Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-28 / 174. szám

2 KÖZÉLET 2022. július 28. | www.ujszo.com Hányán lehetnek fertőzöttek az országban? NAGY ROLAND Pozsony Az Egészségügyi In­formációk Nemzeti Központ­­jánsk (NCZI) sdatsi alapján az utóbbi hetekben jelentősen megugrott a napi fertőzöttek száma, de a járványügyi elem­zők szerint valójában nagy­ságrendekkel több lehet a be­teg, mint ahányan a hivatalos statisztikákban szerepelnek. A koronavírus-járvány újabb hul­láma váratlan módon a nyár közepén visszatért az országba, de ezt a lakos­ság most már kevésbé érzékeli. En­nek oka az egészségügyi minisztéri­um módosított tesztelési stratégiája. A korábbi hullámok idején ugyanis több tucat tesztelési pont működött, így a naponta elvégzett PCR-tesztek száma meghaladta a harmincezret, és olyan is előfordult, hogy az egy nap alatt azonosított fertőzöttek szá­ma megközelítette a húszezret. Eh­hez képest jelenleg napi 2000-2500 mintát elemeznek ki, és átlagban kö­rülbelül ezer beteget azonosítanak (az utóbbi 7 nap alatt, vagyis július 20. és 26. között összesen 7229 sze­mélynél mutatták ki a fertőzést). „Rejtőzködő" fertőzöttek A szakértők szerint azonban a kül­földi országok járványügyi helyze­téből arra lehet következtetni, hogy nálunk is sokkal több fertőzött van, Az előző hullámok idején a tesztelés a mobil mintavételi pontokon zajlott, manapság viszont már javarészt otthon tesztelik magukat az emberek (TASR-felvétel) mint ahányat a statisztikák mutat­nak. A nyugati országok közül Por­tugáliát vagy Nagy-Britanniát eme­lik ki, ahol az omikron variáns BA.5- ös mutációja által okozott hullám már lecsengőben van. Nálunk azon­ban két-három héttel később robbant be a járvány. Az Adatok Pátosz Nélkül elem­zőcsoport állítja, nagyok sokan le­hetnek olyanok, akik a gyógyszer­­tárakban vásárolt antigéntesztekkel otthon vesznek mintát, de a pozitív teszteredményt már nem jelentik a háziorvosuknak. „Naponta ezer fer­tőzöttről számolnak be, de a való­ságban heti 100 ezer új beteg lehet” - olvasható az elemzőcsoport kö­zösségi oldalán. A szakértők azon­ban hozzáteszik, hogy ez alapvetően nem probléma, a tömeges tesztelés ugyanis drága és felesleges. Más or­szágokban is lecsökkentették a na­ponta elvégzett tesztek számát. „Na­gyon professzionális módszer válasz­tottak Nagy-Britanniában. Hetente végeznek felméréseket a háztartások körében, amelyben arra kíváncsiak, hogy hány személynek volt pozitív a tesztje” - írják az Adatok Pátosz Nél­kül elemzői. A felmérésekből pedig az látszik, hogy a fertőzött lakosság aránya július elején már elérte a 6 százalékot. Konkrét számokban kife­jezve ez azt jelenti, hogy Angliában minden tizenkilencedik, Skóciában pedig minden tizenhatodik ember fertőzött volt. Ha a szlovák járvány­görbe két-három hetes késéssel má­solja az angliait, akkor nálunk az utóbbi napokban körülbelül 280 ezer aktív fertőzött lehetett az országban. Nincs szigorítás Ahogy azonban az elemzők meg­állapították, a leglényegesebb adat az, hogy hány fertőzött szorul kór­házi kezelésre. A legfrissebb statisz­tikák alapján 436 pácienst kell bent tartani, közülük 29-en fekszenek intenzív osztályon és 11-en lélegez­tetőgépen. A korábbi hullámokhoz viszonyítva ez egyelőre alacsony szám, viszont egyre több kórházban jelentenek be látogatási tilalmat. Az Adatok Pátosz Nélkül szerint a brit modell alapján a járvány csúcsán körülbelül 1000 személy szorulhat kezelésre, amivel a szlovák egész­ségügy meg tud birkózni. Nagy-Bri­tanniában az utóbbi napokban már stabilizálódott a kórházba kerülők száma, így Szlovákiában a csúcspont körülbelül augusztus közepén követ­kezhet be. A briteknél a járvány csúcsán sem vezettek be komoly korlátozásokat, és az elemzők szerint erre nálunk sincs szükség. Ezzel egybecseng Vladimír Lengvarksy (OEaNO) szer­dai nyilatkozata is. Az egészségügyi miniszter a TASR-nek azt mondta, továbbra sem lesz szükség szigorí­tásokra. „Semmi sem utal arra, hogy romlana a helyzet, és az egészség­­ügyi ellátás nyújtása is a megszokott keretek között zajlik” - jelentette ki a tárcavezető. Uniós gáztakarékosság: Szlovákia még többet is fogyaszthat CZlMER GÁBOR Szlovákia olyan kivételeket kapott az uniós gázspórolási megállapodás alól, amelyek­nek köszönhetően jövőre még több földgázt is fogyaszthat, mint az elmúlt öt évben. Az orosz gáztól való függetle­nedést is szolgáló egyezmány­­nyel