Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)

2022-07-19 / 166. szám

2 I KÖZÉLET 2022. július 19. lwww.ujszo.com Pokoli hőség jön, délen 38 fok lehet Szlovákia területének 55%-át extrém szárazság sújtja, enyhébb szárazságot pedig az ország területének 98 száza­lékában tapasztalunk (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. A Szlovák Hidromete­­orológiai Intézet (SHMÚ) má­sodfokú hőségriasztást adott ki szerdára, az előrejelzések szerint az ország déli részén helyenként a 38 Celsius-fo­­kot is meghaladhatja a nap­pali hőmérséklet. A szakértők szerint a jelenlegi hőséghul­lám az elmúlt évek egyik leg­rosszabb hulláma lehet. „És mikor életünk egyik legfor­róbb nyarában sülünk meg, gondol­junk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara” - figyelmeztetett június elején a kö­zösségi hálón Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki szerint egy forró, száraz nyárra kell készülni. Hang­súlyozta, a nyári átlag akár 2 fok­kal is meghaladhatja a megszokott értéket, a csapadék pedig „különö­sen Közép-Európa felett csökken”. A Szlovák Hidrometeorológiai Inté­zet munkatársai szintén elővigyáza­tosságra intenek, az elkövetkező na­pokban ugyanis az ország különböző részein 36 fok fölé szökhet a hőmérő higanyszála. Az intézet mára elsőfo­kú riasztást adott ki, mely Szlovákia nyugati, déli és középső részét érin­ti. A szakértők szerint kedden 13 és 18 óra között a hőmérséklet 33 és 34 fok között mozog, a hét másik felé­ben azonban már a 36 fokos hőség­gel is meg kell küzdenünk. Szerdára másodfokú riasztás van érvényben, a meteorológusok szerint Nyugat-Szlo­vákiában és Dél-Szlovákiában lesz a legveszélyesebb a helyzet, így ezekre a régiókra adták ki a figyelmeztetést, de a többi járásban is maradt az egyes szintű riasztás. Kivételt képez az or­szág északi része, ahol a szakértők szerint nem kell tartani a rendkívüli időjárási viszonyoktól. Pokoli hőség Norbert Polcák, az intézet meteoro­lógusa lapunk érdeklődésére elárulta, nagy a valószínűsége, hogy csütörtö­kön az egyes déli járásokra harmad­fokú riasztást adnak ki. „A levegő hőmérséklete legalább a hét végéig magas marad. Csütörtökön várható a legmagasabb hőmérséklet. Szlovákia északi hegyvidékein 30, délen 38 fok körül alakul a hőmérséklet” - tette hozzá Polcák, aki nem zárta ki, hogy az adott dátumot tekintve megdől­het a hőségrekord az egyes mérőál­lomásokon. Kérdésünkre, eléri-e a 40 fokot a maximális hőmérséklet, azt válaszolta, a július 18-án elérhe­tő előrejelzések alapján feltehetően csütörtökön lesz a legmelegebb - ek­kor körülbelül 38 fokig melegszik a levegő. Arra, hol lesz a legmelegebb határozott választ kaptunk - délen és az alacsonyan fekvő zárt völgyekben. „A valószínűségi előrejelzési model­lek szerint legalább a hét végéig na­gyon meleg lesz. Az időjárás további alakulása a szélhelyzet alakulásától függ, amit a mai előrejelzési mo­dellekből hosszabb időre nem lehet megbízhatóan megbecsülni. Hőhul­lám elméletileg a nyár folyamán bár­mikor előfordulhat, kivételesen még szeptember elején is” - nyilatkozta lapunknak Polcák. Túlhevült Európa Az imeto.sk portál szerint a kö­vetkező napokban Európában extrém hőségre kell számítani. A webolda­­lon kitérnek arra is, múlt héten Por­tugáliában a hőség elérte a 47 fokot, de rendkívül meleg volt Franciaor­szágban és Spanyolországban is, ahol erdőtüzek alakultak ki. Jelenleg Se­villa az egyik „legforróbb” európai város, ahol az egymást követő 8 nap­ban 41 foknál is melegebbet mértek. „Mától Közép-Európában is megnö­vekszik a hőmérséklet, így Szlová­kiában is nagyon meleg lesz. Terü­letünkön a hét közepén tetőzik a hő­ség, valószínű, hogy 35 Celsius-fok fölé, a legmelegebb helyeken pedig szerdán 37 Celsius-fokig emelked­het a hőmérséklet” - áll a szakportál előrejelzésében. A szakemberek at­tól tartanak, a hőséghullám elhúzód­hat, és Európa-szerte akár 20 napnál is tovább tarthat a rekkenő hőség. „A közelgő hőség súlyossága így a 2003-as rekordszintű hőhullámhoz hasonlítható. Francia és svájci tudó­sok tanulmányai szerint akkoriban 70 ezren haltak meg a példátlan hő­hullámban” - tették hozzá. Óvintézkedések sora A szlovák rendőrség csatlakozott a meteorológusok felhívásához, egy humoros illusztráció segítségével igyekeznek üzenni a lakosoknak, hogy felelősségteljesen viselkedjenek a kánikula során. „Ha autóval közle­kednek, legyen elegendő folyadék és gyakrabban tartsanak szünetet. Ha hosszú útra készülnek, pihenjenek előtte és úgy tervezzék az útvonalat, hogy elkerüljék a torlódást” - írják a közösségi oldalon, valamint hangsú­lyozzák, hogy gyereket és kutyát se felejtsünk a felforrósodott járgány­ban. Emlékeztettek, nemcsak az idő­sek, de a gyerekek esetében is fon­tos, hogy a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak a tűző a napon. Ja­vasolják, a kültéri tevékenységeket a reggeli vagy az esti órákban hajtsuk végre, illetve kerüljük az alkohol- és koffeinfogyasztást. A külügyminisz­térium a TASR hírügynökséghez el­juttatott nyilatkozatában a horvátor­szági erdőtüzekre vonatkozóan adott ki figyelmeztetést. „A forró nyári na­pokon fokozott a tűzveszély, külö­nösen a tengerparti területeken. Tűz esetén javasoljuk a horvát rendőrség és tűzoltók utasításainak betartását”- tájékoztatott a külügyi tárca. Kiszárad minden Az SHMÚ heti értékelésében ag­gasztó adatokat közölt a szárazság kapcsán: „A légköri csapadék éves rezsimjében a nyári hónapok azok­hoz a hónapokhoz tartoznak, amikor a legtöbb csapadékot regisztrálják. Ez a csapadéknövekedés azonban idén nem következett be” - közölte az in­tézet. Hozzátették, a nyári hónapok­ban rohamosan nő a csapadékhiány- szeptember elsejétől július 17-ig 60%-kal kevesebb eső esett az adott időszakhoz képest, ami statisztikai szempontból „rendkívüli, sőt ext­rém csapadékhiányt jelent”. Az inté­zet szerint épp a déli régiókat gyötri a legnagyobb szárazság. Az aszály a talajt sem kíméli, mint kiderült, Szlovákia területének 55%-át extrém szárazság sújtja, enyhébb szárazságot pedig az ország területének 98 száza­lékában tapasztalunk. A gazdasági elemzők szerint egyre szegényebbek leszünk Az elmúlt napokban elérte a paritást az euró/dollár árfolyam, vagyis 1 euró ugyanannyit ér a pénzpiacokon, mint 1 amerikai dollár, amire 20 éve nem volt példa (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A hitelkamatok tovább nő­nek, miközben az euró dollárral szembeni gyengülése miatt az elkövetkező időszakban még nagyobb sebességbe kapcsol­hat az infláció, amit a bérek nö­vekedési üteme nem lesz ké­pes ellensúlyozni. Mi vár ránk az elkövetkező hónapokban a gazdasági elemzők szerint? Pozsony. „Én már nem aggódnék túlságosan a hitelek elérhetősége mi­att. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a hi­telkamatok felfelé kúsznak, bár közel sem olyan mértékben, mint például Csehországban. Amikor azonban a hitelkamatok elérik a 3-4%-os szin­tet, a jelzáloghitelek iránti érdeklődés egész biztosan visszaesik” - mondta el Vladimír Báláz, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia (SAV) prognosz­tikai intézetének a vezető kutatója a Kreston Slovakia tanácsadó társaság szakmai konferenciáján. Arra is rá­mutatott, hogy az elmúlt napokban elérte a paritást az euró/dollár árfo­lyam, vagyis 1 euró ugyanannyit ér a pénzpiacokon, mint 1 amerikai dol­lár, amire 20 éve nem volt példa. ,3ár még nem tudjuk, hogyan alakul majd a helyzet, az euró dollárral szembeni további árfolyamcsökkenése azonban szinte biztos, és ennek a hatása rend­kívül összetett” - figyelmeztet Báláz. Szerinte a gyenge eurónak köszönhe­tően az európai áruk, különösen az autók és az LCD-panelek verseny­képesebbek lesznek a kínai és ame­rikai teremékekkel szemben. A köz­gazdász azonban hozzátette, hogy a hátrányok, amelyek abból adódnak, hogy mennyivel lesz drágább a kőo­laj és a földgáz Szlovákiában, jócskán felülírják az előnyöket. „Ami biztos, hogy szegényebbek leszünk, mert az energiaköltségek nemcsak közvetle­nül, hanem közvetve, az áruk és az élelmiszerek árán keresztül is meg­jelennek a háztartások életében, így az infláció biztosan magasabb lesz. Ezt pedig a bérnövekedés nem tudja kompenzálni. Az erős dollár így ár­tani fog nekünk, csökkentve a ház­tartások jövedelmét” - állítja Báláz. „A magas, jóval 10% feletti inflá­ciótól való félelem sokkal nagyobb, mint az, hogy nagyobb kamatot kell fizetni a jelzáloghiteiért. Különösen a kisebb városokban sokan a megta­karított pénzükből vásárolnak ingat­lant, hogy megóvják a pénzünket az elértéktelenedéstől” - nyilatkozta Ján Palenéár, a Szlovákiai Ingatlanirodák Nemzeti Szövetségének (NARKS) az elnöke. Szerinte a bankszektor Szlo­vákiában és Európában ma egészsé­ges, így nem számít arra, hogy meg­ismétlődik a gazdasági világválság és az ingatlanbuborék 2008-ashoz hasonló kipukkadása. „Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a lakosság ingatlanvásárlás iránti érdeklődése valós, egyáltalán nem spekulatív” - hangsúlyozta Palencár, aki az ingat­lanárak jelenlegi gyors növekedését eltúlzottnak tartja. „Az ingatlanárak 23%-os évközi növekedését az idei első negyedévben indokolatlannak tartom, a normális drágulás 2-3%-kal az aktuális infláció felett mozogna. Vagyis, ha ma valamivel több mint 10%-os inflációról beszélünk, leg­feljebb 15%-os éves drágulás lenne indokolt” - vallja a NARKS elnöke. Július Cincala, a Kreston Slova­kia tanácsadói tevékenységének a vezetője emlékeztetett arra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) telje­sen más forgatókönyvet választott, mint például a Cseh Nemzeti Bank (CNB), vagyis nem fogja megen­gedni a kamatok jelentős emelését. „A személyes véleményem az, hogy ajelzáloghitelek 3-4%-os kamatlábai még mindig nagyon vonzóak lesznek. Úgy vélem, és más kollégák is így érvelnek, hogy jelenleg az 5%-os ka­matláb lenne a normális szint” - tette hozzá Cincala. (mi, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom