Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-29 / 175. szám

www.ujszo.coml 2022. július 29. KULTÚRA 9 Egy énekes lezárt szemekkel NAVARRAI MÉSZÁROS MÁRTON Paolo Nutini skót ónekes­­dalszerző negyedik stúdióal­buma, a Last Night in the Bittersweet július 1-jén jelent meg, a popiparban je­lentős hiátusnak számító nyolc évvel követve az előző stúdióalbumot, a rekordállí­tó Caustic Love-ot. Ahogy cí­me is sugallja, egyáltalán nem vidám pop-rock, hanem sok­oldalú, alapvetően soulból és főikből építkező zenei anyag. Nutini úgy énekel a nyilvánosság előtt, hogy közben lecsukja a sze­mét. Nem eretnek gondolat azt felté­telezni, hogy az eddigi négy stúdió­albuma - a These Streets, a Suny­­ny Side Up, a Caustic Love, majd a Last Night in the Bittersweet - rög­zítése közben sem nyitotta ki a hol zöldnek, hol barnának, hol szürké­nek tetsző szemét. Igen, a szemszín! Nem véletlen, hogy szóba került, hi­szen legyen akármilyen árnyalatú a harmincöt éves énekes-dalszerző szeme, olyan átéléssel és önazonos­sággal szólaltatja meg a Last Night in the Bittersweet címmel, július el­ső napján megjelent, a brit albumel­adási lista élén nyitó új stúdióalbu­ma 16 szerzeményét, hogy könnyen azt képzelhetjük, előadás közben végig zárva tartotta a szemét. Es mielőtt tovább időznénk az olasz-skót szülőktől származó Nu­tini szeménél, engedtessék meg, hogy átrohanjunk az eddigi pá­lyáján. 2006-ban debütált, majd 2 millió példányos európai eladással kétszeres platinalemezzé váló The­se Streets albumát még az időszak igényeit kielégítő pop-rock hang­zás fémjelezte. A Sunny Side Up (2009) című munkájával viszont már jelentősen elmozdult a folk irá­nyába, amelynek eredményeképp a diszkográfia legsikerültebb darabja, a Caustic Love (2016) már inkább a blue-eyed soul és a R&B vonalat vitte tovább. A hangzásbeli sokszínűség úgy mutatkozik meg a Last Night in the Bittersweet zenei anyagán (72 perc­re rúg a felvételek listája), hogy ke­veredik benne egy rakás olyan jel­legzetesség, amely általában szépen eltoltja a „garázsrock” vagy „fürdő­szobarock” képviselőit a könnyed­től és ócskától. Az album sokoldalú és fantáziadús; alapvetően rockos, de soulból és folkból is gazdagon merítkezik. Az Ivor Novello-díjas Paolo Nutini - pályafutása első je­lentős megtorpanását orvosolandó - nem véletlenül nyúlt ehhez a megol­dáshoz, ugyanis zenei előmenetelét nemcsak a különleges, érces hang­szín, hanem utóbb már a biztonsá­gi szintet át nem lépő kísérletezés jellemzi. Az eposzi jelzőkkel minden to­vábbi nélkül felcicomázható ko­rongon ugyanúgy akad klasszikus, mint experimentális rock, de az indie-pop mellett akár olyan soul dallam is, amely Ben E. King vagy a The Righteous Brothers világát idézi. Például a Lose It című dal az album egyik legérdekesebb kísérle­te, amelyen kezdetben gépies, fémes hangon szól hozzánk, aztán öt és fél perces hossza alatt egyre dühöseb­bé és unalmassá válik (közben vé­gig megőrzi a krautrock-hangzást), a Petrified In Love meg annyira ki­számítható, mintha egy középkate­góriás tévésorozat betétdala lenne. Szerencsére ott az albumról legelő­ször közreadott Through the Echoes (a válogatás legerősebb és legked­­velhetőbb szegmense), amely úgy indul, mintha Otis Redding megta­nult volna skót akcentussal énekel­ni. Aztán rögvest rájövünk, hogy Nutini csak alapul vette a slágerké­szítés egyik alapelvét, miszerint az ismert hangzás minimális variálása lehet az egyik legfőbb kulcs. A Ra­dio című finom rockballada a szere­lemre vágyás ódájaként ugyancsak magasra teszi a mércét. A Nutini által - hét esetben társ­szerzővel, köztük producereivel, Ga­vin Fitzjohnnal és Dani Castelarral - írt dalok