Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-06 / 155. szám

www.ujszo.coml 2022. július 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A vakáció veszélyei A tengerben kifeszített drótkerítés vicc. Apálykor a kerítésnek látszania kellene. Vagy megy az is a vízzel, mert elasztikus? S ajtos-tejfölös lángos alakú felhők vonultak a nyári ég boltozatán, amikor Ban­­dika és Ervin megtudta, hogy cápák köröznek az Adriai-ten­ger partjainál. Na már csak ez hi­ányzott - spriccelte fel szódával a rizlinget a pohár pereméig Bandika. Egy korhadt pádon ültek A Csodál­kozó Csukához címzett tóparti ha­lászbüfé teraszán. Az ember egész évben spórol, várja, hogy bekö­­szöntsön a nyár, elutazzon a dalmát tengerpartra, gondolván, hogy a hűs kék vízből figyeli majd a sziklákat, és legnagyobb gondja az lesz, hogy eldöntse, eszik-e a kerítés mellett ta­lált, rommá érett fügékből, erre tes­sék, cápa. Sosem fogunk már meg­nyugodni? Ez lesz most már végig? Nekem is furcsa, tolta feljebb olajos ujjhegyével a szalmakalap karimá­ját Ervin. Annál is inkább, mivel nekünk annak idején, Bibione Pi­­nedában úgy magyarázták, hogy a tengerparttól ötven-száz méternyire a víz alatt ki van feszítve egy drót­kerítés. Mi a szomorú szamurájnak? - kapta ki az arcát a fröccsös po­hárból Bandika. Hát... hogy... a fiür­­dőzők biztonsága érdekében. Hogy oké, hogy aki nem tud úszni, csak a szélében pancsikál, a bátrabbak meg bemehetnek jobban, de hogy ez a kerítés megakadályozza, hogy bár­milyen tengeri lények közel úszhas­sanak a fürdőzőkhöz. Mint például a cápa, de ott van például a kardhal is, melynek szúrós orra köztudottan nem kellemes, ha keresztben átdöfi az embert például. Egyből annyi a nyaralásnak. Az valóban nem vicc, mondta Bandika, majd hozzá is tette gyorsan, hogy a tengerben kifeszí­tett drótkerítés szerinte az. Mármint vicc. Gondoljon csak bele, apálykor a kerítésnek látszania kellene. Vagy megy az is a vízzel, mert elasz­tikus? Ervin nem felelt. Jól van na. Akkor ezzel azt akarja monda­ni, hogy az idei szezonnak annyi? Nem, dehogy, talán épp azért van ott a cápa is. Próbáljon ezeknek az eszével gondolkodni picikét. Turis­tamágnes. Manapság a legtöbben már csak olyan helyre mennek nya­ralni, ahol érheti őket valamilyen ki­hívás. Unják a Duna-partot, lemen­nek a Balatonra. Megunják a Bala­tont, lemennek horvátba. Megunják azt is, átmennek olaszba. Megunják olaszt, megnézik Marokkót vagy Ciprust, aztán Egyiptomot és így tovább. Ha meg már mindenhol vol­tak, a veszélyt keresik, a kalandot, az élményt. Pont a minap újságolta az egyik haverom, hogy valamelyik török sivatagban száguldozott egy kvaddal, amikor meglepte egy ho­mokvihar. És? Mi lett vele? Tetszett neki. Azt mondta magában: vagy itt döglök meg fél órán belül, vagy me­hetek vissza a képernyők elé az iro­dába, nem is tudom, melyik a jobb. Szerintem önnek eltorzult az asz­­szociációs horizontja - nyúlt megint a pohárért Bandika. Normális dol­gokról nem normális dolgok jutnak eszébe. Remélem, gyógyítható, il­letve rendbejön, mire hazajövök. Bepakolom a Pali pástétomot meg a Fülest, én nem szeretek veszélyesen élni. Maradok a drótkerítésen belül. Lapot nem küldök, majd elmon­dom, mi volt, ha hazajöttem. Maga meg majd azt mondja el, hogy itt mi történt. Megegyezhetünk így? Ek­korjelentette be a rádió, hogy geo­­mágneses vihar közelít a Föld felé. Ervin bólintott, és azt mondta: szó sem lehet róla. A szerző a Vasárnap munkatársa Prédatévesztés volt a cápatámadás? Több ezren