a tagországok közül csak Magyarország nem árt egyet, de ettől függetlenül erre az ál­lamra is érvényes. Pozsony. Ahogy arról beszá­moltunk, a tagállamok gazdasági és energiaügyi miniszterei abban álla­podtak meg, hogy jövő év márciusáig uniós szinten 15 százalékkal csök­kentik a gázfogyasztást. Ez egyelőre egy önkéntes vállalás, de ha öt tag­ország, vagy az Európai Bizottság energia-vészhelyzetet hirdet, akkor a 15 százalékos cél kötelezővé válik. Ezt az értéket uniós szinten az el­múlt öt év fogyasztásának átlagából számítják ki és a megállapodás egy évre szól. Szlovákiai kivátel Néhány tagállam azonban, így Szlovákia is, kivételt kapott a 15 szá­zalékos cél alól. Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter elmondása sze­rint több faktornak, így a gáztáro­zók feltöltöttségének, az orosz gáz­ellátástól való függés mértékének és a világjárvány utáni fogyasztás növekedésének együttes hatásaként Szlovákia még többet is fogyaszthat, mint az előző öt év átlaga. Az elmúlt öt esztendőben augusztustól márciu­sig átlagosan 3,674 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk. A kivételeknek, illetve annak köszönhetően, hogy esetünkben nem az utolsó öt évet, hanem a magasabb fogyasztást pro­dukáló 2021-es esztendőt vették fi­gyelembe, Szlovákiának a következő évben 3,9 milliárdos fogyasztási pla­fonhoz kell tartania magát. Az uni­ós gáztakarékossági megállapodás így durván 200 millió köbméterrel magasabb fogyasztásra ad lehetősé­get, mint az ország ötéves átlaga. Ez azt jelenti, hogy a következő télen, az uniós gázplafon miatt legalábbis, nem kerül veszélybe a lakosság, vagy a nagyfogyasztónak számító ipari lé­tesítmények gázellátása. a Portfolio portálon megjelent írá­sában részletesen elemzi, hogy Ma­gyarország azért nem csatlakozott az uniós egyezményhez, mert nem akarják kockáztatni, hogy az oro­szok csökkenthetik a déli vezetéken hozzájuk érkező földgáz mennyisé­gét. A EU-s takarékossági megálla­podásról pedig azt írja, az unió nem írhatja elő Magyarországnak, hogy gázt adjanak át valamelyik másik tagállamnak. Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy uni­ós szinten 15 százalékos fogyasztás­­csökkenés mellett, a tározók töltött­­ségét és az LNG-kapacitást is figye­lembe véve Európa át tudja vészelni a következő telet. Ez azt jelenti, nem kell majd korlátozni a lakossági gáz­­fogyasztást. Ez még akkor is tartható lenne, ha az orosz gáz teljesen kiesik. „Nyitott kérdés marad ugyanakkor, hogy egy hosszú és hideg tél esetén fontossági sorrendet kell-e felállítani az nagyfogyasztónak számító ipari létesítmények gázellátásában” - vé­li a szakértő. Az uniós takarékossá­gi intézkedésbe foglalt szolidaritási elvről pedig elmondta, ennek a pon­tos formáját még nem dolgozták ki. „A mostani tervezetek szintjén sem­mi sem látszik valamiféle »kényszer­ből«” - tette hozzá Feledy arra vo­natkozóan, kötelezhetőek lesznek-e az egyes tagállamok arra, hogy gázt adjanak át valamelyik másiknak. A szakértő szerint a legfontosabb kérdés ebben a témakörben az lesz, hogy Európa tud-e majd földgázt ad­ni Ukrajnának. Megint Magyarország Az uniós gáztakarékossági meg­állapodást a 27 tagállam közül egye­dül Magyarország nem támogatja. A határozatot azonban minősített többséggel fogadták el, így erre az államra is érvényes. Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külgazdasági és külügyminiszter a döntésüket azzal indokolta, szerintük az EU-s rende­let megalapozatlan, végrehajthatat­lan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar kormány ál­láspontját. Szijjártó szerint csak egy kommunikációs fogásról van szó, amellyel nyugat-európai politikusok akarják megmenteni a hitelességü­ket, amihez most az uniós vezetés is asszisztált. Főként a gázfogyasztá­si plafon bevezetését bírálta. Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterel­nök a múlt hét végén az erdélyi tus­­nádfürdői beszédében azt mondta, az uniós intézkedés keretében, ha valamelyik tagállamnak nincs elég gáza, akkor elveszik azoktól, ame­lyeknek van. A szakértők szerint Deák András György, a budapes­ti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Inté­zetének tudományos főmunkatársa Szlovákia kivételt kapott, így az ország a következő évben legtöbb 3,9 milliárd köbméter gázt fogyaszthat, fgy nem kell megszorításoktól tartani (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom