Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-29 / 175. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. július 29. l www.ujszo.com Áramot szállít az EU-ba Ukrajna RÖVIDEN ISS: Oroszország 2028-ig marad Washington. Orosz űrkutatási tisztségviselők amerikai kollégáiknak azt mondták, hogy Oroszország várhatóan még legalább 2028-ig, saját űrállomása megépítéséig marad a Nemzetközi Űrállomás-projektben - közölte a NASA amerikai űrkutatási hivatal műveleti igazgatója. A közlés előzménye, hogy Jurij Boriszov, a Roszkoszmosz állami űrvállalat új vezérigazgatója kedden bejelentette: Oroszország 2024 után kivonul a Nemzetközi Űrállomás-projektből, a prioritás Moszkva számára a saját állomás létrehozása lesz a személyzettel ellátott űrhajók közlekedtetése területén. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) 2031 januárjában lassú süllyedésbe kezd, majd a légkörbe lépve el fog égni. (MTI) Kim Dzsong Un újra fenyegetőzött Szöul. Észak-Korea nukleáris fegyvert is képes bevetni egy esetleges támadás esetén Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerint, akinek szavait az állami hírügynökség idézte tegnap. A két Korea közötti fegyverszünet 69. évfordulója alkalmából elmondott beszédében az észak-koreai vezető hangsúlyozta, hogy Phenjan ellenségei „a háború szélére sodorják” a két Koreát, egyúttal - most először - bírálta Dél-Korea májusban beiktatott elnökét is. Kim szerint Jun Szók Jól Észak-Korea biztonságát fenyegeti, és elvitatja Phenjan önvédelemhez való jogát. A vezető emellett ismét éles szavakkal illette az Egyesült Államokat is, amely szerinte „folytatja veszélyes, törvénytelen és barátságtalan műveleteit”. (MTI) Emmanuel Macron vádjai Kotonu. Az afrikai körúton járó francia elnök Oroszországot vádolta gyarmatosító politikával, miután az orosz külügyminiszter ugyancsak Afrikában ugyanezzel vádolta a Nyugatot. Emmanuel Macron Cotonouban a benini elnökkel, Patrice Talonnal tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „Oroszország az utolsó olyan gyarmatosító hatalmak egyike, amely érdekei védelmében egy szomszédos országra támadt”. A francia elnök szerint ez az orosz politika a 19-20. századot idézi fel egy új típusú hibrid háború formájában, amely a dezinformációt, az energiát és a gabonát is zsarolásra használja. Macron úgy vélte, „Európa nem hódolhat be egy ilyen stratégiának”. A francia elnökkel egy időben tesz látogatást Afrikában az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov Ugandában nyilatkozva visszautasította azt a vádat, hogy Oroszország lenne felelős az Éurópát sújtó energia-, valamint élelmezési válságért. Lavrov szerint a nyugati hatalmakra jellemző a gyarmatosító gondolkodás, és ők folytatnak zajos kampányt az energiáról és az élelmezésről. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/lsztambul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap, az ukrán államiság ünnepén kijelentette, hogy „Ukrajna egy független, szabad és megbonthatatlan állam, (...) és mindig is az lesz". Zelenszkij beszámolt róla, hogy az immáron több mint öt hónapja zajló háború következtében az ország területének mintegy húsz százaléka orosz ellenőrzés alá került. A Nyugathoz szólva egyúttal további nehézfegyvereket kért a támadások leveréséhez t és a megszállt területek felszabadításához. Megkezdődött a dél-ukrajnai Herszon felszabadítása. Az ukrán hadsereg megpróbálja teljesen izolálni az orosz erőket. A cél az, hogy fegyverek és üzemanyag nélkül maradjanak és három opciójuk legyen; visszavonulni, amíg lehet, feladni magukat Először látogatott külföldre