nyarelhetnak azon a területen Egyiptomban, ahol két halálos cápatámadás tör­tént a hétvégén. Ritka, hogy halálos cápatámadás történik a Vörös-tenger partvidé­kén, a véletlen hozhatja úgy, hogy rövid időn belül egymás után két­szer is előfordul, de az is megesett már, hogy valamelyik cápa erre rá­szokott, mondta a 24.hu megkeresé­sére Hanga Zoltán, a Fővárosi Ál­lat- és Növénykert szóvivője. Múlt hétvégén az egyik legnépszerűbb egyiptomi nyaralóövezetben egy osztrák és egy román nő is életét vesztette cápatámadásban. Hanga szerint a cápákat nem úgy kell el­képzelni, hogy kizárólag a nyílt óceánon vannak több ezer kilomé­teres mélységben, izgalmasak lehet­nek számukra a korallszirtek, a se­kélyebb tengerszintek, de pánikra nincs ok. A szóvivő szerint a cápa­támadásoknak jellemzően két oka van: provokáció vagy prédatévesz­tés. A leggyakrabban összetévesztik valami mással a célpontot. Érdekes, hogy az elhunyt osztrák hölgy a ke­zén sérült meg, pedig általában, ha a cápa azt gondolja valamiről, hogy az zsákmány lesz, a törzsön harap. Nem kizárt, hogy az állat területet védett, ezért harapott oda. Hanga Zoltán arról is beszélt, kihajtani elég nehéz egy cápát egy területről, az pedig szinte reménytelen, hogy ké­sőbb megállapítsák egy egyedről, az volt-e az elkövető, ha csak nem volt megjelölve. Évente 100 és 200 közötti cápatámadást regisztrálnak világszerte, de ebben benne vannak az akváriumi cápákkal kapcsolatos munkahelyi balesetek és azok az is, amikor merüléskor egy cápa neki­megy a ketrecnek, de nem történik sérülés. (24.hu) Végre jó hír keletről DUDÁS TAMÁS H ivatalosan is bejelentették múlt héten, amiről már egy ide­je csiripeltek a jól informált verebek. Ismét autógyár épül Szlovákiában, a kínai tulajdonban lévő svéd Volvo a Kassa melletti Valaliki község határában építi fel legújabb autó­gyárát. Ezzel együtt Szlovákiában már öt autógyár fog működni, nem meglepő, hogy ismét terítékre került az ország autóipari függősége. Az autóipar már ma Szlovákia messze legfontosabb iparága, és ezzel a be­fektetéssel még nagyobb szerepet fog játszani az ipari termelésben, a foglalkoztatásban és az exportban. Ezzel együtt, a Volvo befektetése több szempontból is jó hír Szlováki­ának. Nagy pozitívum, hogy végre Kelet-Szlovákiába is sikerült jelen­tős autóipari befektetőt csábítani. A várhatóan évi 250 ezer autót gyártó üzem nagy impulzust ad a gazdaságilag elmaradottabb régiónak, mely 10 ezer új munkahelyhez is hozzájut. Erre nagy szükség van, mert a ki­választott Kassa-környéki járás májusban is 11,2%-os munkanélkülisé­get mutatott ki, és a munkanélküliség a Kassai kerület öt másik járásá­ban is meghaladta a 10%-ot. Ilyen munkanélküliség mellett munkaerő­­hiány valószínűleg nem fenyeget. Az autóipari bérek Szlovákiában az egész ipari termelésben a legmagasabbak, ezért jelentkezőben nem lesz hiány. A növekvő életköltségek fényében az sem elképzelhetetlen, hogy a jelenleg Nyugat-Szlovákiában dolgozó, keletről származó munkavál­lalók egy része visszaköltözik szülőföldjére. Ami gondot okozhat, az a szakképzettség hiánya, de ezt a kormány egy továbbképzési központ felépítésével szeretné orvosolni, mely egyenesen a Volvónak készíti elő a szakképzett munkaerőt. Nagyon fontos az is, hogy a Volvo kelet-szlovákiai autógyára kizá­rólag az elektromos modellek gyártására specializálódik. Ez nagymér­tékben jövőbiztossá teszi a befektetést, mert úgy tűnik fel, hogy a belső égésű motorok kora lassan véget ér. A többi szlovákiai autógyárban