamos energiánál ez a limit évente 2523 kilowattóra, a földgáznál pedig 1729 köbméter. Ez azt jelenti, hogy gázból havonta átlagosan 144 m3, villanyból pedig 210 kilowattóra a rezsicsökkentett mennyiség. 5,6 millió áramfogyasztóból 4,2 millióan átlag, vagy az alatti villamos energiát használnak fel. Gáz esetében a 3 és fél millió fogyasztóból 2,6 millióan számítanak átlagos vagy az alatti felhasználónak. Vagyis, a családok többségénél augusztus elseje után is százszázalékos marad a rezsicsökkentés - állapította meg a Híradó.hu. Rendkívüli parlamenti ülés öszszehívását kezdeményezi a hat együttműködő ellenzéki párt, amelyen az Orbán-kormány utóbbi időben bejelentett megszorító intézkedéseit vonatnák vissza, vagy alakítanák át. Ezenkívül az infláció és a kialakulófélben lévő gazdasági válság hatásait is enyhítenék. A momentumos Hajnal Miklós szerint még a hatálybalépés előtt el kell törölni a katatörvényt, és meg kell vitatni, hogyan alakítsák át a korábbi rendszert. A DK-s Kálmán Olga szerint „ordas nagy hazugság volt, hogy fenntartják a rezsicsökkentést”, miközben megszüntették azt, ezért felszólítják a kormányt „a rezsiemelés visszavonására”. Ä DK szerint „orbáni infláció” sújtja a magyar családokat és gazdaságilag fenntartható rezsicsökkentésre van szükség. Az LMP-s Gál József szerint az energiaválság kialakulásával kiderült, hogy elbukott Orbán foszszilis energiára épített stratégiája. Ezért fogják most ismét benyújtani korábbi javaslatukat az 5000 forintos, minden tömegközlekedésre érvényes havibérlet bevezetéséről. Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője szerint az infláció miatt az embereknek közvetlenül kell segíteni. Ennek részeként az alapvető élelmiszerek, a gyermekneveléshez szükséges eszközök, az áram, a gáz és a tűzifa áfáját is nulla százalékra csökkentenék. Szintén szükség van Lukács szerint egy egységes szociális kártya bevezetésére, amely a nagycsaládosoknak és a rászorulóknak segítene. (pénzcentrum, hirado, telex) Kazahsztánba utazik a pápa Vatikán. Kazahsztánba látogat szeptemberben Ferenc pápa -jelentette be tegnap a Vatikán. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa szeptember 13-tól 15- ig a kazahsztáni Nur-Szultanba utazik a Tradicionális és Világvallások Vezetőinek 7. Kongreszszusára. Korábban a pápa abbéli reményének adott hangot, hogy Nur-Szultanban találkozhat Kirill orosz pátriárkával. Az utazást bejelentő vatikáni közlemény nem említi konkrétan a találkozót az orosz ortodox egyház vezetőjével. Ferenc pápa eredetileg a múlt hónapban találkozott volna Kirillel Jeruzsálemben, ahova Libanonból érkezett volna, de mindkét látogatását lemondták. Legutóbb II. János Pál pápa járt Kazahsztán fővárosában 2001-ben. A Tradicionális és Világvallások Vezetőinek Kongresszusát háromévente rendezik meg Nur-Szultanban, illetve korábban Asztanában. Az elsőt 2003- ban tartották az országot akkor irányító Nurszultan Nazarbajev elnök kezdeményezésére. A pápa vasárnap tért vissza Kanadából, ahol három régiót látogatott meg, s többször kerekesszékkel közlekedett. Mint mondta, az utazásokat nem adja fel és „közel lesz az emberekhez”, mert számára ez „a szolgálat egyik módja”. Fontolgatja, hogy a következő hetekben Ukrajnába is ellátogasson. (MTI)
