Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-25 / 171. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. július 25. lwww.ujszo.com RÖVIDEN WHO: globális vészhelyzet London. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szombaton bejelentette, hogy a több mint 70 országban megjelent majomhimlő terjedése egészségügyi szempontból immár „rendkívüli helyzetet” eredményezett, és álláspontja szerint emiatt mostantól globális vészhelyzetnek kell tekinteni. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója értésre adta: személyesen hozta meg a döntést arról, hogy a világszervezet kiadja a fenti nyilatkozatot, annak ellenére, hogy a kérdésben nem volt egyetértés a WHO vészhelyzeti bizottságának tagjai között. Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ egészségügyi szervezetének vezetője ilyen döntésre kényszerült - tette hozzá a nemzetközi sajtó. A WHO hivatalos veszély• helyzeti nyilatkozatának célja, hogy világszerte felkeltse a közvélemény figyelmét a probléma iránt, és további nemzetközi pénzügyi forrásokat biztosítson a terjedő fertőzés kezeléséhez. Dr. Rosamund Lewis, a WHO vezető majomhimlő-szakértő orvosa ezen a múlt héten úgy nyilatkozott: az Afrikán kívüli majomhimlős esetek 99 százaléka férfiaknál fordul elő, ezen belül pedig 98 százalékban olyanoknál, akik más férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot. Tedrosz Gebrejeszusz most óva intett bármely csoport megbélyegzésétől vagy hátrányos megkülönböztetésétől, és hangoztatta, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az egészség mellett az emberi jogokat és méltóságot is védik. (MTI) Moszkva elismerte, rakétákkal lőtték Odessza kikötőjét Tűzoltók az odesszai kikötőben az orosz rakétatámadás után. Az orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy a hadseregük egy ukrán katonai hajóra tüzelt nagy precizitású rakétákkal az odesszai kikötőben. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Ukrán közlés szerint orosz rakótatámadás árts szombaton Odessza kikötőjét a Fekete-tengeren, Oleh Nikolenko külügyi szóvivő szerint ezzel Moszkva máris megsértette az ENSZ és Törökország közvetítésével az ukrán gabona exportjának biztosításáról előző nap kötött megállapodást. Szerhij Bratcsuk, az odesszai régió kormányzatának szóvivője szerint az orosz erők Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a kikötőre. Több rakétát az ukrán légvédelem megsemmisített - tette hozzá. Nikolenko úgy fogalmazott, hogy a támadással Vlagyimir Putyin orosz elnök „leköpte António Guterres ENSZ-főtitkárt és Recep Tayyip Erdogan török elnököt, akik óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy eljussanak a megállapodáshoz” a gabonaexport biztonságos felújításáról. Az oroszok először azt állították, nem is lőttek rá Odesszára, tegnap azonban már azt közölték, hogy katonai célpontot támadtak. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy a hadseregük egy ukrán katonai hajóra tüzelt nagy precizitású rakétákkal az odesszai kikötőben. Orosz hírügynökségi jelentések szerint az oroszok egy ukrán hadihajót és amerikai gyártmányú Harpoon hajóelhárító rakéták lerakatát semmisítettek meg a kikötőben. Barbarizmusnak nevezte az ukrán elnök azt, hogy Oroszország rakétákkal lőtte Odesszát. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: az oroszok tette „égbekiáltó barbarizmus”, amely azt mutatja, hogy nem lehet megbízni Moszkvában. „Ez egyetlen dolgot bizonyít: bármit is mond vagy ígér Oroszország, módot talál arra, hogy ne hajtsa végre.” Az Odessza elleni támadást elítélte az ENSZ, az EU, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország is. Antony Blinken amerikai külügyminiszter Zelenszkijhez hasonlóan arról beszélt, hogy a történtek kétségbe vonják, hogy Oroszország valóban elkötelezett-e a pénteki megállapodás betartásában. Guterres ENSZ-főtitkár elítélte a támadást az arról szóló hírek alapján, és közleményében leszögezte: létfontosságú, hogy a felek betartsák és gyakorlatba iktassák a pénteki megállapodást. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megvetendőnek minősítette, hogy a gabonaexportról szóló egyezmény aláírása után egy nappal támadás érte annak egy kulcsfontosságú helyszínét. Ez azt bizonyítja szerinte, hogy Oroszország semmibe veszi a nemzetközi jogot és az abból fakadó kötelezettségeit. A pénteki egyezmény - amelyet Ukrajna és Oroszország külön-külön írt alá az ENSZ-szel és Törökországgal - Guterres bejelentése szerint lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőkből. Az ukrán gabona helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon juthat át a Fekete-tengeren, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatja a gabona- és mütrágyaszállításokat. Kijev egyben a közölte, hogy a nyilvánvaló jogsértés ellenére is folynak az előkészületek a gabonaexport újraindítására. (MTI, hvg) Orbán fajelméleti fejtegetései és jóslatai a nyugati civilizációról Három