is gyártanak már elektromos modelleket is, de ezek csak a termelés kis ré­szét teszik ki. A Volvo befektetésével Szlovákia fontos ponttá válik az európai elektromobilitás térképén, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a töb­bi autógyár is számoljon szlovákiai telephelyével az elektromos autók korában is. Tudjuk, mindennek ára van, ami a Volvo befektetése esetében 267 millió eurós állami támogatás. Az összeg jelentős, hiszen a tanárok so­kat vitatott 10%-os bérnövekedésére körülbelül 180 millió euró is elég volna. Sok vita folyik a globális vállalatoknak nyújtott állami segít­ségről, de tény, hogy a nagy külföldi befektetések hosszú távú pozitív gazdasági hatásai gyorsan meghaladják az állami pénzügyi támogatá­sok összegét. Richard Sulik mindig is kritikusan viszonyult a külföldi befektetések állami támogatásához, de a Volvo esetében belátta, olyan befektetés, mely Kelet-Szlovákia gazdasági transzformációjának egyik kulcspontja lehet. Nem lehet megkerülni a tényt, hogy az új befektetés­sel Szlovákia autóipari függősége tovább nő. Érdemes azonban vissza­tekinteni az elmúlt néhány évre, amiből látható, hogy a szlovák autóipar a vártnál jobban megbirkózott a koronavírus-járvánnyal, és a globális csiphiánnyal is jól dacolt. Ebből is látható, hogy egy tőkeerős globális iparág, melynek ma Szlovákia fontos része. Továbbra is érvényes azon­ban, hogy az ipari nagybefektetéseknek csak ugródeszkaként kellene szolgálniuk a tudásalapú gazdasági jövőbe. Ehhez az oktatás- és a kuta­tásfejlesztés nagyszabású támogatására is szükség van, ami sajnos nem tartozik Szlovákia erősségei közé. FIGYELŐ minden település. Célunk, hogy az ünnepeken minden településen ott lobogjon morva identitásunk jel­képe” - nyilatkozta Holanová. A Morvaország fővárosa, Brünn főpolgármesteri hivatalán, az ösz­­szes városkerület polgármesteri hivatalán és nagy morva váro­sokban, mint Olmütz (Olomouc), Ostrava, Zlín, Jihlava, Znojmo, mindenütt kitűzték a morva zász­lókat -jelentette a cseh közszolgá­lati hírtelevízió. A Morva Nemzeti Közösség legfőbb célja a hagyo­mányápolás, de szeretné tartomá­nyira változtatni a Cseh Köztár­saság kerületi (régiós) közigaz­gatási-területi berendezkedését, és elérni egy morva parlament létrehozását. A Cseh Köztársaság politikai vezetése nem támogatja ezt, az ország lakosságának több­sége közömbös a követelés iránt. Általános vélemény, hogy a regio­­nalizmus megnyilvánulása, amely az 1989-es rendszerváltás után megerősödött. A magukat morvá­nak valló állampolgárok száma a korábbi emelkedés után, legutóbb újra csökkent. (MTI) Történelmi morva zászlókat tűztek ki Több mint 1600 morvaországi település polgármesteri hivata­la tűzte ki a hivatalosan el nem ismert morva zászlókat kedd reg­gel, Cirill és Metód szláv hittérí­tők, Morvaország védőszentjei­nek napján, a Cseh Köztársaság nemzeti ünnepén - közölte Lenka Holanová, a Morva Nemzeti Kö­zösség alelnöke, az akció egyik főszervezője. A történelmi zászlók kitűzését, melynek célja felhívni a lakosság figyelmét Morvaország hagyományaira, kultúrájára és történelmére, 2010-ben szervez­ték meg először a Morva Nemze­ti Közösség és néhány diákszer­vezet kezdeményezésére. Az első évben mintegy 600 település tűzte ki a tartományi zászlót, most már ezerrel több polgármesteri hivata­lon lobogott a sárga-piros sávos, a morva sas képével díszített zász­ló. „A morva települések száma 2000 körül mozog. Az érdeklődés hatalmas, de nem kapcsolódott be

Next

/
Oldalképek
Tartalom