Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-09 / 158. szám
4 KÜLFÖLD 2022. július 9. lwww.ujszo.com Merénylet végzett a japán exkormányfővel ÖSSZEFOGLALÓ Tokió Kórházba szállítása után belehalt sebeibe Abe Sindzó volt japán miniszterelnök, akire egy rendezvényen többször rálőttek. Abe volt a leghosszabb ideig hivatalban lóvő japán kormányfő. A volt miniszterelnök éppen a Japán középső részén található Nara városában mondott kampánybeszédet, amikor váratlanul több lövés érte. Televíziós képsorokon látni lehet, hogy a volt kormányfő egyszer csak eszméletét vesztve összeesik, pillanatokkal később pedig a háttérben lévő rendőrök egy szürke pólós férfit kényszerítenek a földre, akit ekkor már lefegyvereztek. Szemtanúk szerint először egy hangos durranás hallatszott, majd füstfelhő keletkezett a lövések irányából. A 67 éves Abét rögtön kórházba szállították, de ekkor már a szíve és a légzése is leállt. A narai kórház intenzív osztályának főorvosa, Fukusima Hidetada elmondta, hogy a politikust a két nyaki lövés mellett a szívén is megsebesült, halálát az erős vérzés okozta. A 41 éves gyanúsítottnál lefoglaltak egy vélhetően házi készítésű fegyvert. A gyanúsított egy narai japán állampolgár, aki a haditengerészetnél eltöltött hároméves szolgálat után 2005- ben szerelt le. Az NHK japán közszolgálati televízió úgy tudja, a merénylő csupán annyit mondott, „elégedetlen volt” az egykori kormányfővel, állítólag a támadónak nem Abe politikai nézeteivel volt problémája. Robbanóanyagot talált a rendőrség a merénylő otthonában tartott házkutatás során. Abe először 2006-ban lett miniszterelnök, ezzel 52 évesen Japán legfiatalabb kormányfője lett a második világháború után. Politikai botrányok, választási csalások gyanúja és a pártját érő vádak miatt a következő évben egészségügyi okokra hivatkozva azonban lemondott. 2012-ben ismét ő töltötte be a kormányfői tisztséget, amit egészen 2020-ig magáénak tudhatott; ekkor ismét betegség miatt mondott le (fekélyes vastagbélgyulladást kapott), de továbbra is fontos szerepet töltött be a kormányzó Liberális Demokrata Pártban (LDP). Kormányfői tevékenységéhez fűződik az Abenomics néven ismert, a defláció ellen harcot hirdető sikeres gazdaságpolitika, a második világháború utáni békealkotmány korlátainak lazítása, mindenekelőtt a japán hadsereg erősítése, főként a térségbeli kínai befolyás ellensúlyozása céljából. Kulcsszerepe volt abban, hogy Tokió kapta a 2020- as nyári olimpia rendezésének jogát, és ennek érdekében még azt is vállalta, hogy a Nintendo által kifejlesztett játékban Super Mariónak öltözve jelenjen meg a 2016-os Rio de Janeiróban tartott olimpia záró és egyben átadó ünnepségén. Jómódú, igazi politikusi családból származott. Édesapja, Abe Sintaró, a Liberális Demokrata Párt főtitkára volt, és több miniszteri posztot töltött be, többek között a külügyminiszterit is. Kisida Fumio, Japán jelenlegi miniszterelnöke „brutális tettnek és teljes mértékben megbocsáthatatlannak” nevezte a választási kampány közepette végrehajtott merényletet. Elmondta, hogy a volt miniszterelnök személyes jóbarátja volt, akitől „értékes tanácsokat és támogatást kapott”. Jóllehet a merénylet után Kisida bejelentette, hogy felfüggeszti a választási kampányt. Japánban ritkán fordulnak elő lőfegyveres támadások, amit leginkább a szigorú fegyvertartási szabályok indokolnak: ahhoz, hogy valaki fegyverhez jusson, először egy lövészegyesület ajánlására van szükség, ezt pedig alapos rendőrségi ellenőrzés követi. A Reuters azt írja, az 1930-as évek óta ez volt az első merénylet japán miniszterelnök ellen. (MTI, infos, ú) Abe Sindzó. Egy korszakot határozott meg a politikája. (TASR/AP) Putyin szerint Oroszország még el sem kezdte igazán a harcot Vlagyimir Putyin azt mondta, az orosz erők még el sem kezdték igazán a harcot Ukrajnában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter idő előtt távozott a G20 külügyminiszteri találkozójáról. Kijev/Nusa Dua. Kardcsörgető beszédet tartott orosz parlamenti képviselőknek Vlagyimir Putyin. Az elnök lekicsinylőén beszélt a nyugati szankciókról, amelyek szerinte ugyan okoztak nehézségeket Oroszországban, de messze nem olyan mértékben, mint azt a nyugati kormányok szerették volna. Szerinte az ukrajnai háborút a Nyugat szította, egyedül ő tehető felelőssé a mostani eseményekért. Az orosz elnök harciasán reagált a Nyugat Ukrajnát támogató kijelentéseire és lépéseire, és azt mondta, az orosz erők még el sem kezdték igazán a harcot Ukrajnában. „Azt halljuk, hogy a csatatéren akarnak legyőzni minket. Mit lehet erre mondani? Próbálják meg! Azt halljuk, hogy a Nyugat az utolsó ukránig harcolni akar ellenünk. Ez tragédia az ukrán nép számára, de úgy tűnik, ebbe az irányba tartanak a dolgok” - mondta Putyin. Az ukránok részéről Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója válaszolt: 37 ezer halott orosz katona, a sebesültek teljes számával együtt 98-117 ezer ember. Tíz tábornok meghalt. 1605 tank, 405 repülőgép és helikopter semmisült meg. És az oroszok még el se kezdtek háborúzni? A Kreml talán Sztálin matematikájával gondolkodik egy húszmilliós veszteséggel járó háborún? Idő előtt távozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indonéziai Balin rendezett, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek találkozójáról. Lavrov pénteken elutasította a találkozón elhangzott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati bírálatokat, „őrjöngőnek” minősítve őket, és korholta Oroszország ellenfeleit, amiért „elrontották a globális gazdasági kérdések megoldásának lehetőségét”. Szerinte a nyugatiak „amint átvették a szót a találkozón, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Oroszország fékevesztett bírálatába fogtak”. Lavrov kifejtette, ha a Nyugat azt akarja, hogy Ukrajna legyőzze Oroszországot, akkor nincs miről beszélni a Nyugattal, amely szerinte megakadályozza Kijevet abban, hogy keresse a békeszerződés lehetőségét. A brit védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg következő célpontja Sziverszk, mely mintegy 8 kilométerre fekszik nyugatra a mostani frontvonaltól. Az orosz erők valószínűleg tartanak egy kis szünetet, mielőtt újabb támadó hadműveleteket kezdenének a donyecki régióban, áll a jelentésben. Az orosz hadsereg legnagyobb valószínűséggel Szlovjanszk-Kramatorszk felé nyomul majd. Közben az ukrán erők a délnyugati Flerszon régióban törnek előre. Szerhaj Hajdaj, Luhanszk ukrajnai kormányzója szerint az egykor 100 ezres Szeverodonyeck a humanitárius katasztrófa szélén áll, nincsen víz-, gáz- és áramellátás, a várost pedig kifosztják az orosz csapatok. Ukrajna eddig 9 HIMARS típusú vagy ahhoz hasonló, nagy hatótávolságú rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, de még több tucatnyira van szüksége az ellentámadáshoz —jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács titkára. (MTI, Tx, hvg) Máris nagy a tolongás Boris Johnson kormányfő helyére Alig jelentette be lemondását Boris Johnson a brit Konzervatív Párt éléről, sorra jelezték a konzervatív politikusok, hogy indulnának a pártelnöki tisztségért. A britek több mint háromnegyede helyesli Johnson lemondását. London. A BBC összefoglalója szerint jelezte indulási szándékát a posztért, amihez automatikusan a' miniszterelnöki tisztség is jár, Suella Braverman főügyész, az egykori brexitminiszter Steve Baker, illetve a külügyi bizottságot vezető Tom Tugendhat is, és arra lehet számítani, hogy a következő időszakban bőven bukkannak még fel jelöltek. A BBC úgy tudja, az e szándékát nyíltan bejelentő Braverman, Baker és Tugendhat mellett a Johnson bukásához a lemondásával nagyban hozzájáruló egykori egészségügyi miniszter, Sajid Javid, valamint a közlekedési miniszter Grant Shapps is fontolgatja, hogy ringbe száll, és a brit sajtóban gyakran merül fel lehetséges indulóként Liz Truss külügyminiszter, Rishi Sunak expénzügyminiszter és Jeremy Hunt exkülügyminiszter neve is. Az induláshoz minden jelöltnek legalább 8 párttársa támogatására lesz szüksége, majd a párt parlamenti képviselői addig szavaznak, amíg végül két jelölt marad versenyben. Ekkor megnyitják a szavazást a teljes tagság számára, 160 ezer ember szavazhat levélben, hogy ki legyen a következő pártelnök és miniszterelnök. Johnson csütörtökön úgy mondott le a pártelnökségről, hogy közölte, miniszterelnök maradna addig, amíg ki nem választják az utódját a párt élére. Erre előreláthatólag ősszel kerülhetne sor. Ugyan Angliában nem példa nélküli, hogy a lemondását bejelentő miniszterelnök a hivatalában maradhat, amíg a párt nem választ új vezetőt, látva a Johnson körül kialakult hangulatot, nem biztos, hogy ez most is össze fog jönni. A brit választók több mint háromnegyede helyesli, hogy Boris Johnson lemondott a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéről. Johnson csütörtökön jelentette be távozását, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai miatt saját kormányának és pártjának magas beosztású képviselői is folyamatosan követelték lemondását. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felmérésében közölte: a 2062 felnőtt brit bevonásával elvégzett reprezentatív vizsgálat azt mutatta ki, hogy a választókorú britek 77%-a helyesli Johnson távozását a Konzervatív Párt és a kormányé éléről, és mindössze 12% helyteleníti a miniszterelnök lépését. Az országos átlagon belül a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatóinak 93%-a nevezte kedvező fejleményének Johnson távozását, de a kormányzó Konzervatív Párt szavazótáborának 66%-a is úgy vélekedett a YouGov-felmérésben, hogy Boris Johnson helyesen döntött, amikor bejelentette lemondását. A konzervatív szavazótáboron belül is csak 23% azoknak az aránya, akik szerint Johnson rossz döntést hozott. Azok körében, akik a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a bennmaradásra Boris Johnson bejelenti lemondását. Színes pályafutását szaftos botrányok szegélyezték. (TASR/AP) voksoltak, 91% nevezte helyes lépésnek Johnson távozását, de a kilépésre szavazók 67%-a is támogatta a kormányfő lemondását. Boris Johnson távozása az Egyesült Királyság kormányfői pozíciójából senkit sem érhetett meglepetésként. Miniszterelnökségét kezdetektől fogva olyan botrányok rázták meg, amelyek mindegyike azonnal bukást hozott volna elődei közül bármelyikre. A brexit folyamatának utolsó szakaszában a parlament felfüggesztése, melyet a brit legfelsőbb bíróság utólag törvénytelennek minősített és amellyel kínos helyzetbe rángatta bele a királynőt, a miniszterelnöki rezidencia felújitása körüli pénzügyi elszámolási ellentmondások, a Covid-partik sorozata, amit saját kormánya által létrehozott törvények megszegését jelentették és pénzbüntetés is hozott számára, a sorozatos hazugságok, amikkel a parlamentet és a saját munkatársait is félrevezette, fokozatosan döntötte romba a brit politikai közéletet és saját karrierjét. Johnson a brit politikai térbe a Konzervatív Párt 2010-es hatalomra kerülését követően begyűrűzött politikai populizmus szimbóluma volt. Bár sokan őt látták, ő pedig magát láttatta a Konzervatív Párt megmentőjének az évtized végén, sokkal- inkább oka, semmint megoldása volt a problémáknak. (MTI, hvg, 444)
