Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-23 / 170. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. július 23. I 5 Olvadozva rettegünk a megfagyástól BRAUNSTEINER KRISTÓF E urópa-szerte dőlnek a hőségrekordok, lángolnak erdők s mezők, ám az emberek attól félnek, hogy meg fognak fagyni. Mindennek pedig a fosszilis energiahordozóktól való függőségünk az oka. A földgáz, a kőolaj és a szén égetése vezet az egyre növekvő C02-koncentrációhoz a légkörben, ami a globális átlaghőmérséklet drasztikus növekedését eredményezi és felgyorsítja környezetünk lebomlását. Egyúttal ezen nyersanyagok miatt kerültünk Európában zsarolható pozícióba. „Nem tetszik nektek, amit Ukrajnával csinálunk? Igazán? Jó, akkor elzárjuk a csapot.” A gáz még ugyan folyik Oroszországból, de ez a forgatókönyv bármikor valóvá válhat. Ennek nem kellett volna így alakulnia. Képzeljünk el egy alternatív valóságot, ahol a nyugati világ fejlett államai, komolyan véve a klímakutatók és szociológusok intelmeit, az 1992-ben kinyilvánított ENSZ éghaj latváltozási keretegyezményének elfogadása után tényleg elkezdték átalakítani energetikai infrastruktúrájukat. Lépésről lépésre építették ki a szélfarmokat, átgondolt tervezéssel helyeztek el napelemeket kisebb-nagyobb felületeken, urbanistákkal és botanikusokkal megtárgyalva észszerűen zöldesítették városaikat. Az olaj lobbinak és autógyártóknak ellenállva a tömegközlekedést részesítették előnyben, így olyan síninfrastruktúrát építettek ki, aminek segítségével állampolgáraik gyorsan, olcsón és környezetbaráton tudtak vonatozni nemcsak a kontinens fővárosain keresztül, hanem a vidéki régiókban is. Az individuális közlekedésre is gondolva biztonságos és tágas bicikliutakat építettek ki hegyen-völgyön át, így nemcsak a természetet védve, hanem egészségüknek is jót téve utaztak az emberek egyik helyről a másikra. Városaikban a villamos, metró, busz és bringa vált a domináns közlekedési eszközzé, autókat már csak kivételes alkalmakra és munkákra használtak. A többsávos városi autópályák rekreációs zónákra alakultak át, ahol családok együtt kacagtak, pihentek és élvezték a tiszta városi levegőt. Gazdaságukat a fenntarthatóságra modellezték rá, mezőgazdaságukat a destruktív monokultúráktól a biológiai, nagyobb diverzitással bíró mezőgazdaság felé irányították. És eközben óriási pénzeket fektettek az iskolaügybe és az egészségügybe. Évről évre javult a helyzet. De mi a saját realitásunkban élünk. A lobbisták pénze gerinctelen politikusainknak nagyon jól esett. Az olcsó olaj és gáz megállás nélkül ömlött hozzánk különböző despota rendszerekből, az autóipart tettük gazdaságaink egyik alappillérévé. Az autópályák nem csak temérdek betont nyeltek el, hanem óriási vagyonokat is, és ennek ellenére csigatempóval épültek meg. Ráadásul a meglevő utak, hidak és sínek a hiányos karbantartás miatt szemünk előtt mennek tönkre. És most, hogy egyszeriből gáz van, mert lehet, hogy nem lesz gáz, bekapcsoltuk a szénerőmüveket. Ideiglenesen, mert nincs más választásunk, ahogy mondják. Veszekedünk, ki kapja majd a még meglevő gázt. A populista politikusok és kapzsi ipari mágnások mindenkit hibáztatnak, csak nem magukat. És miközben ők tovább gazdagodnak, a társadalomban a feszültség egyre erősebb. Ki tudja, mennyi szikra kell még ahhoz, hogy nálunk is Srí Lanka mintájára elinduljon a káosz. Évtizedekig fog tartani, nehéz lesz az átállás. Ezt hallgatjuk már évtizedek óta. És évtizedek óta csak rossz döntések születnek. Az, ami a természetben