Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-02 / 178. szám
Folytatódik a Ronaldo-saga - ki tudja, hol a vége? 2022. augusztus 2., kedd, XVIII. évfolyam, 29. szám Football’s coming home - vagyis a futball hazatér. Anglia az 1966-os világbajnoki győzelem óta arra várt, hogy végre ismét trófeát emelhessen a magasba, de hiába rendezett azóta kétszer is tornát (tavaly ugyan csak részben), és jelölte ki jelszavául az ominózus mondatot, a futballsikerek elkerülték. Idén kimaradt a hangzatos szlogen - vagy legalábbis nem emlegették unos-untalan -, a csapat pedig diadalittasan, egy fantasztikus edző vezetésével célba ért. Az 1996-os hazai rendezésű férfi Európa-bajnokság volt az első, amelyen azt hitték, végre meglehet a várva várt aranyérem. Alan Shearer és társai el is jutottak az elődöntőig, de ott tizenegyesekkel kikaptak a későbbi győztes németektől. A’2020-as (de a Covid miatt 2021- re halasztott) Eb-t ugyan 11 országban rendezték, de a végjátékra a londoni Wembley-ben került sor, ahol a Gareth Southgate vezette csapat eljutott a fináléig, de ott 1-1-es mérkőzést követően tizenegyesekkel 3-2-es vereséget szenvedett az olaszoktól. Azaz a futballőrült ország azt végre megkapta, hogy 1966 óta először döntőt játszhasson egy nagy tornán, csak az arany, az a szépen csillogó arany, az hiányzott. És akkor jött Sarina Wiegman Három hete azt írtuk felvezető anyagunkban, hogy 101 éve betiltották, most csúcsra érne az angol női futball. Hittük is, meg nem is, hiszen a csapat a legutóbbi három világversenyen egyaránt elődöntős volt (igaz, érmet, egy bronzot csupán a 2015-ös vébén szerzett), és a hazai pálya mellette szólt. No meg az a tény, hogy 2021. szeptember 17-e óta veretlen és uralja az európai futballt. Hét éve még Mark Sampson vezette vb-3. helyig a csapatot, 2018-tól a korábbi 59-szeres válogatott védő, Phil Neville ült a kispadon, aki három éve vb-4. helyig kormányozta a csapatot, azonban 2019 júliusa és 2020 márciusa között 11 mécsesén hétszer is vereséget szenvedett a csapattal. Tavaly áprilisban jelezte is, hogy szerződése végén, a 2021 -es Eb befejeztével távozik, de miután kiderült, hogy a kontinenstornát egy évvel eltolják, idén január 18- án lemondott. Persze nem csak úgy: aznap már be is jelentette az Inter Miami, hogy a korábbi védő lesz az új edzője. Három mérkőzés erejéig a norvég Hege Riise ugrott be, majd tavaly augusztusban érkézén Sarina Wiegman, aki a hollandokkal már nyert Európa-bajnokságot. A kinevezése telitalálatnak bizonyult, a csapattal eddig 20 mérkőzést vívón, a mérlege 18 győzelem és két dönteden, 106 szerzen (!) és mindössze 5 kapón gól (!) - és egy Eb-cím. Mestermunka A csoportmérkőzéseken egyedül Ausztria okozon némi gondot, a nyitányon ugyanis csak 1-0-ra sikerült legyőzni, de aztán Norvégia (8-0) és Eszak-írország (5-0) Még a királynő is üzent 1966 óta először nyert nagy tornát angol futballválogatott - igaz, nem a férfiak, hanem a nők (Fotó: TASR/AP) A futball végre hazatért! Női Európa-bajnokság, döntő Anglia-Németország 2-1 (0-0,1-1,1-1) hosszabbítás után London, Wembley-stadion, 87 192 néző Vezette: Katerina Monzul (ukrán) Anglia: Earps - Bronze, Bright, Williamson, Daly (88. Greenwood) - Stanway (88. Scott), Walsh - Mead (64. Kelly), Kirby (56. Toone), Hemp (120. Parris) - E. White (56. Russo). Szövetségi kapitány: Sarina Wiegman Németország: Frohms-Gwinn, Hendrich, Hegering (103. Doorsoun), Rauch (113. Lattwein) - Magull (91. Dallmann), Oberdorf, Däbritz (73. Lohmann) - Huth, Schüller (67. Anyomi,), Brand (46. Wassmuth). Szövetségi kapitány: Martina Voss-Tecklenburg Gól: 62. Toone, 110. Kelly, ill. 79. Magull Gólkirály: Alexandra Popp (német) és Beth Mead (angol) 6-6 MVP: Beth Mead (angol) A legjobb fiatal játékos: Lena Oberdorf (német) Az Európa-bajnoki örökrangsor: © © © © © © ® © 8-szoros győztes: Németország © © 2-szeres győztes: Norvégia © 1-szeres győztes: Svédország, Hollandia, Anglia méretes pofonokat kapott. Jött a negyeddöntő és egy kiszenvedett siker a spanyolok ellen. A rivális nem csupán megnehezítette a házigazda dolgát, de a második félidő elején Esther González találatával a vezetést is megszerezte. Az előnyt azonban nem sikerült megtartani, a 84. percben a Manchester United két cserejátékosa, Alessia Russo és Ella Ann Toone összehozta az egyenlítést, a hoszszabbításban pedig már csak egy gól esett, a 96. percben a Bayern München csatára, Georgia Stanway 18 méterről bombázott a kapuba (2-D; Az elődöntő ehhez képest valóban sétagalopp volt, az olimpiai ezüst- és vb-bronzérmes svédeknek esélyük sem volt (4-0), így jöhetett a döntő Európa egyik legjobb csapata, Németország ellen. A rivális szintén hibádanul menetelt a fináléig, és kevesebb időt töltött a pályán, hiszen minden meccsét rendes játékidőben eldöntötte. A csoportkörben Dániát 4-0-ra, Spanyolországot 2-0-ra, Finnországot 3-0-ra győzte le, majd a negyeddöntőben Ausztria (2-0), az elődöntőben pedig Franciaország sem tudta megállítani (2-1). Az viszont óriási veszteség volt, hogy a bemelegítésnél elveszítette a gólkirálynőt, a csapatkapitány Alexandra Poppot, aki olyan súlyos izomsérülést szenvedett, hogy a kispadra sem ülhetett le. Az angolok a 62. percben Ella Toone találatával szereztek vezetést, ezt a 79. percben Lina Magull kiegyenlítette. 1-1 után jöhetett a hosszabbítás, amelyben ismét Anglia kerekedett felül, a 110. percben Chloe Kelly szerezte meg a győztes találatot (2-1). Hogy az utolsó tíz és fél percet hogy értékeljük, ízlés dolga. A The Athletic az elemzésében azt írta, hogy mestermunka volt, ahogy a csapat húzta az időt, esélyt sem adva a németeknek az esetleges egyenlítésre. „Diego Simeone imádni fogja” - írta a portál, kiemelve, hogy Chloe Kelly és Ella Toone csodálatosan tudta tartani a labdát a szögletzászlónál, hogy a kapus Mary Earps egyszer 20 másodpercig bajlódott a kirúgással, Lucy Bronze 26 másodpercig ügyködött a bedobással és még Sarina Wiegman edző is cserélt a 120. percben. Pincési László A holland szövetségi kapitány hihetedennek minősítette csapata történelmi bravúrját. „Kicsit elvesztettem a hangomat, de sebaj. Hiheteden, amit csináltunk, nagyon büszke vagyok a csapatra. Azt hiszem, szükségem van néhány napra, hogy felfogjam, mit értünk el. Annyira szoros volt, de kit érdekel? 2-1-re nyertünk, és Európa-bajnokok vagyunk. Ha igazán nyerni akarsz, akkor minden egyes nap jobbá kell válnod, és én ezt láttam a csapatomon. Pár dologban megegyeztünk, és amint az eredmény mutatja, ezek nemcsak szavak voltak, meg is lett az eredménye.” A győztes gólt szerző Chloe Kelly 16 válogatott-összecsapásán mindössze másodszor volt eredményes. „Ezért vannak az álmok. Egy fiatal lány női focit nézett és most ezt éh meg. Hiheteden. A csapat, a menedzser, az egész stáb különleges, a családom ott ünnepel a tömegben. Én is csak erre vágyom!” - lelkendezett. A sikerhez Erzsébet királynő is gratulált, az uralkodó