Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-23 / 170. szám
12 SZALON ■ 2022. JULIUS 23. www.ujszo.com Jékely Zoltán Középkori fametszet, III A hóhér háza, télen Nád ring a vársánc zöld tükör-jegében, rajta rohan lócsont-csáklyás inas, púpos faház ablaka villan éppen, vörös kéménye megcsavart, magas, tán az ördög rángatta meg dühében. Kapuja láncrajáró és vasas, s egy asszony álhelőtte feketében, a fejkendője zúzmarás-havas. Vár, nézdegél, látja a rácsos ablak muskádiját - a falban sárga szent -, pártázatát egy-egy bútordarabnak. Keresztet vet, majd halkan bekopogtat, mire sipító hang szól odabent:- Nincs honn a mester. Gíkot fogni ment! A „háromkirályok” Budán R égóta nagy kedvencem Jékely Zoltán A hóhér háza, télen című verse. Nem tartalmaz lenyűgöző költői képeket, nincs bravúros verselése, nem közvetít magvas gondolatokat, a hangulata az, amely hihetedenül erős és magával ragadó, pedig csak azt kapjuk, amit a cím is megelőlegez: egy miniatűr életképet. Nemrégiben megtaláltam a hozzá passzoló rokon - hogy stílusos legyek, vérrokon - művet, Gráczer L. Tamás A háromfa hölgye című regényét. A címadás a középkori kivégzési módokban és helyszínekben járatlanok számára kicsit sutának tűnhet, jómagam például A háromágú tölgyfa tündére című magyar népmesére asszociáltam. Rögtön a regény legelején azonban megkapjuk a magyarázatot: a háromfa az akasztófa neve, a megnevezés annak formájára utal. Az is kiderül, hogy a budai hegyek egyikén, a Galgenbergen álló vesztőhelyen a kelleténél eggyel több holttest lóg. Ezt készül szemügyre venni Marcus, a budai hóhér, aki már csak hivatalból is szeretné tudni, ki az, aki mellette/helyette föllógatott valakit, és hogy mi oka volt rá. Dühvei vegyes kíváncsisága csak fokozódik, mikor kiderül, hogy a kötélen egy fiatal, ragyogóan szép nő holtteste függ. Marcus a pallos mellett az ezüstceruzát is ügyesen forgatja, készít is néhány rajzot a háromfa titokzatos hölgyéről. A holttestet elföldeli az akasztófa tövében, és szinte megszállottan - a képek segítségével is - keresni kezdi a tettest, aki képes volt megölni a külseje alapján előkelő származású, ragyogó teremtést. „Küldetésében” számíthat a keresztnevük után csak „háromkirályokként” emlegetett segédeire és kedvesére, Reginára. A lány amolyan korabeli femme fatale, ráadásul a veszélyesebbik fajtából: nemcsak szép, hanem okos is. Marcus a nyilvánosházként (is) működő furdőház dézsájában és az ott dolgozó Regina karjaiban piheni ki a hóhérlét megannyi nehézségét. A lány a legfőbb bizalmasa, vele osztja meg a nyomozás részleteit, ő az, aki cinkosa és segítője is egyben. A fürdőházban, a kellemesen meleg vízben Marcus és Regina gondolatai pedig nem csak a nyomozás körül forognak: a házában „stúdióiét” tartó, művelt hóhér több alkalommal is a kor erotikus verseivel - és nem csak azokkal - kényezteti ifjú kedvesét. A szerző ügyesen adagolja a nyomozás részleteit. 1464 februárjában járunk, mindenki Hunyadi Mátyás koronázására készül, hemzseg a város az idegenektől, ami nagyban nehezíti Marcusék dolgát. Az igazság kiderítése egyre veszélyesebbé válik, a háromfa hölgyét, ahogy azt a krimikben megszokhattuk, további áldozatok követik, és ahogy az ugyancsak elvárt a műfajban, a szálak egészen magasra vezetnek. A leendő Mátyás király pedig (fél) igazságot szolgáltat, mint a jól ismert népmesékben: azért csak felet, mert az előkelő főkolompos megbüntetése miatt túl sok fejnek kéne a porba hullania. A könyvben felvonulnak a kor történelem- és irodalomkönyvekből ismert szereplői, így például a már említett király mellett Janus Pannonius, Vitéz János és Podjebrád Katalin is. Gráczer L. Tamás (történelmi) krimijének egyik fő erénye mégsem ezek beemelése a történetbe, hanem a jól eltalált fiktív figurák megformálása. Marcus szakmája amúgy is különleges az átlagolvasó számára, a szerző tovább árnyalja ezt a hóhéri hétköznapok teendőinek és segítőinek, az őket körülvevő és -lengő miliőnek a bemutatásával. A mesteri korrajzhoz hozzájárul - és a nyomozás izgalmát is nagyban fokozza -, hogy a tanulmányainkból a magyarországi kultúra bölcsőjeként ismert, tudósokkal, művészekkel, korvinákkal alaposan megpakolt Budát a maga valójában, alulról láttatja, a legalantasabb, közutálatnak örvendő szakma és képviselői szagszerű részletezésével. (Maradjunk annyiban, hogy mindenki jobban jár, ha a regényből idővel hangos- és nem szagoskönyv készül.) Az egyes fejezetek rövid és találó címet kaptak, segítségükkel utólag is szépen felidézhető a történet, egy képzeletbeli palettán pedig a cselekményt követve a fehértől a feketén át a vörösig jutunk - megannyi beszédes, a puszta jelentésén túl is mutató színt érintve. A nyomozás folyamán rengeteg helynévvel találkozunk, miközben Marcus és társai bejárják a Mátyás korabeli Buda minden zegzugát, sőt a kapukon kívüli településeket is. A földrajzi koordináták felemlegetése korántsem öncélú, nem csakis és kizárólag a szerző történelmi jártasságáról tanúskodnak, hanem fontos, sőt kiemelt szerepük van. Bármennyire is igyekeztem, nehéz volt követnem a szereplők mozgását. Jól jött volna egy vázlatos térkép, mondjuk a belső borítón, hogy (tér)képben legyek, tudjak maradni. Az önhibáján kívül (részletek a regényben) hóhérrá lett, jólelkű, hivatalból halálosztóként és emberségből seborvosként is működő Marcus története folytatódik. A Prae Kiadó 2021-ben meghirdetett krimipályázatának első díját elnyert A háromfa hölgye A budai hóhér sorozat első kötete. Kíváncsian várom a továbbiakat. Benyovszky Mánya Agnes GráczerL. Tamás: A háromfa hölgye Prae Kiadó, 2022 410 oldal T öbb mint ötven éve ír a fociról. Szobájában fútballrelikviák, csapatképek, régi könyvek. Jobb híján a mai meccseket is megnézi, de már nem jár ki a pályákra. A hatvanas években érzi otthon magát, amikor Albert Flórián és Varga Zoltán focizott, Audrey Hepburn volt a filmcsillag, és Metro-koncertre lehetett járni. Interjú Lakat T. Károly sportújságíróval. Eveken át szerkesztettünk közös rádióműsort, úgyhogy az interjúkészítés szabályait áthágva maradjunk a tegeződésnél: hogy vagy? Ha azt mondanám, hogy jól, az hivalkodásnak tűnhetne. Ilyen korban, hetvenen túl szinte elvárják az embertől, hogy mindene fájjon, a haja tövétől a talpáig. Fáj is, mi tagadás. De a testi bajoktól eltekintek. Úgyhogy jól vagyok, köszönöm. Bármiről kezdünk beszélni, mindig a múltba térsz vissza. Miért? Mert ott érzem magam otthon. Melyik évben? 1964 és 1969 között. Pedig azóta millió csoda történt velem. Vezet-’ tem a sportláp labdarúgó rovatát, Vasárnap-előzetes: Egy úr a múltból tudósítottam világ- és Európa-bajnokságokról, kint voltam négy olimpián, holott - Isten bocsássa meg nekem! - nem nagyon érdekel az olimpia. Küldtek, mert azt mondták, a Lakat egy széklábról is tud cikket írni. De életemben nem láttam bokszmeccset vagy tornagyakorlatot. Mi történt 1964 és 1969 között? Azok voltak a gimnáziumi évek. Mozik, strandok, koncertek. Albert Flóri aranylabdát kap. Apám a Fradi edzője, és a játékosai közül Albertet, Szűcs Lajost és Novák Dezsőt meghívják a világválogatottba. Én a Fradi-ifiben futballozom. Kettős rangadók a Népstadionban. Visszahozhatadan és káprázatos. A korszak árnyoldalait is láttad? Egyszer egy olvasó a szememre vetette, hogy miért istenítem a Kádár-korszakot, hiszen embereket hurcoltak meg a véleményükén, politikai foglyok sínylődtek a börtönökben. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy én nem a Kádár-korszakot istenítem, hanem a saját kamaszkoromat. Amikor először mentem egyedül meccsre, először voltam szerelmes, először készültem Omega-, Illés- vagy Metro-koncertre. Néztem a Fradi-Vasast, és halvány fogalmam sem volt arról, hogy valakiket esedeg elvitt a fekete autó. A technológiai változásokkal meddig tudtad tartani a lépést? Mi nem voltunk modern család. Apám ódzkodott a gépektől. Sosem volt autónk. Sokáig televíziónk sem. Aztán a számítógépek megjelenésével jött egy óriási változás a világban. Emlékszem arra, ahogy a kilencvenes években a Nemzeti Sportnál számítástechnikai szakember magyarázza nekünk, hogyan kell működtetni az új masinákat. De az én igazi munkatársam az Erika írógép volt. Gazdag József A folytatásban választ kapnak például arra is, hogy: Az emberek is megváltoztak-e? A kétezres években reggelente a stúdióban fogadta a magyar kulturális élet színe-javát, mit tanult tőlük? Mit jelent számára a futball? Több mint ötven éve sportújságíró, csak fociról írt? Hogyan változott meg a sportújságírás? Régen más volt ennek a szakmának a presztízse? Hogyan változott meg a foci? A fotballstadion sosem volt színház, de régen is ilyen volt a lelátói közeg? A közönségnek volt humorérzéke? Két éve, amikor a Ferencváros bejutott a Bajnokok Ligájába, a csapat edzője egymilbárd forint (3 millió euró) bonuszt kapott. Apja, dr. Lakat Károly mesteredző 1968-ban európai kupadöntőt játszott a Fradival, azért mennyi prémium járt akkor? Amikor focizni kezdett, a Lakat név előny volt? Ha még egyszer találkozhatna az édesapjával, mit kérdezne tőle? A teljes írást elolvashatják a Vasárnap már keddtől, július 26-ától kapható számában.
