Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-06 / 155. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG Luhanszk elfoglalása után az orosz hadsereg Donyeckre összpontosít RÖVIDEN Macron átalakította a kormányát Párizs. Két héttel azután, hogy pártszövetsége elvesztette a francia nemzetgyűlési választáson az abszolút többséget a parlament alsóházában, Emmanuel Macron államfő hétfőn átalakította a kormányát, amelynek feladata az lesz, hogy alkalmi szövetségekkel hajtsa végre az elnöki programot, miután a végrehajtó hatalomhoz egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Macron már korábban megerősítette, hogy az elnökválasztási győzelme után május 20-án kinevezett miniszterelnök, Elisabeth Bome vezetheti az átalakított kormányt. Catherine Colonna külügyminiszter, Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter, Gérald Darmanin belügyminiszter, Erie Dupond-Moretti igazságügyi miniszter megtartották korábbi tisztségeiket az új kabinetben. (MTI) Repatriált dzsihádisták Párizs. Franciaország hazaszállított Szíriából a korábban az Iszlám Állam dzsihádista szervezethez csatlakozott 16 francia nőt és 35 gyereket, akik a terrorszervezet 2019-es bukása óta kurdok által ellenőrzött dzsihádista fogolytáborokban voltak. Ez az első alkalom, hogy nem egy-egy gyereket, hanem egy nagyobb csoportot anyákkal együtt szállított haza a kormány. Áz anyákat a repülőtéren őrizetbe vették, és bíróság elé kerülnek, a gyerekeket az állami gyermekvédelmi intézmények vették gondozásba. (MTI) Szijjártó az üldözött keresztényekről London. Emberi jogi szervezetek adatai szerint 360 millió keresztény él olyan helyen a világon, ahol fenyegetésnek, hátrányos megkülönböztetésnek vagy üldöztetésnek van kitéve, míg öt évvel ezelőtt ez a szám 245 millió volt - közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Londonban. Ä tárcavezető a vallás és meggyőződés szabadságával kapcsolatos miniszteri konferencián aláhúzta, hogy a magyar kormány továbbra is feladatának tekinti a keresztény közösségek támogatását, így hozzájámlva a vallásszabadságbiztosításához. Felszólalásában rámutatott, hogy a kereszténységnek napjainkban két fő kihívással kell szembenéznie: az agresszív szekularizációval és a masszív üldöztetéssel. „Sajnos jelenleg a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon” - fogalmazott. Arról is arról beszámolt, hogy az elmúlt tíz évben háromezer templomot építettek vagy újítottak fel Közép-Európa magyarlakta térségeiben, Magyarországon kétszeresére nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma, az ezekben tanuló diákok részaránya 10 százalékról 20 százalékra nőtt. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev/Lugano/Washington Vlagyimir Putyin orosz elnök védelmi miniszterével találkozva gratulált az orosz csapatoknak a kelet'ukrajnai Luhanszk régiójának „felszabadításához". Putyin és Szergej Sojgu hétfői találkozóját a televízióban is közvetítették. Az elnök kijelentette, hogy a luhanszki térségben harcoló katonáknak kijár a pihenés, a többi katonai egységnek változatlanul folytatnia kell a harcokat. A kelet-ukrajnai luhanszki régió elfoglalása után az orosz hadsereg már a szomszédos Donyeckre összpontosít. Szlovjanszk városa lehet az egyik első célpont. A helyiek aggódnak a közelgő veszély miatt. A szakadár - de csak Oroszország által elismert - Luhanszki Nép-Ferenc pápa nem tervez lemondani a közeljövőben az egyházfői megbízatásról, és szeretne ellátogatni Moszkvába, valamint Kijavbe is - derült ki a hétfőn közzétett exkluzív interjúból, amelyet a katolikus egyházfő a Reuters hírügynökségnek adott. Vatikánváros. Az interjúban Ferenc pápa kijelentette: bár nem tervez a közeljövőben lemondani, nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy visszalép egyházfői pozíciójából, ha egészségügyi állapota miatt már alkalmatlanná válik feladatai elvégzésére. Ez azonban, mint fogalmazott, „Isten tudja”, mikor következik be. A pápa tagadta azt a híresztelést, hogy rákos volna, s köztársaság hadvezetése már a hétvégén jelezte, hogy sikerült elfoglalniuk a kulcsfontosságú Liszicsanszk városát. Kivonultak az ukránok Sojgu vasárnap értesítette Putyint a szakadár terület sikeres „felszabadításáról”, és nem sokkal később a kijevi vezérkar is közölte, hogy az orosz támadások ellen védekező ukrán csapatok hosszas küzdelem után kivonultak Liszicsanszkból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok még visszatérnek a Luhanszk megyei Liszicsanszkba, a harctéri, taktika alakulása és újabb korszerű fegyverek érkezésének köszönhetően. Az elnök ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel egyetlen területét sem. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg fokozatosan halad előre Harkiv és Herszon megyékben, valamint a tengeren. Példaként említette nevetve hozzátette, hogy „neki legalábbis nem szóltak róla az orvosok”. A 85 éves katolikus egyházfőnek térdproblémák miatt le kellett mondania a július elején esedékes kongói és dél-szudáni látogatását, a hónap végi kanadai útja azonban változatlanul tervben van. Mint mondta, szeptemberben Kijev és Moszkva lehet a következő úti cél. A Vatikán már korábban felvette a kapcsolatot az orosz külügyminisztériummal, Moszkva szerint azonban „nem volt megfelelő az időzítés”. „Azt reméltem, hogy az orosz elnök utat nyithat számomra, hogy a békét szolgálhassam” ott is - emelte ki az egyházfő, hozzátéve, hogy nagyon szeretne Kijevbe is ellátogatni, a Kígyó-szigetet, amelyet az ukrán erők a napokban foglaltak vissza az oroszoktól. A kijevi vezérkar hétfő délutáni harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában. Újjáópítósi terv Közben Ukrajna a svájci Luganóban bemutatta a háború utáni újjáépítési tervét, amelyben több mint 750 milliárd dolláros költséggel számolnak, és amely 850 projektet fog tartalmazni, ezt a Nyugaton befagyasztott orosz vagyonokból lehetne fedezni. Az Ukrajinszka Pravda szerint a terv tíz évre készült, és két hullámban valósul meg. Az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián videókapcsolás útján felszólalt Volodimir Zelenszkij, aki hangsúlyozta: „Ez nem csak egy kis helyi háború, valahol keleten. Nem. Ez Oroszország de „először Moszkvába volna jó eljutni”, hogy megpróbálhasson „valahogy segíteni a helyzeten”. Egyetlen pápa sem látogatott még el az orosz fővárosba, ráadásul Ferenc pápa eddig következetesen elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút, amely szerinte „gonosz és érzéketlen háborús agresszió”. Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának június végi döntése kapcsán - amely alapján szövetségi szinten megszüntették az abortuszjogok védelmét - a pápa tartózkodott a határozott állásfoglalástól, arra hivatkozva, hogy nincs elég információja a bíróság többségi véleményéről ahhoz, hogy hiteles véleményt formálhasson. A mesterséges terhességmegszakítást azonban általánosságban elítélte. (MTI) 2022. július 6. lwww.ujszo.com részéről a közös érték elleni támadás, amelyben önök és mi osztozunk, így Ukrajna újjáépítése sem helyi projekt, hanem a demokratikus világ feladata. A svájci Luganóban tartott tanácskozáson részt vesz többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki mélyreható reformokhoz és a korrupció elleni küzdelemhez kötötte a nyugati befektetéseket. Móg hosszú ideig Vlagyimir Putyin orosz elnök még hosszú ideig képes lesz folytatni az ukrajnai háborút - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a CBS amerikai hírcsatornának adott interjújában. „Úgy vélem, a háborúról már annak kezdete előtt egy évvel megszülethetett a döntés, talán még korábban, mert felkészült rá” - hangoztatta a német kancellár angolul nyilatkozva. „Ezért még nagyon hosszú ideig folytatni tudja a háborút” - tette hozzá. (MTI, euronews) Kijátszott szankciók Washington. Szakértők szerint a Sovcomflot hajózási társaság álcázta a hajói tulajdonjogát azzal, hogy leányvállalatokat alapított más országokban, és hogy hajóik már nem orosz felségjel alatt hajóznak. A trükközés eredményeként a kőolajat és földgázt nyugati valutáért adja el a társaság, amiből Oroszország tovább finanszírozhatja az ukrajnai inváziót. Az OCCRP oknyomozó cikke szerint az orosz állami támogatású Sovcomflot flottaüzemeltető tulajdonában lévő tartályhajók továbbra is szállítanak európai kikötőkbe, amivel az orosz nyersolajimport korlátozását megcélzó szankciók ellenére nyugati devizát keresnek Moszkvának. Az Egyesült Államok az Unióval karöltve szankciókat vezetett be a Sovcomflot ellen. Az OCCRP tizennyolcnál több, a Sovcomflot 2020-as pénzügyi nyilvántartásában szereplő hajólistán jegyzett tankert azonosított, melyek az utóbbi pár hónapban is a világ óceánjain közlekedtek, megrakva átlagosan 240 millió dollár értékű üzemanyaggal. A hajók mozgása valós időben követhető egy, a tengeri forgalomkövetésre szakosodott weboldalon. A szankciók életbe lépése után egyes hajók kikapcsolták a nyomkövetőjüket, ezért eltűntek a térképről. A cég hajói közül május elején azonosítottak egyet az USA felé tartva, de azt átirányították Dél-Afrikába, majd gyorsan át is nevezték a hajót. Áz OCCRP a közelmúltban legalább öt másik hajót követett nyomon, melyek Olaszországból, Dániából és Hollandiából indultak, vagy oda tartottak, vagy kikötöttek. Azt egyelőre nem tudni, ki vásárolja a Sovcomflot által szállított olajat, de az biztos, hogy a Sovcomflot és a kikötőket üzemeltető vállalatok elkerülték a szankciókat, mert a hajók libériái zászló alatt közlekednek, illetve hogy az anyacég Cipruson és az Egyesült Arab Emírségekben alapított leányvállalatokon keresztül intézi a szállítmányozói tevékenységét. (euronews) A finn és svéd külügyminiszterek, Pekka Haavisto és Ann Linde jelenlétében a NATO-nagykövetek tegnap aláírták azt a dokumentumot, amely lehetővé teszi a két skandináv ország számára, hogy csatlakozzon a szövetséghez. „Ez egy történelmi pillanat. Finnországnak, Svédországnak, a NATO-nakés a közös biztonságunknak" - fogalmazott a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg az aláírást követő sajtótájékoztatón. Már csak a 30 NATO-tagállam nemzeti parlamentjének kell ratifikálnia a csatlakozást. Ez azonban megbukhat a török parlamenten, a török külügyminiszter már hétfőn arról beszélt, hogy nem fogják ratifikálni a két ország csatlakozását, amíg nem tartják be a terrorizmus elleni küzdelemre és a gyanúsítottak kiadatására tett ígéreteiket. (TASR/AP-felvétei) Ferenc pápa nem tervez lemondani, ellátogatna Moszkvába és Kijevbe
