Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)
2022-06-08 / 132. szám
www.ujszo.coml 2022. június 8. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 113 Nem mindig ingyenes a roaming a nyaraláson SZABÓ LACI A nyaralási szezon előtt érdemes újra átnézni, hol tudunk ingyenesen roamingolni, azaz hol használható a szolgáltatás- hívások, SMS-ek, internet- felár nélkül, a hazai tarifacsomagunk szerint, és melyek azok a népszerű országok, ahol erre nincs lehetőség, és ott a szolgáltatók sokszor borsos árat számláznak egy-egy hívásért, az internetért meg még ennél is többet. Mielőtt a részletekbe vágnánk, először tisztázzuk, mit is jelent a roaming. Ez nem más, amikor az készülékünket nem a hazai, hanem egy külföldi partnerszolgáltató hálózatában használjuk-hívásokra, SMS-küldésre, mobilintemetre. Az uniós rendelet szerint az EU országaiban minden szolgáltató köteles felár nélkül lehetővé tenni az ügyfeleknek, hogy a hazai díjszabás szerint használja a készülékét (ez nemcsak az EU-országokban, de Norvégiában, Izlandon, Monacóban, Nagy-Britanniában, Liechtensteinben és Andorrában is). Ez azt jelenti, ha odahaza korlátlan hívások vannak a csomagban, akkor külföldről is korlátlanul telefonálhatunk, az internetnél már van egy felső határ, de az is több gigabájt, ami egy nyaralásnál elegendő. Tehát az az EUHa például Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában, Svájcban, Montenegróban stb. nyaral, érdemes magával vinni egy másik, kártyafüggetlen készüléket, és a helyszínen venni egy SIM-kártyát a helyi szolgáltatótól (Shutterstock) ban és az említett országokba utazik, akkor nincs szükség semmire, elég vinni a készüléket, és használni. Más a helyzet, ha az unión kívül nyaralunk, ez esetben komoly összegeket fizetünk, ha szintén az otthoni szolgáltatót használjuk. Például Egyiptomban előfordul, hogy egypercnyi hívás 2 euróba kerül, az internet még ennél is sokkal drágább, egy GB-nyi adatért akár 500 eurót is számlázhat a szolgáltató. Éppen ezért, ha például Törökországban, Egyiptomban, Tunéziában, Svájcban, Montenegróban stb. nyaral, érdemes magával vinni egy másik, kártyafüggetlen készüléket, és a helyszínen venni egy SIM-kártyát a helyi szolgáltatótól. Ez nem drága, 10-25 GB-os csomag 10-15 euróba kerül, ezzel pedig mindig lesz internetkapcsolatunk (amit akár meg is oszthatunk az utastársakkal), amivel akár telefonálni is tudunk - a csevegőappok segítségével. Nem érdemes a szállodai wifire támaszkodni, mivel ezek sokszor lassúak, néhol csak a lobbiban ingyenes, a szobában már fizetős, és biztonság szempontjából sem előnyös. Fontos, hogy ha uniós országon kívülre utazunk, indulás előtt mindig kapcsoljuk ki az adatroamingot a készüléken, mivel érkezés után, ha bekapcsoljuk a telefont, azonnal csatlakozik a hálózatra, letölti az üzeneteket, képeket, ami akár száz, vagy még ennél is több euróba kerülhet. Nem lesz agydaganatunk, ha napi szinten mobiltelefonálunk Nem növeli az agydaganat kockázatát a mobiltelefon mindennapi használata egy húsz évet felölelő tudományos kutatás eredménye szerint - közölte az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) Joachim Schüz vezette kutatócsoportja. A vizsgálatot 1996-ban kezdték Nagy-Britanniában: több százezer nő először 2001-ben, majd 2011-ben újra válaszolt egy sor kérdésre a mobiltelefon-használattal kapcsolatos szokásairól. Az első körben részt vevő 800 ezer nő közül 3300-nak lett később agydaganata, és ebben semmiféle szerepet nem játszott az, hogy mióta és milyen gyakran használtak mobiltelefont. Mivel a mobiltelefont - szemben más elektronikus eszközökkel - a fej közelében használjuk, évek óta kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ennek milyen hosszú távú egészségügyi kockázatai lehetnek. Az IARC-kutatással kapcsolatban a német neurológiai társaság közölte: a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás nem elegendő ahhoz, hogy károsítsa a sejtmagokban