Orbán Viktor magyar miniszterelnök a nemzetközi hullámokat vető tusványosi beszéde óta. Kari Nehammer osztrák kancellár fogadta, de a bevonulása nem volt zökkenőmentes. Bócs. Az oe24.at tudósítása szerint több kisebb tiltakozó csoport is megjelent. Egy fiatalokból álló csapat Orbán- és Nehammer-maszkban, illetve tarkóra tett kézzel emlékeztetett a menekültekkel szembeni bánásmódra. Az Omas gegen Rechts nevű, antifasiszta, antirasszista szervezet „nagymamái” pedig hangos füttykoncerttel köszöntötték a fajkeveredés ellen felszólaló magyar kormányfőt. A két politikus megbeszélése utáni közös sajtótájékoztatón az osztrák vagy vállalni, hogy elpusztítják őket — közölte az ukrán elnök tanácsadója. A városba vezető, Dnyipro folyón átívelő Antonovszkij híd lebombázásával elvágtak egy fontos orosz ellátási útvonálat. Lebombázták a hidat Zelenszkij szerda éjjel kijelentette: „a herszoni Antonovszkij hidat és a régió más átkelőit természetesen egytől egyig újjáépítjük. Mindent megteszünk azért, hogy a megszállóknak ne legyen logisztikai lehetőségük a földünkön. Bármilyen terveik is vannak, mi meg fogjuk törni őket.” Az ukrán elnök hozzátette, Ukrajna kész növelni villamosenergia-exportját az EU-ba, hogy ezzel is enyhítse az orosz gázszállítások csökkenésével keletkezett hiányt. „Arra készülünk, hogy növeljük a villamos energia exportját az Európai Unió fogyasztói felé” - fogalmazott. „Exportunkkal nemcsak devizát kereshetünk, hanem partnereinket is segíthetjük abban, hogy elkancellár kijelentette: nyíltan meg tudta beszélni Orbán vitatott kijelentéseit az érintettel, és egyértelműen világossá tette: a rasszizmus semmilyen ártalmatlanítása, relativizálása nem elfogadható a számukra, visszautasítanak bármiféle rasszizmust. A nézetkülönbségeket barátságban meg tudták beszélni és tisztázni tudták - mondta Nehammer. Orbán a sajtóértekezleten már arról beszélt, hogy a politikai közbeszédben sem megengedhetőek a rasszista és antiszemita kijelentések. A tusványosi beszédére utalva azt mondta, hogy ha az osztrák kancellárnak mégis kételyei lennének történelmi vagy intellektuális, szellemi természetű kérdésekben, „akkor mindig egy kulturális koncepció szerint értelmezze lenálljanak az orosz energetikai nyomásnak”. Oroszország jelentősen csökkentette az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Európába irányuló gázszállításokat. A gázt részben villamosenergia-termelésre használják. A német energiafelügyelet jelentése szerint szerdán az Északi Áramlat-1 gázvezetéken szállított mennyiség a kapacitás 20 százalékára csökkent az előző napi 40 százalékról. Megnyitották Isztambulban a Moszkva és Kijev tárgyalásai eredményeként létrehozott, az ukrán gabonaexport újraindítását szolgáló koordinációs központot. Hulusi Akar török védelmi miniszter a hivatalos megnyitóünnepségen elmondott beszédében kifejezte abbéli reményét, hogy a központ jelentősen hozzájárul majd az élelmezési válság megoldásához. Biztonságos folyosók A július 22-én Isztambulban Oroszország és Ukrajna által, az a Magyarországról jövő híreket”. Azt mondta, hogy Magyarországon biológiai alapú megközelítése semmilyen politikai kérdésnek nem lehetséges, ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés. „Ez számomra persze nem egy egyszerű kérdés, mert önök talán tudhatják, hogy talán én vagyok az egyetlen nyíltan bevándorlásellenes politikus az egész Európai Unióban.” Azt mondta, hogy a migráció számukra nem biológiai alapú, nem faji kérdés, hanem kulturális: „egész egyszerűen a civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogy az most