éve nem volt ilyen, utoljára 2019-ben beszélt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színpadán a magyar miniszterelnök. A tetszésnyilvánítás a szokottnál visszafogottabb volt. Persze, kapott Orbán tapsot, de nem olyan nagyokat és nem is olyan sűrűn, mint máskor. (MTl-felvétel) Orbán Viktor magyar miniszterelnök idei tusványosi beszédének egy része nem a jelenről, még csak nem is a közeljövőről szólt, hanem egy emberöltővel tekintett előre, és a következő generációnak adott feladatot. Tusvényosfürdő. Azt mondta, hogy eljön majd az idő, amikor nem szabad beengedni Magyarországra az Európán kívülről származókat, akkor sem, ha a schengeni határon át jönnének. Szerinte addigra eljön az idő, hogy a nyugat-európai városok lakóinak több mint fele nem európai származású lesz, ezért itt lépéseket kell tenni, hogy a fajok keveredése ne történhessen meg. A miniszterelnök szerint az európai fajok egymás között keveredhetnek, de Európán kívüliek az itteniekkel nem keveredhetnek. E cél megvalósításáért több gyereknek kell születnie, különben Magyarországot és a Kárpát-medencét „ellakják előlünk”. Nem meglepő módon az előző témával összefolyt a genderkérdés is: szerinte „a nyugati bolondériának soha nem lesz Magyarországon többsége”, mert a magyar embernek sem a transznacionalitás, sem a transzszexualitás nem fér a fejébe. Ez az eddigi talán leguniverzálisabb elhatárolódás a szexuális nyitottságtól. Ezeken kívül volt még egy dolog, amit Orbán a Nyugat számlájára írt: a V4-ek, most már a miniszterelnök által is beismert szétesését. Az oroszukrán háború éket vert Magyarország és Lengyelország közé: „míg mi hiszszük, hogy ez két szláv nép harca, a lengyelek azt érzik, ez az övéké is”. Orbán szerint át kell menteni a lengyel-magyar stratégiai szövetségből mindent, amit lehet a háború utáni időkre. Ami pedig a cseheket és a szlovákokat illeti: ott kormányváltás volt, és Brüsszelnek akarnak tetszeni, és „ez olyan, mint amikor bekötik a lovakat egy égő istállóba.” A miniszterelnök arról is beszélt, : miért tört ki igazából az orosz-uk. rán háború. Szerinte az oroszok vi; lágos biztonsági igényt fogalmaz- i tak meg, ezt le is írták, elküldték az | amerikaiaknak és a NATO-nak is. Az oroszok azt kérték, hogy Ukrajna sose legyen NATO-tag. Ezt a nyugat : elutasította, azt mondták, a NATO a nyitott ajtók politikáját folytatja, bárki kérheti a felvételét. Orbán szerint ez a visszautasítás okozta, hogy most az oroszok fegyverfel akartak érvényt szerezni annak, aminek tárgyalással nem tudtak. A miniszterelnök azt is mondta, hogy ha a kritikus pillanatban Trump lett volna az amerikai elnök, és Angela Merkel a német kancellár, akkor ma nem lenne háború. „Ez nem a mi háborúnk. Magyarország NATO-tag, a NATO erősebb, mint Oroszország és Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t” - mondta Orbán. A Magyarországot fenyegető kihívások sorában ötödikként az energia és a gazdaság kérdését említette, amelynek megértéséhez szerinte azt kell megvizsgálni, kinek kedvez a háborús helyzet. Rámutatott: az jár jól, akinek van saját energiaforrása. Az EU viszont rosszul jár, az energiadeficitje háromszorosára nőtt. A kormányfő a rezsicsökkentésröl szólva kiemelte: ez a rendszer jól működött tíz évig, de most a háború „kibillentette”, mert háborús energiaárak vannak. Hangsúlyozta: a feladat, hogy valahogyan megvédjék a rezsicsökkentést, és ez sikerülni is fog abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinél megmarad a korábbi ár. A kormányfő szerint 2030-ig fognak megsokszorozódni a nyugati világ problémái, gazdasági válság sújthatja az Egyesült Államokat, megsokszorozódnak az eurózóna problémái, és új politikai erőviszonyok alakulnak ki az EU-ban, mert a közép-európaiak ekkor válnak nettó befizetőkké. Orbán Viktor úgy értékelte: Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején. Szerinte ennek elérésében több tényező is segíthet, ilyen az, hogy „nekünk még megvan a határvédelmünk” és „családalapú a társadalmunk”, valamint „éppen most csináljuk” a nagy hadiipari fejlesztéseket és „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”. Több ellenzéki párt is reagált Orbán Viktor miniszterelnök szombati tusnádfürdői beszédére: a Momentum szerint a kormányfő nem ért máshoz csak az uszításhoz és hergeléshez,az MSZP szerint nem a nyugat alkonyát kell várni, hanem tenni Magyarország felemelkedéséért, az LMP szerint félő, hogy nem lehet komolyan venni a miniszterelnök szavait zöld kérdésekben, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig azt írta, hogy beteg embernek gyógyszer kell, nem tanács. Érdekes, hogy Orbán tusványosi beszédének a Fidesz által megjelentetett angol nyelvű leiratából több dolgot is kihagytak. Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője hiába kereste Orbán, a fajok keveredéséről szóló mondatait, ahogy azt is, hogy 2030-ra az EU nettó befizetője lehet Magyarország. (444, hvg, MTI, telex)
