Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-19 / 166. szám
www.ujszo.coml 2022. július 19. KÖZÉLET 3 Mennyi a magyar és ki számít magyarnak? A felvételen balról Czímer Gábor, Fiala-Butora János emberi jogi szakértő, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos, Kovács Balázs, aki a hazai magyar szervezetek népszámlálási felvilágosító kampányát vezette (Felvétel: Gombaszögi Nyári Tábor) CZÍMER GÁBOR Gombaszög. A szakértők szerint a tavalyi népszámlálás eredményeinek, így a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre ékezett válaszoknak pozitív, de kevésbé kedvező következményei is vannak. A Gombaszögi Nyári Táborban a 2021-es népszámlálás nemzetiségi adatairól beszélgettünk Fiala-Butora János emberi jogi szakértővel, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztossal és Kovács Balázzsal, aki a hazai .magyar szervezetek népszámlálási felvilágosító kampányát vezette. Az Új Szó által szervezett program elején Kovács arról beszélt, szerinte egy-egy nemzetiség meghatározása szempontjából az a mérvadó, hol húzzák meg az adott csoport tagjai a mentális határokat. „Két kínai annak ellenére érzi magát egy nemzethez tartozónak, hogy egymás nyelvét nem is értik” - hozta példaként. A 2021-es népszámlálási kérdőívben két kérdésnél vallhattuk be a nemzetiségünket, a kérdőívben a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” pont szerepelt. Kovács szerint ez a kérdezési mód éppen az előbb említett mentális határokat moshatta volna el. A nemzet szélei Ravasz erre reagálva arról beszélt, a nemzetek konstruált dolgok. „Vannak azok, akik azt gondolják, a magyarok, mióta bejöttek a Kárpát-medencébe, ugyanaz a nép. Szerintem azonban a magyar nemzet azoknak az összessége, akik magyarnak gondolják magukat. Nagy részük ősei egykor nem a magyarokkal jött a Kárpát-medencébe” - magyarázta. Úgy látja, a magyar nemzet számára az jelentheti az előremutató utat, ha mindenkit, aki képes valamiféle kötődést mutatni ehhez a közösséghez, befogadunk. „Aki hajlandó a részünk lenni, annak ezt engedjük meg” - tette hozzá, azzal, hogy ellenkező esetben indokolatlanul viszszavágnánk a nemzet széleit. A korábbi kormánybiztos elmondta, a népszámlálás előkészítése során a nemzetiségre vonatkozó második kérdés bevezetését azzal indokolták, ha csak egy lehetőség szerepelt volna a kérdőívben, az nem írta volna le megfelelően az ország sokszínűségét. „Az egyik csoport, amely tagjainak például ez segített, a magyar anyanyelvű romák. Hiszen az anyanyelvűk szerint a magyarsághoz, a származásuk nyomán pedig a romákhoz húznak” - magyarázta. Hozzátette, a kettős nemzetiség bejelölése a vegyes házasságból származóknak is jó lehetőség arra, hogy mindkét szülőjük kultúrájához való kötődésüket kifejezzék. Kérdéses csökkenés Fiala-Butora elmondta, ő is támogatta a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnek a bevezetését, hiszen ez pontosabb képet ad az ország nemzetiségi tarkaságáról. „Hiszen valóban léteznek kettős identitású emberek” - tette hozzá. Ugyanakkor a felmérés ilyen módjának vannak hátrányai is. Rámutatott, Finnországban például, ahol kisebbségek kiterjedt jogokkal rendelkeznek, csak egy nemzetiséget lehetett a népszámlálás során bejelölni. Kiemelte, ezzel együtt Finnországban sem tagadják a kettős nemzetiség létét, de az így felmért adatok alapján pontosabb, jobb közpolitikákat, így például nyelvhasználati szabályozást lehet alkotni. „A kettős identitásúakat más felmérések alapján veszik figyelembe” - tette hozzá. A szlovákiai népszámlálás eredményeiről szólva pedig arról beszélt, szerinte a kutatás a magyar közösség fogyására vonatkozóan nem adott pontos adatot. A két kérdésre adott válaszok összesítéséből származó 456 ezres szám ugyanis alig alacsonyabb, mint a tíz évvel ezelőtti 458 ezres adat. „Közben mégis történt egy 36 ezres csökkenés” - mutat rá a szakértő. Ez úgy lehetséges, hogy a felmérésben megjelent az a 34 ezres csoport, aki a második kérdésnél vallotta magyarnak magát. Somogyi Tibor fotósunk felvételei a Gombaszögi Nyári Táborról