példaértékű inspirációnak nevezte a győzelmet. „Ez jelentős eredmény az egész csapat számára, de a siker messze túlmutat a méltán megérdemelt trófeán. Mindannyian olyan példát mutattak, amely inspirációt jelent a mai lányoknak és nőknek, valamint a jövő generációinak. Remélem, hogy olyan büszkék lesznek a sportágra gyakorolt hatásra is, mint a mai eredményre” - állt a Buckingham-palota közleményében. Hihetetlen nézőszámok Az Európa-bajnokság úgy ért véget, ahogy kezdődött: új nézőcsúcscsal. Az angol-német finálét ugyanis összesen 87 192 néző figyelte a helyszínen a Wembley-stadionban, az összesített nézőszám pedig meghaladta a félmilliót a tornán. A női Eb-k korábbi csúcsát a 2013-as Németország-Norvégia döntő jelentette (43 301), ezt az angol-osztrák nyitómérkőzésen sikerült is alaposan megdöntetni (68 871). A csoportkor során tovább dőltek a rekordok, beleértve a 2017-es 240 055-ös össznézőszámot: ha a negyeddöntőtől zárt kapus meccseket rendeznek, a korábbi 9000-es átlag akkor is kényelmesen megdőlt volna, így azonban a lécet magasra emelték: a finálé nézőcsúcsa mellett ugyanis az összrekord is elképesztő lett: az Eb-mérkőzéseken 574 875 szurkoló tette tiszteletét, az átlag nézőszám pedig 18 544 lett. A Wembley-döntő 87 192 nézőszáma ráadásul a férfiak mérkőzéseit is beleértve is a legmagasabb, hiszen a csúcsot eddig az 1964-es férfi Eb-döntő tartotta, melyet 79 115 néző előtt játszott Spanyolország és a Szovjetunió csapata a madridi Santiago Bernabéu Stadionban. Egy lovag, aki két csapattal is Eb-t nyert A jelenleg 52 éves szakember elképesztő karriert futott be, játékosként és edzőként egyaránt. Az 1969. október 26-án született sportoló játékosként 18 évesen került az Egyesült Államokba, ugyanis az észak-karolinai egyetem edzője, Anson Dorrance látta a válogatottban, és meghívta. Wiegman így a tanulmányait Amerikában folytatta, emellett a North Carolina Tar Heels csapatában futballozhatott olyan klasszisok mellett, mint a későbbi olimpiai és világbajnok Mia Hamm, Kristine Lilly és Carla Overbeck. Életének ezen szakaszát később úgy jellemezte, hogy a csapat minősége és a munkakörülmény a lehető legmagasabb szintű volt, élet ellentétben a hollandiai helyzettel, ahová hazatérve a futball mellett dolgoznia is kellett. Ezt aktív pályafutása végéig meg is tette és testnevelő tanári állást vállalt. A válogatottban 104 mérkőzésen lépett pályára (igaz, a FIFA csupán 99-et ismer el hivatalosnak), de nemzetközi sikert nem ért el. Edzőként aztán 2006-2007-ben bajnok és kupagyőztes lett a Tér Leede csapatával, majd az ADÓ Den Haaggal megnyerte a már profiként működő Eredivisie-t (2011-2012) is. 2014. augusztus 1-től a holland női labdarúgó-válogatott asszisztenseként dolgozott, 2017-ben pedig szövetségi kapitány lett. Irányításával Hollandia pedig a csúcsra ért: 2017-ben Európa-bajnok, két évvel később világbajnoki döntős lett, őt pedig a társadalom megbecsülését elismerendő a sorai közé fogadta az Orange-Nassau Lovagrend (2017), míg a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) 2020-ban a világ legjobb női kapitányává választotta. 2020 augusztusában fogadta el az angolok ajánlatát, négyéves szerződést kötött, és kinevezése óta veretlen szériát produkálva segítette Európa-bajnoki címhez a csapatot. A siker azt is jelentette, hogy ő lett a negyedik edző, aki képes volt a címvédésre, és az első - mind férfi, mind női vonalon -, aki két különböző országgal nyert Eb-t.