az örökítő anyagot és rákot okozzon. A mobilok sugárzása még ahhoz sem elég, hogy a használó testhőmérsékletét növelje. A vizsgálat készítői megjegyezték, hogy a mobiltelefonok legújabb generációinál a sugárzás mértéke már jelentősen alacsonyabb, így manapság a folyamatos mobilozás következtében valószínűleg ugyanakkora mértékű sugárzásnak vagyunk kitéve, mint a készülékek első és második generációja idejében, amikor még csak alkalmanként használtunk mobiltelefont. (MTI) Mivel a mobiltelefont - szemben más elektronikus eszközökkel - a fej közelében használjuk, évek óta kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ennek milyen hosszú távú egészségügyi kockázatai lehetnek (Shutterstock) Erősödik az okosóra-eladás a fitneszkarkötőkhöz képest Egyre több olcsó és kevésbé olcsó okoséra fogy, ami az okoskarkötő-eladésokra is látványos hatással van. A régebben népszerűnek számító, olcsó karkötők eladási darabszáma 2020 utolsó negyedéve éta folyamatosan esik. Fordulópont közeledik a viselhető eszközök piacán, ahol az okoskarperecek eladásait rohamléptekkel közelítik az okosórák. Egyelőre továbbra is a karkötőkből fogy több, de a teljes piacra (okosórák és okoskarkötők együtt) vonatkozó, 41,7 milliós eladott darabszám 4 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest a Canalys elemzése szerint. Ezzel szemben az okosórák 32 milliós eladása 15 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. A teljes értékű okosórák mellett az alapszintű (100 dollár alatti) modelleket is beleszámítva az órák az összes viselhető eszköz eladásának 76,6 százalékát tették ki a negyedévben a jelentés szerint. Eközben pedig az egyszerűbb fitneszkarpántok eladása 10 millió alá zuhant, ami látványos esés a 2019 végi csúcsot jelentő 27,9 millióval összevetve. Az alapfunkcionalitással rendelkező órák a felhasználók számára észszerű választásnak tűnnek az okoskarkötőkhöz képest, mivel nagyobb a kijelzőjük, több funkcióval rendelkeznek a karperecekhez viszonyítva és hoszszabb az üzemidejük. Az okosóra-értékesítések élén természetesen továbbra is az Apple áll. Főleg a Watch Series 7-nek köszönhetően a 9,2 millió eladott Apple-okosóra a piaci részesedés 28,9 százalékát teszi ki. Második helyen, szinte holtversenyben 3,4-3,4 millió eladással a Huawei és a Samsung sorakozik. Egy hajszállal még a kínai vállalat vezet a Canalys szerint, azonban 18 százalékpontot vesztett a mostani negyedévre az előző éves eredményéhez képest az amerikai szankciók súlya alatt. Míg a dél-koreai gyártó 53 százalékos éves növekedéssel érte el a dobogós helyet a Galaxy Watch 4 sikerével. Ugyancsak szinte fej fej mellett a következő két helyet a Xiaomi és a Garmin viszi. A Xiaomi 1,7 millió eladott példánya főként a 100 dollár alatti modellekből adódik. A Garmin ötödik helyezése 1,6 millió eladott darabbal viszont bevétel szintjén valójában a harmadik helynek felelne meg, ami a prémium szegmensben megjelenő 500 dollár felett kapható modelljeinek köszönhető. Ebben a kategóriában található többek közt a januárban megjelent, érintőkijelzővel ellátott Garmin Fenix 7 széria is. A Canalys riportjával szinte egy időben jelent meg a Counterpoint Research szokásos negyedéves okosórapiaci jelentése is, amely nagyjából hasonló sorrendet mutat, viszont a Samsungot sorolja előre a Huaweihez képest. Hozzáteszi, hogy a régiók közül egyedül Európában nem nőtt az igény az okosórák iránt. Míg az Apple és a Samsung iránti kereslet emelkedett, addig a Garmin és a Fitbit feltűnően gyengén teljesített a kontinensen. Abban viszont mindkét piaci jelentés egyetért, hogy a régóta várt Google-okosóra, vagyis a már nevet is kapott Pixel Watch nagy változásokat hozhat a viselhető eszközök piacán. (hwsw.hu) Az okosóra-értékesítések élén természetesen továbbra is az Apple áll. Főleg a Watch Series 7-nek köszönhetően a 9,2 millió eladott Apple-okosóra a piaci részesedés 28,9 százalékát teszi ki. (Shutterstock)