történik, pontosan követi a forgatókönyvet, amit a kutatók megjósoltak. Csak a feltételezéseknél még gyorsabban. A katasztrófa már elindult. Amikor már nem csak az erdők s mezők, hanem a civilizációnk fog lángolni, mosollyal fogunk viszszagondolni arra az időre, amikor a magas energiaszámláktól és a téli fagyoskodástól féltünk. Ez a grafikon is egyértelműen mutatja, hogy nincs ok arra, hogy lemondjak... (Lubomír Kotrha) A magyarok nem ismerik a jogaikat Szili Katalin szerint el kell érni, hogy a kisebbségben élő magyarok mindenütt éljenek a jogaikkal - mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban egy, a kisebbségi jogokkal foglalkozó pódiumbeszélgetésen. Szili Katalin rámutatott: gyakran szembesülnek azzal, hogy erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarok nem ismerik eléggé a jogaikat, ezért nem élnek velük. Példaként mondta, hogy Szlovákiában módosult a törvény, és immár nem húsz, hanem 15 százalékot kell meghaladnia egy kisebbség helyi arányának ahhoz, hogy nyelvi jogok illessék meg. Hozzátette: sajnos, ezt sokszor nem tudják az emberek, illetve egyfajta félelem akadályozza az anyanyelvhasználatot a kórházakban vagy az önkormányzatoknál. Elmondása szerint a nemzetpolitikai kutatóintézettel együtt egy sorozatot jelentetnek meg, amelyben egyelőre a romániai, a szlovákiai és az ukrán jogszabályoknak egyfajta kézikönyvét adták ki. E füzetnyi kötetek közérthető módon foglalják össze a kisebbségekre vonatkozó törvényeket, kormányhatározatokat és alacsonyabb rendeleteket. „Ezt szeretnénk a kezébe adni mindenkinek, hogy ismerje meg, és éljen a lehetőségeivel” - nyilatkozott a miniszterelnöki megbízott. Szerinte ma távol áll egymástól a jogszabályi környezet és a joggyakorlat. Ezért arra kell törekedni, hogy az emberek töltsék ki a jogi keretet, éljenek a jogaikkal. Emellett kell az EU-ban és a szomszédságpolitikában további lépéseket tenni a jogok kiterjesztése érdekében. Már Orbán Viktor is megérkezett Tusványosra. A magyar miniszterelnök ma tart előadást. (MTI) Csupa rossz hír: háború, Covid, cápák.. RASTISLAV BOLDOCKI N em tudom, ki hogyan van vele, de ami engem illet, tele a hócipőm a rossz hírekkel! És nem csak az ukrajnai háborúra gondolok, bár az nagyon sok mindent befolyásol. A legutóbb már a valutahírek is felhúztak - a dollár történelmi maximumon van az euróval szemben. Hogy félreértés ne essék: személy szerint nincs semmi kifogásom az amerikai pénznem ellen, inkább egy kis gyors átszámolástól lettem nyugtalan. Aki januárban 1000 dollárt keresett, annak a fizetési szalagján ma csak 900 virít. Csak úgy, hirtelen eltűnt egy zöld százas! Persze, tudom, a dolgot nem szabad így szemlélni, hiszen az árfolyamok kiszámíthatatlanok, gyorsan változnak, egyszer fent, máskor lent... Ráadásul a fizetést euróbán kapjuk, nem dollárban, akkor meg mi a probléma? Hát majd én megmondom, mi a probléma! Nem fanyalodnék spekulációkra és az árfolyamok átszámolgatására, ha az euróbán kapott fizetésünkért minden hónapban ugyannyit tudnánk vásárolni. Sajnos nem vásárolhatunk. Az árak emelkednek, és valószínűleg egy ideig még emelkedni fognak. Vagyis a dolog nem csak a dollárról szól. Az év eleji 1000 euró sem egyezik a mai ezressel. Na mindegy. Az ember azzal nyugtatgatja magát, hogy hát hiszen nem minden a pénzről szól. A fő az egészség. De akkor meg elolvassa, hogy már az ajtónkon kopogtat a Covid új hulláma. Az Omikronnak valamilyen új alvariánsai rendkívül fertőzőek, sőt pontenciálisan még halálosabbak is az előzőkhöz képest. A kutatások állítólag arra utalnak, hogy megtanultak egyenesen a tüdőre támadni, vagy mi a szösz. Nem mintha meg akarnám kérdőjelezni a tudósokat, s konspirálni sem akarok, de ha elképzelem a jól ismert intézkedések és korlátozások visszatérését, tényleg rosszul vagyok. De, tisztán elméletileg, a covidos ősz és az energetikainyersanyag-hiányos tél előtt egy jó kis nyaralás révén talán meríthetnénk egy kis erőt. De hova menjünk? A Tátrában a medvék támadnak, a tengerben a cápák, az Alpokban a lezúduló megolvadt jégtömbök ölik az embereket. Az erős napsütés bőrrákot, a túl sok alkohol májzsugorodást okoz. Egyik jobb, mint a másik. És végezetül: a hab a tortán a szlovákiai kormányválság. Nem mintha a dolog meglepetés lenne, hiszen kisebb-nagyobb krízisek lényegében folyamatosan vannak a választás óta. A baj az, hogy a politikusok ezúttal határidőt is szabtak - szeptembert -, amíg megoldást kell találni. El sem akarom képzelni, mi minden születik meg a fejükben a nyári kánikula alatt! Nem egyszer bizonyították, hogy rendkívül gyorsan képesek szerencsétlen ötleteket produkálni, úgyhogy most, amikor két hónap áll a rendelkezésükre, igazi katasztrófa fenyeget! Igazán nem tudom, mindezt mivel érdemeltük ki. Nincs olyan érzésem, hogy azok az emberek, akikkel találkozom, kevesebbet dolgoznának, kihívóan viselkednének, bántanák az embereket a környezetükben. Mint mindig, ezúttal is csak megpróbálnak a saját értékrendjüknek és meggyőzédüknek megfelelően élni. Igen, néha előfordul, hogy egyesek csődöt mondanak, de semmi világrengető. Semmi olyasmi, amivel rászolgáltunk volna erre a Jób-sorsra. FIGYELŐ Nem állítják vissza a királyságot Tetszik a főispán megnevezés Tornai Richárdnak, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének. Ő egyike a 19 kormánymegbízottnak, akit az Országygyűlés keddi döntése után főispánnak kell nevezni a jövőben. „Sokkal jobban tetszik a főispán, mint például az elvtárs”- mondta Tornai, aki azt is elárulta, hogy főispán létére nem tud lovagolni. Hozzátette: Szent Istvántól a második világháború utáni évekig főispán volt a megnevezése a hivatalának, „aztán elvtársra változtatták, azzal párhuzamosan, hogy a kommunisták szétverték a magyar közigazgatás rendszerét. Most visszatérünk a történelmi hagyományokhoz, az eredeti megnevezéshez.” A feladatai nem változnak, továbbra is az állami szolgáltatásokat szervezi meg Pest megyében. Csak épp Pest megye neve is változik, és Pest vármegye lesz a jövőben, de a határok nem módosulnak, sem a címer. Emlékeztetett: az Antall-kormány 1990-es megalakulásakor „mekkora hisztéria volt abból”, hogy a Szent Koronával ékesített magyar címer visszakerült a nemzeti jelképek közé. „Gyakorlatilag ugyanaz játszódott le, ami ma is” - véli Pest vármegye főispánja, aki szerint akkor is „rögtön a királysággal riogattak, mint ma, de nem gondolhatja senki komolyan, hogy erre vonatkozó valós szándék felmerült volna bárkiben.” (telex) Hárman haltak meg bikafuttatásokban Három ember vesztette életét spanyolországi bikafuttatásokban az elmúlt, napokban. Az ilyen ősi népünnepélyek leghíresebbikén, a Pamplonában tartott egyhetes San Fermín ünnepen pedig idén nyolc helyi lakost és turistát ökleltek fel a bikák, de akkor senki sem halt meg. Az eseményt először rendezték meg a koronavírus-járvány okozta kétéves kihagyás után. Idén összesen 478-an sérültek meg a spanyolországi bikafuttatásokon. A „kegyetlen és veszélyes” hagyomány betiltását követelte szerdán a PACMA állatvédő szervezet. (168 hu)