mégsem tűnnek koppin­tásnak, témaviláguk pedig hitelesen váltogatja az elementáris erejű sze­relmet, az alkohol- és kábítószermá­moros pillanatokat és a mardosó kre­atív válságot. Mindeközben az album egységes képet rajzol ki, amelyben a refrénnel takarékosan egyáltalán nem bánó Acid Eyes végig feszült­séget teremtő hangszerkavalkád­­ja tökéletesen illeszkedik a vokális bravúrokra lehetőséget kínáló Eve­rywhere című érzelmes, akusztikus balladához. Paolo Nutini: Last Night in the Bittersweet, 2022, Atlantic Virtuális túra a kastélyban Bócs. Virtuálisvalóság-túrán is részt vehetnek már a schönbrunni kastély látogatói, akik egy spe­ciális VR-szemüveg segítségével léphetnek be a kastély izgalmas világába. Az alkalmazás kifej­lesztői a történelem valódi jele­neteit tartalmazó, számítógéppel készített, hiteles és pontos lát­ványvilágot ígérnek számukra. A virtuális túrán Erzsébet király­né (Sissi) és Ferenc József csá­szár esküvőjének vendégeként le­het végigsétálni a kastélyon. Az időutazáson részt vevő látogatók három dimenzióban találkozhat­nak a Habsburg-ház más uralko­dóival, köztük Mária Teréziával is. A császári család tagjait gon­dosan kiválasztott színészek tes­tesítik meg A túra forgatókönyvén tíz hó­napig dolgoztak a szakemberek. A projektben részt vevő szí­nészek számára több mint 300 különleges jelmez és kiegészí­tő készült. A 24 perces VR-film tizenkilenc különböző nyelven szólal meg. A virtuális túrán nyolcéves kortól vehetnek részt a látogatók. Az élményt a Filmfinity cég fejlesztette ki a Schönbrunn Group tudományos részlegével együttműködésben. (MTI) Volodimir Zelenszkij és Olena Zelenszka a világhírű fotóművész, Annie Leibowitz lencséje előtt. Megosztónak bizonyult az ukrán elnök és felesé­ge döntése, hogy portrét üljenek a Vogue számára: míg egyesek szerint a fényűző magazin számára készített felvétel kicsúfolja a háborút, mások hősökként ünnepük az elnöki párost. (Fotó Annie Leibowitz Instagram-oldala) Kortárs képzőművészet a Balaton északi partján Augusztus 5. és 14. között rendezik a Garten Balaton kortárs művészeti fesztivált. A Balaton partján nyaralók Lovas, Felsőörs, Csopak és Alsóörs kiállítóhelyein és szabadtéri helyszí­nein 7 kiállítás és közel 40 program közül válogathatnak. A szervezők a vizuális művészetek értő bemutatását tűzték ki célul, azt, hogy a fesztivál befogadhatóvá és él­vezhetővé tegye a kortárs képző- és fotóművészetet a látogatók számára. Ennek érdekében a négy településen megvalósuló kiállításokat számos társművészeti, ismeretterjesztő és edukatív programmal színesítik. A pódiumbeszélgetéseken képzőművé­szek és fotográfusok, gyűjtők, mű­vészeti menedzserek és kurátorok beszélgetnek a képzőművészet leg­aktuálisabb kérdéseiről. A tárlatveze­téseken a szakértők a művek többféle lehetséges értelmezését ütköztetik, de kertmozi és koncertek is várják a lá­togatókat. A kiállított müveket nemcsak ga­lériákban, hanem szabadtéri helyszí­neken is meg lehet majd tekinteni. 50 művész több mint 200 alkotását tekinthetik meg a látogatók a lovasi Nagy Gyula Galériában. A kiállítás a Van képünk hozzá címet viseli, és a válogatás célja, hogy az érdeklődők képet alkothatnak a kortárs művésze­ti irányzatokról. Csopakon a ZM+G Galériában InVision címmel Verebics Ágnes egyéni kamarakiállítását néz­hetik meg az érdeklődők, míg A Capa Központ szervezésében Felsőörsön a Fotóudvarban és az alsóörsi Tö­rök házban több mint 25 fotográfus közreműködésével valósulnak meg az installatív köztéri fotókiállítások, egyéni fotótárlatok. (hk, gartenbalaton.com) Negyedik alkalommal rendezik a Garten Balatont (Fotó: Garten Balaton/Píedl András)

Next

/
Oldalképek
Tartalom