van”. „Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam” - mondta Orbán Viktor szombati romániai kijelentéseivel kapcsolatban. De szerinte ezt kulturális kontextusban kell látni. (444, euronews) ENSZ és Törökország közvetítésével aláírt megállapodások értelmében „biztonságos folyosókat” hoznak létre, hogy lehetővé tegyék a kereskedelmi hajók közlekedését a Fekete-tengeren. Moszkva és Kijev kötelezettséget vállalt, hogy nem támad ezekre a hajókra. Időközben a gabonaexportra kijelölt három ukrán kikötőt - Odesszában, Csornomorszkban és Pivdennijben - ismét üzembe helyezték. Jelenleg előkészületek folynak arra, hogy a háború kezdete utáni első szállítmány a Fekete-tengeren keresztül biztonságosan elhagyhassa Ukrajnát. Az orosz aggodalmak kivédésére, amelyek szerint a visszatérő hajók fegyvert csempészhetnek Ukrajnába, valamennyi fél képviselői átvizsgálják őket. Az isztambuli Közös Koordinációs Központ fogja felügyelni a hajókat, amelyek a Fekete-tengerről a Boszporuszon keresztül haladnak a világ különböző pontjai felé. A megállapodás egyelőre négy hónapra szól. (euronews, MTI) Az USA ajánlata Oroszországnak Washington. Az Egyesült Államok jelentős ajánlatot tett Oroszországnak két amerikai állampolgár, a kémkedésért börtönbe zárt Paul Whelan volt tengerészgyalogos és a kábítószervádakkal őrizetbe vett Brittney Griner kosárlabdázó bajnok hazahozatala érdekében - közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Mint mondta, a napokban megbeszélést akar folytatni az ügyben orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval. Ez lenne az első alkalom az ukrajnai hadművelet megindítása óta, hogy a két tárcavezető egymással egyeztet. Blinken sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy az ajánlatot már hetekkel korábban megtették, s most előrelépést remél az ügyben. „Hetekkel ezelőtt jelentős ajánlat volt az asztalon, hogy elősegítsük a szabadon engedésüket. Kormányaink közvetlenül kommunikáltak egymással a javaslatról. Arra fogom használni megbeszélésünket, hogy személyesen utánakérdezzek és remélhetőleg egy megoldás felé mozduljunk el” -jelentette ki az amerikai diplomácia vezetője. Blinken nem közölte, hogy Washington mit ajánlott fel állampolgárai szabadon engedéséért. A CNN hírtelevízió szerint az Egyesült Államok hajlandó lenne az illegális fegyverkereskedelemért elítélt orosz Viktor Butot elengedni. Grinert februárban vették őrizetbe a moszkvai nemzetközi repülőtéren, amiért kannabiszolajjal töltött e-cigaretta-patronok voltak nála. Paul Whelant, egy autóalkatrész-gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét, aki az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált korábban, 2020 nyarán kémkedés címén 16 év börtönre ítélték. Whelan és Griner ügye azt követően került előtérbe, hogy áprilisban kicserélték az Oroszországban elítélt Trevor Reed volt amerikai diákot és tengerészgyalogost Konsztantyin Jarosenko orosz pilótára. (MTI) Több száz rendbontó tört be az iraki parlamentbe, hogy az Irán-barát Mohamed al Szudani miniszterelnökké választása ellen tiltakozzanak. Irakban az októberi választás óta senkinek sem sikerült kormányt alakítania. A legnagyobb síita pártkoalíció, a Koordinációs Összefogás hétfőn jelentette be, hogy a Teheránnal jó viszonyt ápoló, jelenleg emberi jogi minisztert jelöli a kormányfői posztra. Ekkor szabadult el a pokol. Háromnapnyi tüntetés után a demonstrálók átmásztak a parlament betonfalán, betörték az üvegajtókat és randalírozni kezdtek az üres tárgyalókban. (TASR/AP-feivétei) Orbán Viktor azt mondta, hogy csak félreérthetően fogalmazott